Belépés

Elfelejtettem a jelszavam!



Multiváltó
Felhasználónév:


Jelszó:



You are not connected. Please login or register

[Magánjáték] - Csupán csak üzlet

Go down  Üzenet [1 / 1 oldal]

1[Magánjáték] - Csupán csak üzlet Empty [Magánjáték] - Csupán csak üzlet on Szomb. Márc. 31, 2018 2:38 pm

Gerard D. Lawrenz

Gerard D. Lawrenz
Szemfényvesztő
Szemfényvesztő

Prológus


Késő este csengett az ajtócsengő. Két köpenyes alak lépett be a boltba. Arcukat mélyen csuklyájuk mögé rejtették, úgy léptek oda a pulthoz. Egyikük kezében egy nagy papírtekersz volt, egy elegáns, piros madzaggal átkötve. A másik oldalán egy táska függött. Türelmesen kivárták, amíg az eladó meg nem érkezett, hogy fogadja őket. Este volt, de valamiért nem tűntek fáradtnak. Az egyikük ekkor leemelte a csuklyáját, majd egy bájos mosoly keretében megvillantotta a szemfogait. Fiatal, húszas évei elején járó lány lehetett, fekete hajjal és vörös szemekkel. Vámpír létére elég sok ékszert viselt, s a páncélja is meglepően díszes volt, noha megmaradt a jóízlés keretein belül. Arca üres volt és semmitmondó. Mosolya ellenére egyetlen érzelmet sem lehetett leolvasni róla.
- Úgy hallottam más munkákat is vállalsz. - mondta, majd előrántotta a tekercset és kihajtotta.
A tekercs egy arcképet ábrázolt, mellette egy térképrészlet rajzával, mely az Észak-királyság egy részére mutatott. A képen egy a lánynál valamivel fiatalabb fiú képe volt látható. A másik alak ekkor a táskájához nyúlt, majd előrántott onnan egy kisebb zacskót, s felnyitotta. Váltó volt benne, nem olyan eget rengetően sok, de azért elég tisztes menyniség.
- Úgy tudom, nem szerettek kérdezni. Ez itt az előleg. Ő a célpontod. Az idő nem számít.
A másik, akinél a táska közben hátralépett.
- Találd meg. És végezz vele.


*** Eközben valahol a Westerwald közepén ***

Gerard hatalmas tüsszentése törte meg a toronyban uralkodó csendet, miközben éppen az egyik könyve mellé írt széljegyzetet.
- No mi az, megfáztál? - válaszolta az amulett démona.
- A tudásdémonok olyat nem tudnak. Eltompítaná az elménket. - vonta le Gerard a gyors következtetést.
- Igen...ez nem holmi ragály volt. Ez egy jel! - mondta egy ismerő hang a hátuk mögül.
Klaus volt az teljes valójában. Éppen egy stóc papírt hozott vissza, melyeket rajzol voltak. Olvasni ugyan nem tudott, de attól még kedvelte a művészeteket.
- Ja, persze...jel. Jel arra, hogy éjszaka csukjam be az ablakot. - nevetett nagyot. Ám valójában igenis elgondolkodott rajta. Klaus érzékei ritkán szoktak hazudni.

2[Magánjáték] - Csupán csak üzlet Empty Re: [Magánjáték] - Csupán csak üzlet on Kedd Ápr. 24, 2018 10:33 pm

Livingstone T. Baker

Livingstone T. Baker
Éjvándor
Éjvándor
Egy ideje megvetettem otthon a lábam, s környezetkímélő módba váltottam. Egyrészt házi nyúlra nem lövünk, tehát csak nagyon extrém esetben dolgozom hazai terepen, másrészt így az alkoholfogyasztást is kénytelen voltam lenullázni. A saját kísérleti főztjeimen kívül alig fogyott el napi egy-két bor, meg pár kupa sörön kívül egy tömény. Ami persze azt jelentette, hogy be kellett hajtanom egy-két szívességet és embertelen időben dolgozni. Hajnali kettőkor, mikor a napot is telibe kapom. Köszönhetően szakmámnak nappal és éjjel is ki tudtam szolgálni ügyfeleimet, annyi eltéréssel, hogy ők jöttek hozzám, és nem én mentem értük.
Amikor már kezdtem azt hinni, hogy ideje lenne belemerülni valamibe, mert ma már nem lesz kuncsaft megszólalt a csengettyű. A váratlan időpont miatt, még szinte meg sem kóstoltam félig üres boromat, így kifelé menet a kis szobából gyorsan javítottam a helyzeten.
-Borködös jó estét! Miben lehetek szolgálatukra?
Persze egy pillanatig sem terveztem magamat megöletni, így könnyelműségem csupán felszínes. Ugyan meglehetősen kevés esélyt láttam rá, hogy én lennék a portéka, semmi kedvem nem volt egy amatőr hiba miatt elpatkolni. Fél szememet a csuklyáson tartva figyelek a hölgyikére, aki felfedi magát. Kicsit kérdőn felvonom a szemöldököm. Nem tudom eldönteni, hogy azt akarja lankadjon a figyelmem, kevésbé legyek óvatos. Meg akar félemlíteni vámpír mivoltával, vagy el akar csábítani a jéghercegnődíjas mosolyával. A voksom mondjuk arra adom, hogy elkényeztetett amatőr.
-
Úgy hallottam más munkákat is vállalsz.
Ebben a véleményemben csak biztosabb lettem, amikor hirtelen mozdulattal került elém a papíros. Futólagosan rápillantottam a dologra, elég volt annyi, hogy valami térképszerűség, és egy arc van rajta. Ez elég konkrét, még anélkül is, hogy alaposabban megnézzem mi is az. Ez alatt a rövid pillanat alatt a másiknak a keze már a táskában volt, melyre inkább tartalékoltam megfigyelésem. Kapás lövés pénz. Pompás, nem tudom ki akasztotta rám ezt a kettőt, de szívesen megköszönném neki egy alapos veréssel. Csalódottságomat a legkevésbé sem elrejtve sóhajtok látványosan, majd húzok még egyet a boromból. Nem kell kommentálnom a dolgot, hisz mindjárt fosni fogják a nagy szöveget.
-
Úgy tudom, nem szerettek kérdezni. Ez itt az előleg. Ő a célpontod. Az idő nem számít.
-Én szeretek kérdezni, pontosabban tudni dolgokat. De valaki alaposan leinformált titeket, úgyhogy itt a képlet. Akik szeretik szó nélkül intézni a dolgot, azoknak más a tarifa. Ezt pedig...
Lehuppantam a székembe, majd vágtam közbe, mielőtt befejezhette volna, majd mondatom megszakításakor megbökdösöm, vagy legalább a zacskó felé bökök borosüvegemmel.
-Én úgy hívom, hogy csali. Nem szeretem, ha valaki hülyének néz, szóval itt a tuti. Én megeszem a csalit, de semmi sem garantálja, hogy a hal a vacsora asztalon végzi. Tekintsétek amolyan veszélyességi pótléknak. Semmi sem garantálja a célpontomat, de cserébe azt sem, hogy mi lesz vele. Persze nem vagyok jótékony pap, hogy bárki élve megússza.
-
Találd meg. És végezz vele.
A rövid és célratörő végszóra csupán felemeltem a borom, s lehúztam a maradékot. Miután távoztak alaposabban is megvizsgáltam az étlapot. Nem tetszett a dolog, de eleget fizettek a dologért, ha a munka is megvan még több lesz belőle. Miután összepakoltam a dolgaim, s magam mögött bezártam az üzletet felnézek a holdra.
-Akkor indulhat a kocsmatúra!
Nem túl sokat időzve egy helyen, viszonylag rövid idő alatt érkeztem meg a térképrészlet által jelölt helyre. Persze semmi kedvem nem volt beugrani a csalinak, hisz az út közben jócskán megcsappant, főleg, amikor elkezdtem körbeérdeklődni, hogy kikre is kell figyelni a környéken. Semmi kedvem nem volt ahhoz, hogy valaki olyan területén vadásszak, aki a végén belőlem csinál sportágat.
-----------------------------------
PS.: Az NJK-kat, illetve dolgokat, amiket megtudhatok (esetleg a vámpírok esetét kiegészítően) rád hagynám.

3[Magánjáték] - Csupán csak üzlet Empty Re: [Magánjáték] - Csupán csak üzlet on Csüt. Május 03, 2018 6:06 pm

Gerard D. Lawrenz

Gerard D. Lawrenz
Szemfényvesztő
Szemfényvesztő
Apró kis falu állt valahol a westerwaldi erdő mellett. ár utcás, apró takaros házakkal bélelt település. Lakói többnyire parasztok vagy mesteremberek voltak, egy részük csak nemrég költözött ide. A falu mögött ott magaslottak az erdő fái, valahol a sűrű lombok között egy kilátóval. A torony utazók régi jó barátja volt, irányjelző épület arra az esetre, ha eltévednének. Jelenleg ott lakott Gerard is. Ám hogy mindennapi teendőit végezze, időről időre ki kellett bújnia az erdőből. A falusiak úgy ismerték őt, mint a lakatosmester legénye, aki éppen vándorútját tölti, mielőtt megkapná a mester címe maga is.
Gerard éppen az egyik utcasarki kocsmában ült és unatkozott. Egy szekér várt rá a falu határán, általában arra szokták ő és a többi vele együtt lakó felkapolni, amit itt beszereztek. Szokásához híven ő végzett először, így aztán sok más dolga nem maradt, mint várni és leskelődni. Néha ez jól is jött, mert az erdő közepén nehezen értesül az ember bármiféle pletykáról, hírről. Most is ott ült, és kedélyesen beszélgetett a mellette iszogató férfiról. A férfi történetesen kereskedő volt, aki már elég sok vidéket látott, így tudott egyet s mást mesélni. Az ilyen emberekkel öröm beszélgetni egy tudásdémonnak.

4[Magánjáték] - Csupán csak üzlet Empty Re: [Magánjáték] - Csupán csak üzlet on Vas. Okt. 27, 2019 2:44 am

Livingstone T. Baker

Livingstone T. Baker
Éjvándor
Éjvándor
A kis faluba érve tudtam, valami nem stimmel. Aki ilyen helyen él, arra nem vadásznak ekkora tárcával. Életemben nem hallottam még a csóriról, tehát közellenségnek elég valószínűtlen, más meg mi okból rejtőzne ilyen isten kocsmája mögötti területen. A dühítő az volt, hogy még olyan embert sem láttam, akinek segítve kaphattam volna valami információt mese gyanánt. Ebből kifolyólag egy nem szeretett módszer, jött elő.
-Szép jó estét!
Kicsit ugyan furán nézve rám, de faluhelyen tanítják az embert visszaköszönni.
-
Neked is fiam, de még a délelőtt is gyerekcipőben jár.
-Hosszú utat tettem meg, tessék már mesélni valamit a szép kis faluról, meg, hogy kocsma van-e, ahol megpihenhetnék.
Legyintettem a válaszára szórakozottan, hogy megnyugtassam csak bolondozok. Miután meghallgattam az öreget megköszöntem a segítését, s tovább álltam.
A sarki kocsmába érve még mindig elég korán volt, de szerencsémre voltak azért páran. Szépen lassan végignézek a kis társaságon, senkin sem állítva meg tekintetem. Szemlém végeztével köszöntés gyanánt kicsit megbillentem a kalapomat, majd becsukom az ajtót magam mögött.
-Egy pohár sört kérnék.
Ülök le a pulthoz, majd amíg elém kerül az italom átgondolom, hogy kiket is láttam jelen. Nem kell sok idő, hogy felidézzem az arcokat, formákat, színeket, s meg is van a keresett egyén. Ilyen könnyű dolgom ritkán van, ami pedig nem jelent jót. A fickó vígan beszél valakivel, és verőfényes hajnali 10kor még iszogat a kocsmában.
Söröm feléhez érve feldobok egy kérdést a körülöttem lévőknek.
-Ki akar fogadni egy pohár sörben? Fél percen belül tegyék meg a tippeket, hogy meddig van a pohár? ... Félig teli? Félig üres? Tic-toc~
A kérdés után kis hatásszünetet tartottam, majd adtam egy kis segítséget. Persze számolom az időt, és figyelem, hogy ki milyen tipped ad. Aztán amikor elérek az utolsó másodpercekhez, fogom és lehúzom a pohár tartalmát, s vígan jelentem be.
-Letelt a fél perc! Nah, ki bukta a fogadást? Mert ez a pohár totál üres!
Nevetek egyet, s igyekszem biztatni, ha kell a népet, hogy biza fogadás az fogadás, a férfi meg tartsa a szavát. Az alkalmat meg kihasználom, hogy mindenkit egy kicsit alaposabban megnézzek magamnak, persze ebbe beletartozik a kis céltábla is.

5[Magánjáték] - Csupán csak üzlet Empty Re: [Magánjáték] - Csupán csak üzlet on Vas. Okt. 27, 2019 12:54 pm

Gerard D. Lawrenz

Gerard D. Lawrenz
Szemfényvesztő
Szemfényvesztő
Nagyot derült, ahogy egy idegen toppant be a kicsit, szürke kocsmába, s olyan parádét csapott, amilyen a carolusburgi felső gyűrű bárdjai is megirigyelnének. Ahogy egy fogadást próbált rásózni a vendégekre, sóhajtó mosollyal az arcán fordult el tőle. Kedve lett volna beszállni, mindig is szerette az izgalmakat és a szerencsejátékot, de az ilyen olcsó trükköknek nem volt fanatikusa. Nem szerette, ha a bolondját járatják vele. Egy biztos, az ürgének volt sütnivalója.
A kocsma népe némi meglepettséggel, nevetéssel, vagy éppen untatott morgással fogadta a lelkes idegent. Gerard egy óvatos pillantással gondolkozott el. Nem tűnt idevalósinak a különös kedélyű sötét tünde. Sőt, nem is tűnt olyannak, aki valahol a közelben lakik. Alighanem vándorol. Talán ő hallott valami érdekeset. A démon magabiztosan állt fel a helyéről. Amilyen beszédes kedvében volt a sötét tünde, egykettőre szóra fogja bírni. Kényelmes léptekkel sétált oda a pult mellé, kért még egy kupa vizet és fordult oda az idegenhez.
- Udvari bolond voltál te, komám, hogy ilyen jókat tudsz nevettetni? - szólította meg egy halvány, kacagó mosollyal az arcán.

6[Magánjáték] - Csupán csak üzlet Empty Re: [Magánjáték] - Csupán csak üzlet on Szomb. Márc. 14, 2020 11:54 pm

Livingstone T. Baker

Livingstone T. Baker
Éjvándor
Éjvándor
Elég vegyesen fogadták a dolgot az itteniek. Sokan bukták a dolgot, de inkább volt poén, mint komoly fogadás. Ennek fényében kivételesen nem is erőltetem a vesztesek felhívását, de egy mosollyal és a kalapom megbillentésével köszönöm meg azoknak akik ennek ellenére meghívnak egy kupa sörre. A meglepő része a dolognak azonban Mr. X, ahogy eltűntek mellőlem az emberek, ő úgy tűnt fel.
Pedig már azt hittem, hogy nem tetszett neki a poénom. Először felcsillanó szeme hamar ráunt az egyszerű ugratásra. Ennek ellenére meglehetősen szép dicséretet oszt ki.
-Udvari bolond voltál te, komám, hogy ilyen jókat tudsz nevettetni?
Székemről lehuppanva lekapom kalapom, s ahogy magam elé lendítem másik kezemmel a kalapom rejtekében elkapom a söröm. Mellmagasságba emelve kalapom apró hajlással köszöntöm.
-Szép napot mélyen tisztelt uram! Ugyan kérlek, megfordultam én sok helyen, de egy valódi udvari komikus azért szebben kihozta volna még ezt az apró tréfát is.
Visszaülök, s néhány míves kézmozdulattal pördítem meg kalapom, mintha belőle húznám elő a söröskorsóm. Remélem veszi a lapot, ha már rászánom az energiát, hogy kicsit szórakoztassam. Egy apró korty után leteszem a félig üres korsót a pultra.
-Én Livingstone vagyok, benned kit tisztelhetek jó uram?
Vigyorodom el olyan féloldalasan. Se nem gúnyt űzve, se nem túl komolyan véve.

7[Magánjáték] - Csupán csak üzlet Empty Re: [Magánjáték] - Csupán csak üzlet on Kedd Márc. 17, 2020 2:11 pm

Gerard D. Lawrenz

Gerard D. Lawrenz
Szemfényvesztő
Szemfényvesztő
Egy pillanatra elgondolkodott,a amikor a másik a nevét kérdezte. Mit is kéne erre most felelnie? Ő most Gedeon Adramelech La'Domiel volt, a démonok leendő hadvezére, és küldetésen vett rész. Nagy feladat állt előtte. De mégis, ez az ember nem tűnt harcosnak, démonnak, vagy egyáltalán bárkinek, akivel dolga lenne. Miért is lett volna bármi oda rá, hogy azt a nevet használja. Így aztán kezet nyújtott, majd bemutatkozott.
- Lawrenz. Gerard D. Lawrenz. - mondta határozottan, egy halvány mosolyt megeresztve - Nagyon örvendek a találkozásnak. Rég nem találkoztam éjerdei tündével, ezen a vidéken meg pláne kevesen vannak. - mondta, ahogy eszébe jutott a sok régi emlék, amiket még a köderdőben edzve szerzett.

8[Magánjáték] - Csupán csak üzlet Empty Re: [Magánjáték] - Csupán csak üzlet on Szer. Márc. 18, 2020 12:28 am

Livingstone T. Baker

Livingstone T. Baker
Éjvándor
Éjvándor
Kicsit meglepettnek tűnik a kérdésem után. Talán nem számított rá, hogy ilyen mértékű bemutatkozás fog történni. Mindenesetre a pillanatnyi gondolkodás után elfogadom a nyújtott kezet, s egy nem túl laza, de nem is túlerőltetett kézfogás után üresen koppan a korsóm. Valahogy rejtélyes módon eltűnik belőle a nedű, de tudom hogy fogjak ki az átkon. Azonnal rendelek a helyébe egy másikat.
-Nem is csodálom Lawrenz úr. A környéken olyan kevés az alkoholt találni, hogy már attól tartottam így hajnalok hajnalán, hogy a végén kijózanodom. Borzalmas belegondolni is, majdnem olyan szörnyű, mint egy hete?
Kicsit elbizonytalanodok, meg is billentem oldalra a fejem gondolkodóan.
-Bár elég sok kocsmát megjártam Karolsburg felé menet.
Megvonom a vállam, majd újra belekezdek az előadásba, mintha tényleg csak néhány napja lett volna.
- Az a hatalmas tűz mindenütt! A kalapom majdnem odaveszett, de szerencsés módon sikerült megmenekítenem. Aztán tartottam egy jó kis kocsmatúrát, hogy megünnepeljem épségét. Fene se gondolta, hogy az az Aba Dóm nem csak szórakozott egy bűbájjal, hogy félelmet keltsen.
Billentem meg a remekművet, s kortyintok is egy nagyot a frissítőből, s elégedetten teszem le magam mellé.
-Tényleg, merre is vagyunk most?
Pislogok rá érdeklődően új ivótársamra.

9[Magánjáték] - Csupán csak üzlet Empty Re: [Magánjáték] - Csupán csak üzlet on Szer. Márc. 18, 2020 12:53 pm

Gerard D. Lawrenz

Gerard D. Lawrenz
Szemfényvesztő
Szemfényvesztő
~ Minden rendben van vele? - gondolta magában Gerard.
Valóigaz, hogy Aggadón érkezése komoly károkat mért a terményekre, beleértve a szőlőskerteket is...kerek két éve.
- Nos igen. a sárkány tombolása óta beletelt egy kis időbe, míg újraélesztették a földeket. Bár az óta már kétszer szüreteltek. - mondta kicsit megzavarodva.
Jó hosszú kocsmatúra lehetett, gondolta magában ismét a démon, ha majdnem két évig tartott.
- Azóta...nem is...csináltál semmi mást? - nézett rá csodálkozva. Valóban volt egy-két elvetemült alak a sötét tündék közt, akik képesek voltak nap huszonnégy órájában részegek maradni de ez, ez egy olyan szint volt, amit még Gerard sem mert elképzelni. Ő, aki egy fél kupa bortól elkezd szédülni bele sem gondolt, hogy valaki ilyenre lenne képes.

10[Magánjáték] - Csupán csak üzlet Empty Re: [Magánjáték] - Csupán csak üzlet on Hétf. Márc. 23, 2020 10:44 pm

Livingstone T. Baker

Livingstone T. Baker
Éjvándor
Éjvándor
Láthatóan kétkedve fogadom az információt, miszerint már két év eltelt. Talán a meglepő inkább az, hogy megértettem a költői szóhasználatot.
- Azóta...nem is...csináltál semmi mást?
Menet közben kikérek egy rövidet, s belecsobbantom a sörömbe.
-Előfordulhat barátom. Hajlamos vagyok elfeledni az idő múlását néha.
Rámarkolok a korsóra, ám ekkor eszembe jut valami, s felcsillan a szemem, mint aki most jött rá a legújabb viccére.
-Azonban mielőtt elindultam a kocsmatúrára szereztem valami igazán figyelemre méltót a gyógyfüveim árulása közben. Valahol itt kell lennie.
Túrok bele utazó táskámba. Keresés közben lehúzom a kis búvárt amit nemrég gyártottam, majd egy kis idő múlva sikeresen előhalászom a kissé gyűrött ám nem agyonhasznált tekercset.
Határozott lendülettel nyújtom ivótársam felé. Ami kicsit mellé megy, s a mellette lévő levegő felé suhintok vele. Kicsit összeszűkül a szemem, majd egy kínos vigyorral a képemen korrigálom a dolgot, s ezúttal valóban neki ajánlom fel megvizslatásra.
Oly régen hajtották ki, hogy csupán határozottan lehet kitekerni anélkül, hogy kiugrana az ember kezéből. Megvárom, míg nekiáll kitekerni a papírost, majd kihasználva a vakfoltot amit a kihajtott tekercs okoz, illetve remélhetőleg meglepetését amin ezek szerint már két évvel ezelőtti énje szerepel. Nos nekilátok dolgozni, s bal kezem a tekercsen át megcélozza a torkát, mintha kés lenne benne.
Az elterelő támadást követi azonban a jobb kezemben lévő köpeny által rejtett tőr, mely a veséjét célozza.
Persze siker ide-vagy-oda mindenképp hátrálok, amennyiben megtehetem. Semmi kedvem alábecsülni a célpontomat, már akkor sem tetszett a dolog, amikor bejöttek a megbízóim, de a munka az munka.

11[Magánjáték] - Csupán csak üzlet Empty Re: [Magánjáték] - Csupán csak üzlet on Kedd Márc. 24, 2020 12:00 pm

Gerard D. Lawrenz

Gerard D. Lawrenz
Szemfényvesztő
Szemfényvesztő
- Mutasd csak, biztos tudok valamit kezdeni vele. - csapott az asztalra Gerard, ahogy elvette a papírt. Óvatosan helyet foglalt, előrehajolt, majd megvizsgálta a papírt. Átlagos tekercs pergamennek tűnt, s nem volt olyan jellege, mintha megbűvölték volna. Nekilátott hát kitekerni, hogy szemügyre vegye.
Ám hamar lekonyultak az ajkai, ahogy megpillantotta a saját arcképét a papíroson. Nem volt nehéz felismernie magát, azóta nem sokat öregedett. Valamennyit vénült ugyan a képe, hála azoknak az időknek, amíg a talizmánját nem viselte, de megmaradt annak aki volt: a lelkes ifjú bőrébe bújt ördögnek. Mire észbe kapott, a másik már érte kapott. Csapda volt! Gerard előrenyújtotta a csak most kapott észbe, hogy ez a valaki jól ismeri őt. Mi több, minden bizonnyal az egész kocsmatúra csak egy mese volt, hogy a közelébe férkőzhessen.
Gerard gyorsan gondolkodott. Apró varázsigét mormolt el, mire a szék ahol ül megmozdult. A mágia, akár a jól megtermett, részeg béreslegény rúgta meg, s taszította el a pulttól, rajta Gerarddal. A szét a lökéstől hátraesett, a démon pedig lebucskázott a róla. A kocsmában mindenki meglepetten rezdült össze. Nem igazán értették, mit néznek, csak annyit tudta, egy jó kis tartalmas bunyó van kialakulóban.
A démon gurult egyet erőtlenül a földön, mielőtt megállt volna. A tőr még így is megkapta, egy szép kis vágást ejtve az oldalán. A fegyvert észre sem vette, amikor varázsolt. Ez az ember beszélyes volt, már most látta. Sokkal ravaszabb, mint amilyennek mutatta magát. Ironikus volt. Gerard is hasonló módon harcolt világ életében. Egyik kezével a két lába közé támasztott, ahogy megpróbált stabilan megmaradni a padlózaton guggolva. Csalafinta ellenfél volt ez.
- Nem te vagy az első orvgyilkos, aki utánam merészkedett. És nem is te leszel az utolsó. - mondta magabiztosan, ahogy a fejét finoman oldalra biccentette.
Ám valójában nem volt közel sem ilyen magabiztos.
~ Ez nem jó. A varázskönyvem a zsebemben lapul. Ha előveszel, megint lehetősége adódik támadni. Így alig tudok pár varázslatot bevetni ellene... - most viszont védekezni kényszerült, amíg kellően össze nem szedte magát. Meglepetten mosolygott, amikor azt látta, hogy a másik is hátrált - Mi a fene...túlságosan egy rugóra jár az agyunk. - gondolta magában

12[Magánjáték] - Csupán csak üzlet Empty Re: [Magánjáték] - Csupán csak üzlet on Vas. Márc. 29, 2020 8:30 am

Livingstone T. Baker

Livingstone T. Baker
Éjvándor
Éjvándor
Ugyan a figyelemelterelés sikeres volt, még sem tudtam elkapni. Gyors észjárású, és ügyes is. Nem tudom pontosan mivel lökte el magát. Azonban úgy vélem helyesen cselekedtem, hogy nem rontottam rá, mint egy vadállat.
-Nem te vagy az első orgyilkos, aki utánam merészkedett. És nem is te leszel az utolsó.
Elvigyorodtam. Tetszik a hozzáállása, azonban egyelőre nem úgy állnak a dolgok, hogy meggyőzzön. Látószögemből nem eresztve körbepillantottam, keresve a lehetőségeket. Sajnálatos módon elég istentelen napszakban járunk, így a lehetőségeim picit korlátozottak.
-Az illető egy hazaáruló, aki a délieknek kémkedik! Azért jöttem, hogy elfogjam. A pergamenen szerepel a bűnöző arcképe. Arra kérek mindenkit, hogy ne hagyja megszökni, és segítsen belátása szerint.
Üres bal kezemmel mutatok a pulton heverő pergamenre. Helyezkedésem közben enyhén belerúgok az utazótáskámba, s eszembe jut valami, amivel igazán kezdhettem volna. Kölcsön veszem az egykori nyúlszörny agancsban lakozó erőt, hogy felturbózzam ügyességemet. Kissé részeges életmódomnak sok előnye van, mint, hogy fasza vagyok, meg erős, meg minden. Azonban sajnos kicsit a pontosságom rovására is tud menni néha. Amit természetesen nem ismerünk be.
Egyelőre várok a lehetőségre, hogy egy újabb rést találjak, lehetőséget arra, hogy ezúttal rendesen megbökhessem, ne csak karcolgassam. A helyi lakosokhoz fűzött remény ugyan nem túl nagy, de talán várhatok tőlük is egy kis segítséget figyelemelterelés vagy dobálózás, esetleg a menekülő út elállása formájában.

13[Magánjáték] - Csupán csak üzlet Empty Re: [Magánjáték] - Csupán csak üzlet on Vas. Márc. 29, 2020 3:34 pm

Gerard D. Lawrenz

Gerard D. Lawrenz
Szemfényvesztő
Szemfényvesztő
Most már biztos volt benne, ellenfele ravaszabb volt, mint amilyennek tettette magát. Gerard okosan tette, hogy nem becsülte alá. Érdekes próbálkozás volt ez, látta is a zavarodottságot, kétséget a helyiek szemében. Ám nem hagyta, hogy ez kizökkentse. Ha bizonytalannak mutatja magát, azzal csak alátámasztja azt, amivel megvádolták.
- Ennél elmésebb vádat kell kikoholnod. Jó ismerősöm még a város papja is. - vágott neki vissza. Őt nem érdekelte, ha elállják az útját. Egy percig sem gondolt a menekülésre. Azzal csak az ő esélyei romlanának, nap mint nap attól félve, mikor szúrják álmában le.
Most Gerardon volt a sor, hogy cselhez folyamodjon. Egyik kezével a kabátjába nyúlt és előhúzta a varázskönyvet, hogy ezzel elhitesse az ellenfelével, védtelen. Ha a titokzatos sötét tünde úgy dönt, nekitámad, a Telekinézisével egy közeli széket oldalról nekivág, hogy meglepje vele és jó erősen odavágjon neki.

14[Magánjáték] - Csupán csak üzlet Empty Re: [Magánjáték] - Csupán csak üzlet on Vas. Márc. 29, 2020 6:44 pm

Livingstone T. Baker

Livingstone T. Baker
Éjvándor
Éjvándor
Nem volt akkora hatása a dolognak, mint számítottam rá, bár bizonytalanságot, és zavartságot láttam a tekintetekben senki sem mozdult megfontolatlanul. A várt hatás kissé enyhe szellő mivoltát nemsokára meg is magyarázza ellenfelem.
-Ennél elmésebb vádat kell kikoholnod. Jó ismerősöm még a város papja is.
Csendben elmormoltam egy köszönetet a gyors segítségért, de nem szándékoztam meghátrálni mindössze azért, mert nem teljesen úgy alakul a dolog, ahogy azt kiterveltem. Valójában egyáltalán nem volt tervem, s még most sincs, így azon átlátni sem lehet, nem hogy keresztülhúzni.
-Aljas gazfickó!
Mordulok rá, ahogy látom, hogy köpenye alá nyúl, lábam kicsit helyezve, hogy neki tudjak indulni, vagy félreugrani, attól függően mit vesz elő. Ahogy kicsit lejjebb és előrébb vittem a súlypontomat, úgy meglátom, hogy mindössze egy könyvről van szó. Akár varázstárgy is lehet, de nagy valószínűséggel nem azonnali hatású, vagy már ráfaragtam volna.
Jobb kezem hátralendítve megindulok feléje, bal kezem tereléshez előkészítve kicsit magam előtt tartom, majd félúton hirtelen megindítom a tőrt, hogy mellkasba dobjam vele. S ekkor mozdul valami a szemem sarkában, azonban két lehetőségem van. Az egyik, hogy megpróbálom elkerülni bármit is vágjanak hozzám, avagy bekockáztatom, hogy nem fog nagyon fájni, és dobom a tőrt.
Ez utóbbi nyilvánvalóan a kevésbé esélyes, így hezitálás nélkül meg is teszem. Dobás közben rugaszkodom el a földtől, s vetődés közben hajítom fegyverem ellenfelem irányába.
Ami mind szép és jó lett volna, ha nem éppen a repülő szék magasságába ugrottam volna, s az nem kaszálta volna el a lábam. Aminek köszönhetően elkerülhettem volna azt a kínos pillanatot, hogy egy 360 fokos pörgőszaltó után fejjel hárítsam az útba eső asztalt, s így azon keresztülcsúszva biztonságos környezetbe kerüljek.
Azonban mind tudjuk, hogy minden ami a "de" szó előtt elhangzik csak baromság. Tehát ez nagyon szépen kivitelezett támadás lett volna, de azt kell mondjam, hogy régen fejeltem meg valamit ilyen gyönyörűen, még az asztal is felborult, s ahogy az mellettem, úgy az ital rajtam landolt. Én meg a földön. Természetesen hangosan elf nyelven szitkozódva.
-Mothafuka, which sun of a beach was that?!
Majd kicsit oldalra gurulva megpróbáltam a lehetőségekhez mérten kevésbé dülöngélve felállni, s nem túl hosszú időre szem elől téveszteni a célpontomat.

Ajánlott tartalom


Vissza az elejére  Üzenet [1 / 1 oldal]

Permissions in this forum:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.