Magánjáték: Friend or Foe? (Gerard és Loreena)

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down

Magánjáték: Friend or Foe? (Gerard és Loreena)

Témanyitás by Loreena Wildwind on Kedd Szept. 12, 2017 10:23 pm

Az elathai nappaloknak megvolt a hátránya, miszerint a város leginkább egy kihalt angyalromra emlékeztetett, de az előnye is ugyanez volt. Bármit akart tenni, nem kellett tartania a tömegtől, árgus szemektől, pletykáktól, szinte semmitől… A város az övé volt és azé a néhány másfajúé, akik vállalták, hogy a sötét tündék között éljenek, komoly veszélynek téve ki ezzel az alvásciklusukat, de méginkább a májukat… Márpedig Loreena mája lassan használhatatlanná vált, legalábbis ennek tudta be azt, hogy majdnem egy hete együtt kelt a nappal, kihányta a vacsoráját, majd megevett egy nagy tányér reggeli zabkását, szigorúan gomba nélkül, mert néha még abban is több méreg volt, mint amit egy tünde szervezete elbírt. Az esetek többségében visszabújt Armin mellé a takaró alá. Valahogy mióta rendeződtek a dolgai nem volt gondja az alvással, vagy legalábbis sokkal kevesebb. Leginkább a tündérföldön tett látogatás tett jót. A druidáknak igazuk lehetett abban, hogy a test kínjainak jórésze, főleg ami az ő testét illette a lelkéből eredt, és amióta az gyógyulni kezdett a közérzete is jócskán megváltozott.
Felhúzta az ideget az íjon. A holdőrök gyakolrópályáján nem volt senki délelőtt, hogyha hozzá akartak szokni a nappalokhoz azt is inkább délutánra időzítették, hogy az egész éjszakás kiképzés után legyen néhány órájuk aludni. Egyszerű zöld nadrágot viselt és térdig érő csizmát, felül a melegre való tekintettel csupán egy pántos, lenge fehér trikót. Még a haját is befonta, majd a fonatot igyekezett felcsavarni amennyire tudta, hogy egy nagyobb konty legyen a tarkójánál, és még így is fojt róla a verejték. A fehér trikó háta is egészen átnedvesedett, ráadásul a rettenetesen csúf vörös hegeket sem takarta el… Részben ezért is örült, hogy egyedül volt. Szerencsére hozott magával egy nagyobb kulacs vizet is, és némi tízórait, amiben egyszerre volt ott savanyúság, gyümölcs, kétszersült kenyér, és valamiért megkívánta az előző esti sütött burgonya összeszáradt maradékát is. Nem tervezte mindet megenni, de nem tudta eldönteni, hogy melyiket akarja, és mostanában egészen különös étvágya volt. Erről is természetesen a nebelwaldi hülye étrend tehetett, de ami a tünde erdőben a szegények étele volt, az erdőn gyűjtött gyökerek és bogyók, az itt már luxusterméknek számított, és a legkevésbé sem akart felvágni. A hercegi pár ugyanis spórolt, hiszen hatalmas költekezés előtt álltak.
A keze enyhén remegett, de nagy levegőt vett, majd kifújta, és csak a legvégén lőtt, ahogyan azt tanították neki. Mennyi idős is lehetett akkor? Tíz? Vagy még annyi sem? Szinte íjjal a kezében született. Nem vétette el a célt most sem, nem volt szokása, így szépen sorban lőtte ki az összes technikát, amit csak ismert. Tompa vég, hegyes vég, olyan, ami szelet csapott maga körül, és persze a kedvencél, amikor kilövés után az egész nyíl egy villámívvé vált. Néha érezte az ujjai között a bizsergést, hogy egy-egy széllökés talán kis gyakorlással több is lehet majd, igazi mennykő, de most nem akarta tovább tolni a határait. Néha ismételni kellett a meglévő tudást is, gyakorolni, hogy szinten tartsa magát. Lefolyt egy izzadságcsepp a halántékán, és ismét lőtt.
avatar
Loreena Wildwind
Tünde Vadász
Tünde Vadász

Hozzászólások száma : 536
Join date : 2015. Jul. 25.
Age : 26
Tartózkodási hely : Riding the wind...

Karakter információ
Kaszt: Vadász, Druida (Lovag)
Szint: 9.
Tapasztalat:
10160/12000  (10160/12000)

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Magánjáték: Friend or Foe? (Gerard és Loreena)

Témanyitás by Gerard D. Lawrenz on Csüt. Szept. 14, 2017 6:01 pm

A városkaput csak egy pár szerencsétlen holdőr őrizte. Talán egy okos hazugság, és át is jut rajtuk. Látszik, hogy utálják a nappali őrséget...de hol volna abban az izgalom? Nem olyan nehéz más úton bejutni a városba, no persze ehhez ismerni kell a környék összes fáját és árkát, nehogy véletlenül útközben elpatkoljon az ember. Darian alaposan félrekalkulált ha azt hitte, nem fog Gerard eszébe jutni akár csak egyszer is beszökni. Egyre csak a mesterének szavai viszhangoztak a fejében, ahogy átmászott az első lakóház tetejére.
~ Mégy hogy "épp testben épp lélek", meg "válj eggyé a köderdővel"...megmutatom neki mivel fogok eggyé válni: egy jó fűszeres pecsenyével!
Amióta a Rémerdőben edz, hogy elsajátítsa a holdpapok összes ismeretét a természet, a fegyveres harc és a mágia titkairól, ritkán volt alkalma bármi finomat is enni. Be kellett érnie a papok étrendjével, Darian pedig gyakran elküldte a vadomba, hogy vadásszon magának vacsorára valót. Először azt hitte könnyű lesz. Azt hitte a démoni hatás még rajta maradt. Egy hét kellett, hogy elkezdje a régi teste éreztetni a dominanciáját. Akkor jutott eszébe, hogy talán többször kéne ennie, amikor egyik pillanatról a másikra összeesett. Büntetésből aznap fejjel lefelé kellett meditálnia.
A tőle megszokott, Köderdőben varratott köpenyét viselte. Igazából a régi vértje volt, amit annak idején szétszaggatott egy lidérc. Szerencsére még meg lehetett menteni, így most még jobb volt, mint újkorában. A gallérján lazítottak, az alsórész immáron köpenyként ölelte körül a hátát, az alsó részei pedig összébb lettek húzva, hogy ne akadjon be vele minden kósza ágba. Új, kékes festést is kapott, valamint leszedtek róla minden megmaradt díszt, amiknek nagy részét még ő maga tette rá hiúságból. Így talán még jobban passzolt a szeme színéhez. A mélylila fényét elvesztett íriszek közül az egyik már teljesen kikékült. A másik egy halvány szürkéslila árnyalattal árulkodik róla, hogy hajdanán démon volt.
Elegánsan landol a házak közt. Kicsi, kivilágítatlan utca volt, talán sikátor...bár akkor lenne itt pár tünde, elvére náluk ez a napszak az éjszaka. Csak kell lennie valahol egy nappal-éjjeli vendéglőnek, valami kitartó kocsmának, vagy bármi másnak. Talán még egy virágot is vesz magának.
~ Igen, egy virág kétségkívül jól mutatna a ruhámo...nem, nem. Csak mértékkel.
Elhatározta, egyelőre beéri azzal, hogy belülről is láthatja a várost. El is indult hát az utcákon, amerre a lába vitte. Észre sem vette, amikor elhaladt a gyakorlótér előtt...
avatar
Gerard D. Lawrenz
a Tudás Démona
a Tudás Démona

Hozzászólások száma : 327
Join date : 2016. Feb. 24.
Tartózkodási hely : A helyzet magaslatán

Karakter információ
Kaszt: Tudásdémon
Szint: 6
Tapasztalat:
1050/1250  (1050/1250)

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Magánjáték: Friend or Foe? (Gerard és Loreena)

Témanyitás by Loreena Wildwind on Pént. Szept. 15, 2017 6:49 pm

Megtörölte a homlokát, és századjára is elment a nyilakért a célpontba, kihúzogatta őket, és visszaállt a helyére. Nem pazarolt el egyet sem, hiszen az erdő mindig takarékosságra oktatta, és hogy sose vegyen el a Természettől többet, mint amennyire feltétlenül szüksége volt. Ezekhez az elvekhez pedig még úgy is tartotta magát, hogy sokkal többet is megengedhetett volna magának.
Elégedetten szemlélte a kilyuggatott céltáblát… Főleg azt a részét, hogy csupán a középső piros része szenvedett sérülést, a külső rész nem, és egyszer sem vétette el a táblát. Más nem amiatt nem kellett aggódnia, hogy rosszabb íjász lett az utóbbi időben. A szokásos edzéstervéhez viszont nem volt meg a megfelelő terep. A hatalmas vasfák lombkoronái között az ágak természetes gyakorlópályát nyújtottak, egyszerre adtak lehetőséget ugrálásra, egyensúlyozásra, húzódzkodásra… Talán meg tudta volna oldani a Köderdő fekete törzsű, barátságtalan fái között is, de nem lett volna az igazi, és nem is hagyta volna el szívesen a várost.
Végignézett a gyakorlópálya lelátóin, a barakk falain és tetején. Vállára kapta az íját és a nyilait, meg a táskát is, amibe az elemózsiát hozta, és nekifutott, majd a fal előtt elrúgta magát a földről, és a szél erejével megnövelve az ugrótávját könnyedén megkapaszkodott a tető aljában és felhúzta magát. Egyik lábát a másik után téve egyensúlyozott a sátortető élén. A szél belekapott a hajába, végigcirógatta a fedetlen vállát, a Nap pedig melegen sütött még így a párás levegőn át is. Lenézett Elatha alatta sürgölődő népére… Már ha sürgölődtek volna, és nem csak a barátságtalan szürke macskakövek bámultak volna vissza rá. Egy feketehajú fiú ment el a pálya előtt a holdpaptanoncok jellegzetes kék öltözetében. Loreena félrebillentette a fejét. Nem volt sötét tünde, a démonokat pedig nem tudta megkülönböztetni az emberektől, hogyha nem voltak egyértelmű jegyeik, hiszen nem rendelkezett az emberpapok érdekes érzékelésével.
Már el is kezdődött volna a program?
Nem szándékozta személyesen felügyelni, volt elég problémája anélkül is, így a néha napján megérkező jelentéseken kívül nem nagyon tudta mi a jelenlegi állás. Ameddig minden rendben ment, addig szerencsére nem is volt szükség rá. Egy ideig felülről kísérte a fiút karba tett kézzel, csakhogy nehezítse magának az egyensúlyozást, egészen ameddig el nem ért a bejárat fölé. A barakkokknál szüntelenül strázsált két holdőr, még akkor is ha nem volt rá szükség, ez amolyan elvi kérdés volt.
avatar
Loreena Wildwind
Tünde Vadász
Tünde Vadász

Hozzászólások száma : 536
Join date : 2015. Jul. 25.
Age : 26
Tartózkodási hely : Riding the wind...

Karakter információ
Kaszt: Vadász, Druida (Lovag)
Szint: 9.
Tapasztalat:
10160/12000  (10160/12000)

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Magánjáték: Friend or Foe? (Gerard és Loreena)

Témanyitás by Gerard D. Lawrenz on Vas. Szept. 17, 2017 12:05 pm

Fürge, óvatos lépteket hall nem túl messze tőle, a háta mögött. A füle egy pillanatra megremeg, nem akar tovább sétálni előre, de erőt vesz magát, s ki hezitálás után folytatja a sétát.
~ Remek valaki követ. Darian, te szemét...
Eszerint a mestere mégsem bízott meg benne annyira, hogy magára merje hagyni...nos, jól tette, mert tényleg bejött ide annak ellenére, hogy nem szabadott volna.
~ Talán még nem késő elszökni előle. Egy esélyem van, ha azt megfelelően kihasználom, még sikerülhet.
~ Ah, de mi van ha mégsem?
~ Csak koncentrálj. Kon-cent-rálj!
~ Jó ég, kéne kéne erről szoknom...

Sarkon fordult és elrugaszkodott a hang irányába. Azonnal megpillantotta a tündét, aki a tetőről figyelte, ügyesen egyensúlyozva annak a szélén. Egy pillanatig még rémeny kedett benne, hogy csak egy unatkozó vándor, vagy valamiféle csodabogár. Aztán ahogy megpillantotta, milyen irányba néz, azonnal elkezdett patakban folyni a víz az arcáról.
~ Basszus, ez engem néz!
Idegesen emelte fel az egyik kezét, nagyjából a fejével egy magasságra. Annyira lefoglalta a tény, hogy valaki követi, meg hogy mit fog kapni ezek után Dariantól, hogy fel sem ismerte Lorrenát.
- He...helló...?
avatar
Gerard D. Lawrenz
a Tudás Démona
a Tudás Démona

Hozzászólások száma : 327
Join date : 2016. Feb. 24.
Tartózkodási hely : A helyzet magaslatán

Karakter információ
Kaszt: Tudásdémon
Szint: 6
Tapasztalat:
1050/1250  (1050/1250)

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Magánjáték: Friend or Foe? (Gerard és Loreena)

Témanyitás by Loreena Wildwind on Hétf. Szept. 18, 2017 5:39 pm

Úgy tűnt a paptanonc megérezhette a jelenlétét, ugyanis egyenesen felé fordult, a fényviszonyok viszont neki kedveztek. Meglepett arccal konstatálta, hogy a lent sétáló bizony nem más, mint a különös tudásdémon-fiú, Gerard, akiről egyszerűen sosem volt képes eldönteni, hogy mégis hányadán álltak. Nem gyűlölt zsigerből minden démont, hiszen rögtön két ellenpéldát is tudott volna mondani, akikkel kijött, sőt egy démonnak köszönhette, hogy visszatérhetett a saját idejébe, ugyanakkor arra is bőven volt példa, hogy cseppet sem kedvelte meg őket. Pont, mint az emberek esetében. Érdekes, hogy miközben druida filozófiát tanult Hildruntól a démonok létezését is bele tudta illeszteni a tünde világképébe, miszerint voltak lelkek, akik annyira bemocskolódtak a Természet egyszerűen nem fogadott vissza magába, inkább visszalökte egy új testbe, hogy csak megtisztulva térhessenek vissza. Persze itt még mindig fennált a kérdés, hogy mi történt azokkal a démonokkal, akik erőszakos halált haltak, abban az alakjukban. Talán ismét újjá születtek. És újra és újra egészen addig, ameddig nem sikerült megtisztulniuk. Loreena ebben akart hinni, mert a végleges megsemmisülés gondolata távol állt tőle. A lélek nem tűnhetett el csak úgy. Valamiből sosem lesz semmi, mindig csak átalakul valami mássá, végső stádiumában meleggé, vagy mozgássá, és még azt is átadja valaminek.
Gerarddal a problémái… Problémák voltak egyáltalán?
Ez valami rossz vicc? - kérdezte magától, majd egy nagy sóhajtás kíséretében egyszerűen leült a sátortető élére. Úgy tűnt, a démonfiú nem ismerte fel őt, és lehet, hogy jobb is lett volna, ha így marad és mindenki megy a maga dolgára. Gerard viszont már köszönt, és így hatalmas fokú udvariatlanság lett volna nem visszaköszönni egy ismerősnek, legyen a találkozás kellemes, avagy roppant kellemetlen.
- Üdv, Démonfiú.
Úgy döntött, ez lesz mától a másik neve, mivel eddig három találkozásból három különböző nevet tudhatott meg tőle, és igazán nem akart tippelni, hogy most előáll-e egy negyedikkel, vagy az előzőek közül akar választani egyet… Így maradtak az önkényesen adott becenevek, és nem érdekelte a másik mit szól hozzá.
Cyne rossz hatással van rám… is.
avatar
Loreena Wildwind
Tünde Vadász
Tünde Vadász

Hozzászólások száma : 536
Join date : 2015. Jul. 25.
Age : 26
Tartózkodási hely : Riding the wind...

Karakter információ
Kaszt: Vadász, Druida (Lovag)
Szint: 9.
Tapasztalat:
10160/12000  (10160/12000)

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Magánjáték: Friend or Foe? (Gerard és Loreena)

Témanyitás by Gerard D. Lawrenz on Szer. Szept. 20, 2017 12:11 pm

Különös érzés markolt a mellkasába. Eléggé sértőnek találta ezt a megnevezest...talán inkább gúnyosnak, vagy csipkelődőnek. De semmiképp nem kedvesnek. Bár kénytelen volt elismerni, érthető miért hívja őt így. Ettől persze még dühítette. Az első találkozásukkor az igazi nevét adta meg. Érezhetőnek kéne lennie, hogy a másik kettő az álnév...legalábbis ő így gondolta.
- Van ám rendes nevem is. - biccentett felé. Nem látszott rajta bármiféle zavarodottság. Az, hogy nem támadt rá azonnal, már egy jó jel.
Ekkor tűnt fel neki, kicsoda volt valójában, aki követte. A két szép, színben nem egyező szeme olyan gyorsasággal tágult a duplájára, hogy egy légy is könnyedén berepülhetett volna. Mindig is tudta a Ködhercegnőről, hogy egy vad, fékezhetetlen kaandor, de sose gondolta volna, hogy ezt a népe színe előtt az utca közepén sem leplezi. Talán nem is titok, hogy mennyire távol áll tőle az úriasság.
~ Akkor ezért nem látszott rajta semmi, amikor megpróbáltam ezzel zsarolni...
Gerard odaugrott a fal mellé, megragadta a tető szélét, majd két kézzel felrántotta magát. Elegánsak húzta ki magát Lorrena előtt állva. A sok edzés, no meg persze az erdőben töltött napok kezdték éreztetni a hatásukat.
- Ha emlékszel még rá, Gerardnak hívnak. A hontalan vándor vadász is elfelejt ezt-azt? - s a szavain tisztán érződött, hogy egyáltalán nem ártó szándékkal mondta ezeket. Inkább olyan volt, mintha egy régi barátot üdvözölne. Már meg sem próbálta a kilétét leplezni. Ha a hercegnő akarja, ez ígyis-úgyis Darian fülébe fog jutni...arra pedig valamiért nem is gondolt, hogy elhallgattassa.
avatar
Gerard D. Lawrenz
a Tudás Démona
a Tudás Démona

Hozzászólások száma : 327
Join date : 2016. Feb. 24.
Tartózkodási hely : A helyzet magaslatán

Karakter információ
Kaszt: Tudásdémon
Szint: 6
Tapasztalat:
1050/1250  (1050/1250)

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Magánjáték: Friend or Foe? (Gerard és Loreena)

Témanyitás by Loreena Wildwind on Szer. Szept. 20, 2017 1:08 pm

Arra számított, hogy a démonfiú felé köp majd valami csípős megjegyzést, és a tőle eddig megszokott dölyfösséggel odébb áll a dolgára. Ehelyett őszintén meglepte, hogy az inkább felkapaszkodott mellé a tetőre, azon pedig még jobban, hogy ez sikerült is neki. Ha jól emlékezett, a másik tudásdémon volt (elég volt ránézni, hogy minden más eshetőség ki legyen zárva), azok pedig nem a kiváló fizikumukról voltak híresek, sokkal inkább az erős mágiájukról és éles eszükről.
- Nem felejtettem el, csak megadtam a lehetőséget, hogy azt az álnevedet használd, amelyikhez éppen hangulatod van. - közölte hűvösen. De ezek szerint a mai nap a másik éppen Gerard volt, neki meg aztán nem számított, hogy Gedeon, Gerard vagy éppen Duille Raoite - noha az utóbbi esetében még ő is biztos volt benne, hogy álnév, a többi is lehetett az.
Valami viszont nem stimmelt. A másik hangjából egyszerűen hiányolta a megszokott jeget, a rosszindulatot, a gúnyt, ami a Lightleafben megtartott tárgyaláson jellemző volt rá, és még a tündéreknél is, amikor váltottak egymással egy-két mondatot. A sápadt, gyertyafényhez és könyv fölött görnyedéshez szokott arc pirosnak tűnt és egészségesnek, és a szemében is más volt valami, de hogy mi, azt nem tudta volna megmondani.
- Egyébként nem vagyok hontalan, a házam tíz utcára van innen, fehér kerítéssel, kerttel és kutyával. - fonta karba a kezeit. Elatha volt az otthona, előtte pedig Zephyrantes, és szerencsésnek mondhatta magát, hogy mindig volt egy hely, ahova tartozhatott, amit otthonának mondhatott, és ahol többé-kevésbé elfogadták.
Nem tudta, hogyan kellett volna beszélgetést kezdeményeznie, vagy hogy egyáltalán akart-e ténylegesen beszélgetni. Gerard úgy tűnt igyekszik példát mutatni az övéinek, és beállt holdpaptanoncnak, efelől nem volt kétsége. Talán meg kellett volna kérdeznie, hogy hogy van Eric? Átlátszó ostobaság lett volna. Vagy a tanulmányairól kellett volna érdeklődnie? Ezt a kérdést még ő maga is kiröhögte volna. Pontosan ezért gyűlölt bálokon és fogadásokon részt venni, ahol elvárás volt, hogy értse használja az úgynevezett „small-talk” minden fogását, de tökéletese antitálentumnak bizonyult hozzá. Így inkább ráhagyta a másikra, hogy kezdeményezzen témát, már ha beszélgetni akart.
avatar
Loreena Wildwind
Tünde Vadász
Tünde Vadász

Hozzászólások száma : 536
Join date : 2015. Jul. 25.
Age : 26
Tartózkodási hely : Riding the wind...

Karakter információ
Kaszt: Vadász, Druida (Lovag)
Szint: 9.
Tapasztalat:
10160/12000  (10160/12000)

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Magánjáték: Friend or Foe? (Gerard és Loreena)

Témanyitás by Gerard D. Lawrenz on Szer. Szept. 20, 2017 8:01 pm

Gerard halványan kuncogott egyet.
- Hiszem, ha látom! - bár Lia már eltűnt belőle, a sok ügyes trükk, átverés, intrika elég jó gyakorlatot adott neki. Amúgy is mindig ő volt a számító fél a párosból. Lia inkább az egyszerű laposraverés híve volt.
Gerard titkon remélte, hogy Lory majd bizonyítani akarja, hogy már nem az a céltalan vándor, mint akinek megismerte, s elvezeti a házához...és talán annyi idő után végre ismét egy kényelmes ágyban aludhat.
- Eszerint akkor jól végeztem a dolgom. - mondta kicsit nyugodtabb tónussal. Inkább csak magának jegyezte ezt meg. Ha a Ködhercegnő nem volt képes rájönni, melyik az eredeti neve. - Elhiszed ha azt mondom, az egyik nem álnév? - nézett rá ismét, hasonlóan bizalomgerjesztő mosollyal. Volt valami, amit mindig is meg akart kérdezni tőle, de eddig nem volt rá alkalma. Így utólag belegondolva fölösleges paranoia volt eddig várni vele.
avatar
Gerard D. Lawrenz
a Tudás Démona
a Tudás Démona

Hozzászólások száma : 327
Join date : 2016. Feb. 24.
Tartózkodási hely : A helyzet magaslatán

Karakter információ
Kaszt: Tudásdémon
Szint: 6
Tapasztalat:
1050/1250  (1050/1250)

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Magánjáték: Friend or Foe? (Gerard és Loreena)

Témanyitás by Loreena Wildwind on Szer. Szept. 20, 2017 8:33 pm

Gerard válaszáta felvonta a szemöldökét. Mintha a fiú provokálni akarta volna, pedig tekintve a jelenlegi státuszát elég egyértelmű volt, hogy a sötét tündék fővárosában él, nem pedig a világot járja hontalanul Mrs. Fairlightként… Persze a sötét tünde uralkodók szokása volt, hogy nem volt állandó udvaruk, hanem folyamatosan jártak faluról falura, hogy mindenki helyben mondhassa el nekik a bajukat és a szívük vágyait… De ő erre nem volt hajlandó, és a leendő gyermekeinek sem kívánta ezt az életet, hiszen a férje is megsínylette. Szerette volna, hogyha állandó környezetben élnének majd, és hogy legyen lehetőségük barátokat szerezni, mint minden normális gyereknek. Szerencséje volt, hogy Armin is hajlott rá, hogy állandó rezidenciát alakítson ki, és ne rója folyamatosan a köröket a Köderdőben. Az átállás nem ment egyről a kettőre, de hónapról hónapra javult a helyzet.
- Megkérdezhetsz bárkit a városban, meg fogják tudni mutatni, hol van a hercegi rezidencia. Na jó, talán nem bárkit, de bármelyik őrt vagy hivatalnokot. Nem értem ezen mi olyan hihetetlen.
Vagy elfelejted kivel beszélsz. - tette még hozzá gondolatban, de nem mondta ki hangosan. Még mindig úgy érezte, a másik túlzottan kedves, és ezt nem tudta hova tenni. Nem gondolta, hogy pont itt támadnák meg, de résen kellett lennie, nehogy átverjék, vagy rávegyék valamire, amit esetleg nem akart. A név kérdésére vállat vont.
- Persze, miért ne tenném. Noha nem tudom, hogy a tárgyaláson volt érdeked álnevet használni, vagy Eleanor néninél, azt hiszem nem is számít. Ha neked fontos, hogy titkold a személyazonosságod, ami valószínűleg itt Köderdőben semmit nem jelentene, akkor olyan néven foglak hívni, amit választasz. Meglepően sokan csinálják ezt.
Többek között hozzá közel állók is. Andromédának véletlenül tudta meg a rendes nevét, noha egy nefilim kamaszlánynak fogalma sem volt minek kellett álnév, és száz százalékig biztos volt benne, hogy Cynewulfnak sem ezt a nevet adták a szülei. Neki csak az számított, hogy vele hogyan viselkedtek, és rászolgálnak-e a bizalmára vagy sem. Azt is el tudta képzelni, hogy van aki azért változtat nevet, hogy azzal együtt a múltját is maga mögött hagyhassa.
avatar
Loreena Wildwind
Tünde Vadász
Tünde Vadász

Hozzászólások száma : 536
Join date : 2015. Jul. 25.
Age : 26
Tartózkodási hely : Riding the wind...

Karakter információ
Kaszt: Vadász, Druida (Lovag)
Szint: 9.
Tapasztalat:
10160/12000  (10160/12000)

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Magánjáték: Friend or Foe? (Gerard és Loreena)

Témanyitás by Gerard D. Lawrenz Yesterday at 8:31 pm

Kezdte magát idegesen érezni a tünde nő közelében. Olyan volt, mintha egy láthatatlan kéz megállás nélkül próbálná odébb lökdösni, hogy gondoljon, amit akar, csak takarodjon már el valamerre más merre. Aztán egy pillanatra mintha megállt volna az idő. Elgondolkozott. A tekintetében kis időre megjelent az a különös fakó fény, ami Lia viselése közben ékesítette a pupilláit. A hangja elmélyült, mint egy mániákusé.
- Belegondoltál már, hogy tegyél valami olyat, amit egyszerűen nem vagy képes magadhoz rendelni. Olyan érzés...mintha valaki más lennél. - ez volt az indoka...valószínűleg. S mégis, a hangja olyan volt, mintha csak be lenne rúgva, és a legújabb kocsmafilozófiáját mesélné. Egy fél pillanat sem kellett és visszazökkent a valóságba.
Idegesen bámult maga elég a vele szemben álló tündére. Aztán felpillantott a napra. Azt tervezte, hogy már réges-rég visszajut az erdőbe és neki lát az edzésnek. Mennyivel egyszerűbb volt neki démonként tervezgetni.
- Hé, egy kis bemelegítés. - csúsztatja oda az egyik kezét az oldalához. Az új ruhájának a hátán nem fért el a kardja.
avatar
Gerard D. Lawrenz
a Tudás Démona
a Tudás Démona

Hozzászólások száma : 327
Join date : 2016. Feb. 24.
Tartózkodási hely : A helyzet magaslatán

Karakter információ
Kaszt: Tudásdémon
Szint: 6
Tapasztalat:
1050/1250  (1050/1250)

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Magánjáték: Friend or Foe? (Gerard és Loreena)

Témanyitás by Sponsored content


Sponsored content


Vissza az elejére Go down

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére

- Similar topics

 
Permissions in this forum:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.