Belépés

Elfelejtettem a jelszavam!



Multiváltó
Felhasználónév:


Jelszó:


Kérdező vendégeknek
Aktuális azonnalik

Kedd Dec. 13, 2016 10:03 pm by Serene Nightbough

Sziasztok!

Hogy könnyebb legyen nyomon követni, hogy mikor van kiírva új azonnali és hova …


Comments: 50

Magánküldetések

Szomb. Jún. 08, 2013 6:05 pm by Jerobeam

Ezen a szent helyen lehet magánküldetésekre jelentkezni, szám szerint párhuzamosan kettőre. …

Comments: 83

Magánjáték és PvP Zárás

Vas. Május 15, 2016 8:17 pm by Ciel Eisenschnittel

A topik létrehozásának oka, hogy szépen számon lehessen tartani, hogy kinek mikor van igénye …

Comments: 88


You are not connected. Please login or register

[Küldetés]A night to remember

Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5  Next

Go down  Üzenet [3 / 5 oldal]

51[Küldetés]A night to remember - Page 3 Empty Re: [Küldetés]A night to remember on Kedd Ápr. 02, 2019 3:50 pm

Tessa Hendriks

Tessa Hendriks
Sötét Tünde Druida
Sötét Tünde Druida
A fogadosnő instrukciói alapján nyugat felé vettem az irányt, remélve, hogy valóban nem kell sokat időznöm a keresgéléssel. Ahogy haladtam, több járókelő is elsétált mellettem, szóval valóban nem volt kihalt a falu, csupán nyugodtabb mederben folyt az élet, legalábbis külső szemmel egy idegen számára így tűnhetett. Biztos voltam benne, hogy egy-egy kiemelkedő épület, tájrészlet, utcácska, esetleg még arc is ismerősen köszönt volna vissza, hogyha nem vágtak volna el minden tegnapi emlékemtől. Különös volt ebben a tudatban taposni az utakat, de mivel nem voltam ezzel egyedül, és jelenleg is konkrét cél vezetett, nem éreztem magam különösebben elveszettnek. Ha nem leltem volna rá a többiekre, valószínűleg még azon a kételyemen sem jutottam volna túl, hogy valaki nem csupán szórakozik velem, és nem ellenséges terület levegőjét szívom.
Mikor úgy éreztem, hogy már gyanúsan sokat mentem, és a házak is egyre gyérebbé váltak, az egyik előtt sepregető asszonyhoz odasétáltam, és leszólítottam. Ahogy rám emelte a tekintetét (habár láttam, hogy sokszor felém sandított már korábban is), kemény arcvonásokkal találkoztam. Lehet, hogy alapból is elég bizalmatlan vagy mogorva természet volt, én mégis úgy éreztem, mintha ennél személyesebbek volnának az érzései, holott nem hittem, hogy találkoztunk volna korábban. Mikor gyorsan a tárgyra térve megkérdeztem, merre találok egy Cassian nevezetű sötételfet, legyintett egyet, mintha máris világosabbá vált volna a helyzet, és meglepően készségesen válaszolt is. Megköszöntem, majd mindjárt az említett irányba indultam.
Nem haladtam rossz úton, igazából csak néhány saroknyit kellett továbbmennem, és már látni is lehetett a hatalmas épületet. Valójában nem volt olyan magas, csupán a falu épületeinek többségéhez képest érződött erősen kirívónak, tehát tényleg nehéz lett volna elnézni. Habár a miénk csak egyszintes, és díszítés tekintetében is sokkal egyszerűbb volt, igyekezve alkalmazkodni a tündékhez, neki láthatóan nem voltak ilyen törekvései. Gyönyörű volt, és éppen emiatt nagyon elszigetelt is, ami már most rokonszenvet ébresztett bennem, ugyanis valószínűleg ugyanez jellemezhette a lakóját is. Át tudtam érezni a helyzetét, hiszen már én sem igazán éreztem magam sehol sem otthon, és ha tehettem volna, szívesen elbarikádoztam volna magam a saját kis világomba. Egy olyanba, ami már elmúlt.
Mikor odaértem a bejárat elé, nem sétáltam egyből az ajtóhoz, hanem egy kicsit nyújtózkodtam, de nem láttam a közelben és az ablakokban sem senkit, így végül bekopogtam, válasz azonban nem érkezett, legalábbis nem onnan, ahonnan vártam volna. Egy fél perc múlva ugyanis egy férfi jelent meg mellettem, éppen akkor fordulva be a ház sarkánál. Láthatóan éppen favágásból érkezett.
- Jó napot! Igen, éppen önt keresem – mondtam, feltételezve, hogy más nem lakik itt, Brynelda szavaiból nem derült ki, hogy élne valaki vele, de azért biztosra akartam menni. – Cassian-hez van szerencsém? Igazából csak érdeklődni szeretnék… – kezdtem, majd mikor észrevettem, hogy valószínűleg útban vagyok, félreálltam. A környéken sem láttam senkit, így nem éreztem szükségét, hogy tovább rejtegessem szándékomat. – … a fogadóval kapcsolatban. Tudtommal az egész faluban keringenek róla legendák, történetek, így bármilyen információ jól jöhet, hogy sikerüljön valamilyen megoldást találni. Szívesen venném, ha mesélne róla, mert sajnos én is a csapdájába estem, és nem egyedül. Számunkra ezért is lenne igazán fontos kideríteni, mi áll a háttérben.
Igyekeztem mellőzni azokat a kijelentéseket, amelyek gyanúsításra utalhattak volna, hiszen a nevén kívül (és azt sem teljesen) semmit nem tudtam róla, nem ismertem, és a helyében én sem biztos, hogy bármely idetévedőre jó szemmel néztem volna, hiszen még a falubeliek is furcsán tekintettek rá.

Felhasználó profiljának megtekintése

52[Küldetés]A night to remember - Page 3 Empty Re: [Küldetés]A night to remember on Szer. Ápr. 03, 2019 9:02 pm

Elszántan figyel minden rezdülésre, ami mágiára utalna. Örül neki, hogy maga a falu nem nagy, így nem kell sokáig mászkálnia, hogy mindent alaposan megfigyelhessen.
A falusiakat látva megpróbál nem túlságosan feltűnő lenni, és csak sétálni, mint egy mindennapi átutazó.
Elsőre úgy tűnik, hogy a társain kívül nincs itt semmiféle mágia. Kicsit el is bizonytalanodik, hogy valami elkerülte a figyelmét, amit észre kellett volna mennie, de hirtelen, mikor már gondolkodik, hogy jelezze, hogy semmi mágikusat nem talált, belévillan az ismerős vibrálás. Meg is áll, hogy kicsit rákoncentrálva a dologra pontosan meg tudja mondani, hogy honnan érkezett az érzés, aztán, nagyjából egyszerre Jozef jelzésével, rámutat a házra, és halkan hogy csak a társai hallják, jelez.
- Ott van vala-mi mági-kus - Jozef figyelmeztetésével pedig már úgy fest azt is tudják, mi ez a mágia: Egy démon. Kicsit korholja is magát, hogy ez nem jutott eszébe. Az alapján, amit tud róluk, a démonokról el tudja képzelni, hogy ilyet csináljanak, mint ami a faluval, és velük is történt.
A maga részéről határozottan lép egyet az épület felé. Ragaszkodik hozzá, hogy ha ott a mágia, akkor ott kell körül nézni, minél előbb, mert nem tudja, mikor is jön el pontosan az ideje, hogy a többiekkel találkozzanak.
Megnyugvására a kezdeményezése nem ütközött ellenvetésbe: Jozef és Damien is egyetértett, hogy utána kell járni, hogy mi van abban a házban, ami mágikus. Mármint… Démoni, de hogy pontosan micsoda.
Óvatosan léptek oda az ajtóhoz, és próbaképpen halkan kopog, nehogy valaki támadásnak érzékelje, ha esetleg benn van valaki.
Ha nem érkezett válasz, akkor még halkabban benyit az ajtón, és megpróbálja minél hamarabb megtalálni a mágiaforrást.


_________________
I will bring light to the world. I want to show everyone, that He is gentle, and kind. He can make the world better, and end all the suffering.

Név: Ártatlanság
Szint: 1. (Személyes passzív)
Leírás: Suzanne arca és kisugárzása annyira kedves és ártatlan, hogy senki sem gyanakodna arra, hogy egy mélységit szolgál, ameddig ennek nem adja egyértelmű jelét (tehát vagy beszél róla vagy képességet használ). Eddig a pontig a körülötte lévők nem támadják meg, és ha bajba kerülne akkor az emberek ösztönösen a védelmükbe veszik. Természetesen amint Suzy használja a képességeit vagy elmondja hogy kultista a hatás megszűnik.
Felhasználó profiljának megtekintése

53[Küldetés]A night to remember - Page 3 Empty Re: [Küldetés]A night to remember on Csüt. Ápr. 04, 2019 10:57 am

Megindul a sötételfcsapat hát, s ama nehéz kihíváson kell keresztülverekedniük magukat, hogy úgy nézelődjenek, figyelmesen, bármiféle árulkodó részletre reagálni készen, hogy az ne tűnjön fel és ne úgy mutassák magukat, mint egy törvényen kívüli csapat. Persze az a szerencse, hogy egyik társával legalább egy fajból vannak, arra nem kérdezne rá senki, miért vannak együtt. Hogy miért vannak itt, az már más kérdés. Damiennek mindig is szokása volt eltűnni a tömegben, így ezt a képességét most is kamatoztathatja. A kislány pedig olyan elképesztően imádnivaló és a naivság oly mértékben sugárzik róla, hogy képtelenség, hogy bárki is gyanakodjon rá. Ő ugyan picikét kirí a két sötételfből álló testőrségből, de nem számít. Úgysem terveznek sokáig idekint tartózkodni nyílt színen, nincs itt semmi érdekes, ez egy normális parasztfalu, csakúgy, mint ezer másik. Csak sajnos a falusi embereknek szokása megjegyezni, ha valaki furcsa elsétál az ajtajuk előtt, hiszen számukra bármi, amely nem a hétköznapok rutinja, rendkívüli eseménynek és érdekességnek számít.
Azonban valami megtöri a monotonitást. A kislány hirtelen megtorpan és figyelni kezd valamire. Damien nagyon hegyezi a füleit, de nem hall semmit. Majd szinte ugyanekkor a fiú is bejelenti, hogy a közelben van egy démon.
- Jó, hogy maguk így... érzik ezt. - Apropó, miért is kellene egy sötételfnek éreznie egy démont? A házon nem látszik semmi rendkívüli.
A lányka viszont igencsak merész vállalkozást kezd. Az első pillanatokban meg akarja állítani - mert hát mi lehetne őrültebb ötlet, mint csak úgy beállítani egy démon házába, felkészültség nélkül -, de aztán... Suzi nagyon aranyos. Ez talán meghökkenti majd azt, aki odabent van, bárki is legyen az, és talán, ha gyorsan vág az esze, még valami történetet is képes improvizálni, hogy mit keresnek ők ott.
De valóban, mi a jó eget fognak mondani, amennyiben van bent valaki, ajtót nyit és nem támad első látásra?...
Rossz ötlet volt. Hát, most már mindegy. Vesz egy mély levegőt és felkészül arra, hogy holdezüst tőrét a lehető leggyorsabban előrántsa, ha szükség van rá.
- Óvatos légy nagyon... - szól rá figyelmeztetőn Suzira, és közvetlenül a háta mögé lép átlósan. Vajon mi lesz odabent? Képes elképzelni, hogy egy békésen teázgató öreg nénit fognak látni. Vagy egy gyermeket. Vagy semmit. Egy dimenziókaput, ki tudja. Csak remélni tudja, hogy nem egy csábdémon lesz az.

Mina úgy érzi, nem lesz egyszerű ez a feladat. De egyben nem is vonulhat vissza. Nagyon úgy tűnik, Stefannal hasonló vizeken eveznek, azonban ezt ráérnek megtárgyalni később, amikor már nem fenyeget a veszély, hogy a következő napra megint elfelejtenek mindent.
Azt sejtette, hogy a férfi nemigen fog kezdeményezni semmit, de tévedett, ugyanis az ötlet teljesen jó kiindulási alapnak. Miután úgyis mindenki szétszéledt, neki pedig fogalma sincs, hová mehetne, megnyugtató a tudat, hogy az itt maradás is egy lehetőség. Elvégre a kezdetek magukban hordozhatják a választ, valóban. Valahogyan csak bekerültek azokba az ágyakba.
A férfi flegmaságán, vagy nemtörődömségén viszont meglepődik. Vagy ilyen az általános stílusa, vagy ez konkrétan ellene irányul... ami biztosan nem így van, tehát a stílus lesz az.
Személyes dolgok... arrább most. Fontos dolgom van. - szól rá lelki bolondságaira.
- Hogyne, megnézhetjük őket. - majd a tettek mezejére lép, és meg is indul, véve egy mély levegőt. - Amikor tegnap lefeküdtünk, valószínűleg a saját akaratunkból kerültünk azokba az ágyakba. Úgy értem, nem csak elájultunk egy adott időpontban, mert akkor össze-vissza hevernénk a fogadó különféle pontjain... Vagy mégis ez történt, és valaki csak úgy elrendezett minket a szobákban. Hmm. - Elvörösödik kissé. Ez a téma odáig vezet, hogy el kéne gondolkodni, mi az oka, hogy valaki azzal aludt, akivel. Ebbe meg inkább nem menne bele.
De hiszen ha ismerte az illetőm, aki rendezgette őket, hogy ki milyen viszonyban van kivel, akkor sokkal "viccesebb" lett volna Minát bárki mással egy szobában elszállásolni. Mondjuk a sötételf fiúval, vagy akár Stefannal.
Nem, ebbe inkább nem gondol bele, túlságosan messze vezetne a megoldástól, ezen úgyis fölösleges rágódni...
Szerencsére van ürügye most, hogy miért néz a lába elé, ahogy fölfelé halad az emeletre. A lépcsőket fixírozza. - Szerintem kezdjünk a saját szobánkkal... - ajánlja, és ha nem ütközik ellenkezésbe, akkor be is nyit abba, ahol az éjszakát töltötték feltételezhetően. Nem akarja, hogy valaki más találjon itt valami kompromittálót. Fogalma sincs, mi lehet az, de aggódik. Utálja, ha valamit az agyával nem képes látni, pedig ő hajtotta végre...
Megvizsgálja az ágyat, benéz a takarók alá, a szekrényekbe, végignyitogat minden polcot és benéz minden tárgy alá, mögé és az összes sarokba, amit csak észre tud venni. Még a szőnyeget is felhajtogatja (ha van), hátha rejtettek alá valamit.


_________________
"Ez biztos a hajdani báróné udvari bolondja. Na, tágulj innét lányom, mielőtt eldurvulnak a dolgok." - Egy északi katona
Felhasználó profiljának megtekintése

54[Küldetés]A night to remember - Page 3 Empty Re: [Küldetés]A night to remember on Pént. Ápr. 05, 2019 11:58 pm

Stefan von Nachtraben

Stefan von Nachtraben
Vámpírmágus
Vámpírmágus
- Esetleg el tudnád képzelni kettőnket egy szobába kerülni?
Megrándult kissé szemöldöke, arca azonban komor maradt.
Flegmán viselkedett, ezt tudta jól. Eleve azt is, hogy az illemet nem ártott volna betartania, mégis csak egy nála nagyobb rangúval beszélt. Magához mérten mindenképp. Elfordult. Neki háttal állva elhúzta a száját, miképp erre gondolt, s leporolta kezeit, amennyire tudta. Miért hasonlítom össze magam mással? Miért agyalok még mindig ezen a témán? A fejét csóválta.
- Oh... induljunk! – szólt később. Megállt, és bevárta a hölgyet. Előre mutatott kezeivel, előre engedte a "grófnőt", majd utána eredt laza, ruganyos léptekkel.
Fenn, míg az ismeretlen ismerős szekrényekben, sarkokban kutatgatott, ő képes volt végigmenni a falon, végigkopogtatva azt. Külsősnek ez nagyon bizarrul festhetett, de hát sose tudni, mikor van egy rejtett üreg! Ami mögött aztán kincs lapul. Vagy jelen esetüket elnézve nyom. Akár egy a kíváncsi szemektől féltve őrzött könyv, vagy öreg, porosodó dobozka. Bármi hasznukra válhatna.
Ha a padlón volt szőnyeg, és fel sikerült emelni, segített félrerakni, megfigyelni a padlót is. Majd tapogatózni kezdett valami lazább lécért kutatva.
- Arra gyanakszom, itt találhatunk valamit, a földbe rejtve! Amennyiben mégse lenne így, azt javaslom, menjünk abba a szobába, ahol én ébredtem fel.
Ezzel az ajánlattal mit sem veszthettek. Aprólékosan, lépésről-lépésre haladni tartotta Stefan a legjobbnak. Még az is meglepte, közben mennyit beszélt. Sose volt szokása, max. közelállókkal, de... azok se akadtak már nagyon. Különösnek vélte ugyan a hölgyet, viszont kevésbé érezte veszélyben magát mellette. Nem akarok elhamarkodni semmit, gondolta, majd hozzátette, Nem akarok hirtelen bizalmat mutatni, vagy sokat adni magamból.
Később, ha nem bukkantak semmire, betartva szavát kész volt utat mutatni saját "szálláshelye" felé.

Felhasználó profiljának megtekintése

55[Küldetés]A night to remember - Page 3 Empty Re: [Küldetés]A night to remember on Szomb. Ápr. 06, 2019 5:51 am

Gertrud Clattenburg

Gertrud Clattenburg
Északi Mágus
Északi Mágus
Hallgatom a fogadós szavait, ahogy szépen sorjában beenged a különböző szobákba. Szavaiból ítélve nagyon is eltérnek egymástól az alvóhelyek berendezései, ezért is válok kíváncsivá. Készségesen segít a felforgatásban, hiszen nekem 1 karral igen csak nehézkes lenne. Már feladnám a reményt, hogy tovább folytassam a kutakodást, mikor megpillantom azt a bizonyos jelet.
- Álljon hátrébb Brynelda, ha megkérhetem. – hangom komoly, ráadásul én szintén távolabb állok. Fogalmam sincs, hogy mekkora az aktiválási hatótávja, vagy nem-e kevert bele, valami védekező varázslatot. Ez a jel ékes bizonyítéka annak, hogy semmi sem lehetetlen, csak tudni kell kivitelezni. Előveszek egy papírost, s jól láthatóan felrajzolom rá ezt a mesterművet. Le dokumentálom, hogyan néz ki és mik az első benyomásaim. Ráadásul, mivel sarokban helyezkedik el, így arra tudok következtetni, hogy a szembe oldalon szintén találnánk egyet. Felírom a részleteket is, hogy a deszka  ki van faragva, s arannyal van kiöntve.
- Van a faluban kovács, vagy ékszerész? – szalad ki a szájamon a kérdés, mert a munka minőségéből ítélem, hogy egy mesterember munkája.
- Esetleg fafaragó? – faggatom, s ha sikerül jegyzetet csinálnom a felfedezésemről, úgy azon nyomban elrakom. Egy darabig még tanulmányozom a vésetet, hogy mélyen beleégjen az elmémbe. Mikor ez megvolt, akkor jómagam kezdem visszarendezni a dolgokat, s mivel elég szerencsétlenül nézhetek ki, így újfent Brynelda társaságát kérem.
- Kérem segítsen, egyedül biztosan nem fog menni. – ha sikerül visszarendezni a szobákat, akkor ennyit mondok.
- Visszamehetünk. – ezzel egyetemben indulok le, hogy visszatérjek a földszintre. Agyam dolgozik, hogy feldolgozza eme újdonságot.

Felhasználó profiljának megtekintése

56[Küldetés]A night to remember - Page 3 Empty Re: [Küldetés]A night to remember on Vas. Ápr. 07, 2019 8:44 pm

Dietrich von Neulander

Dietrich von Neulander
Vámpír Végrehajtó
Vámpír Végrehajtó
A fogadósnő szavai jobban kiakasztották a kelleténél. Igaz, tisztában volt vele, hogy azokban egyáltalán nem volt semmiféle rosszindulat, viszont a Neulander család főági leszármazottjaként - habár nem ő volt az egyetlen a fogadóban - több tiszteletet követelt.
Úgy szóltak hozzá, mint egy átlagos, semmitérő polgárhoz, ráadásul mégcsak nem is egy vele egyenértékű kétlábú minősített ilyen módon, hanem egy semmitérő, piszok ember, ezután pedig még volt képe ahhoz is, hogy felálljon és magára hagyja a fiút, kielégítőbb válasz nélkül.
Idegesen köszörülte meg a torkát és fejét az éppen máshoz igyekvő Brynneldára fordítja.
- Elnézést, ma'am! - kezd bele a dühtől szinte izzó szemekkel. - Úgy gondolom, hogy a Neulander család sarjaként többet érdemlek ennél a válasznál. Sokkal magasztosabban és szebben is közölhette volna ugyanezt és nem sértődök meg, viszont ez így több, mint tűrhetetlen. Egy Neulander vagyok, az Isten szerelmére! - hangoztatta ismét, miközben felállt a székről és megindult az ajtóhoz. - Nem érdekel, hogy a többiek mit mondanak, sem a Rotmantel kisasszony, sem a vérem véleménye nem érdekel. Ami kijár nekem az kijár és hogyha nem kapom meg, ne is számítson a segítségemre. - nyomta le a kilincset és távozott.

Felhasználó profiljának megtekintése

57[Küldetés]A night to remember - Page 3 Empty Re: [Küldetés]A night to remember on Vas. Ápr. 07, 2019 8:47 pm

Aura von Neulander

Aura von Neulander
Vámpír Végrehajtó
Vámpír Végrehajtó
Munkám rendkívül gyümölcsözőnek bizonyult, de ez nem is szolgált meglepetésemre: Egy ilyen kis településen mindenki jobban ismeri a másikat, mint az valaha is szeretné. A vargától megtudtam - merthogy igen öreg volt már a mester, és mindenkitől hallott ezt-azt - hogy a polgármester tisztségének helyében itt úgynevezett kormányzói és helytartói hivatalt betöltő tisztről beszélünk inkább, akit a tiszteletes hellenburgi urak rendeltek ide ki, egy szolgabírót. Nem is rossz ember ő, ahogyan mondták, de ez elvárható egy kihelyezett hivatalnoktól itt Délen, ahol jól megrostálják a vezetőket választáskor. A mosónő meg, cserébe hogy kosarát házáig segítettem vinni, örömmel beavatott, hogy egy élete derekát megkezdő fiatalemberről van szó, aki nem is annyira vágyik ide, ki a puszta közepére, és igen hiányzik neki a város pezsgőbb életvitele. Emiatt néha megesik, hogy nem teljes szívvel és lélekkel veti magát a kormányzás igájába, és ambiciózusabb elképzelései vannak további sorsáról, mintsem a halálig történő igazságosztás egy faluban.
Ez már elég alapot adott, hogy megfelelően fogjak neki a tárgyalás finom művészetének. Nekem ugyan szöges ellentétem volt az illető, hiszen én a földekre, egyszerű emberek közé vágytam, de tudtam, hogy mit kell mondani ahhoz, hogy megeredjen az ilyen nyelve, hiszen az ilyen emberek gyakoribbak. Röviden útbaigazítást is kértünk, amire nagyon szívélyesen reagáltak is a helyiek. Úgy tetszett, örülnek a nemesek látogatásának is a frontvonalbéli katonák helyett. Ahogyan sétáltunk fel a portához, megfigyeltem azért arcának rezdüléseiből, hogy Laetitia kisasszony érdeklődéssel figyeli az eféle munkát, és hogy talán még egy kicsit le is van nyűgözve a vidéki ember másféle módusán a nemes toronybéli uraságokéval szemben. Szívemben elkönyveltem ezt személyes misszióm egyik kisléptű sikerének, mely a vámpírok és egyszerű emberek megbékítésére irányul. Ha ilyen jó léptekben haladok az üggyel, hamarosan ő maga fogja talán keresni az emberek közelségét, ő pedig elég magas helyen van a felsőbb rétegek szívszándékának változtatásához.
Maga a porta egyébiránt egy takaros, vidéki, új építésű majornak tűnt, nyilván a szolgabíró hozta magával a stílust és a tőkét az építéséhez, ami csak tovább erősítette a szívélyes parasztemberek beszámolóit. Társnőm kopogott, én azonban előtte elengedtem Zephyr barátomat egy rövid repülésre. Noha nem sajátítottam el őseim mesterségét arra vonatkozóan, hogy hogyan lehetne hű jószágom szavait megérteni - vagy mi több, a szemével látni -, érzelmeit, állapotát szabad szemmel és hozzáértéssel is meg tudtam állapítani. Abban voltam főként érdekelt, hogy mennyire lesz nyugtalan, amikor jó eséllyel bekopogtat majd a bíró szobájának ablakán, annak előre látható megrökönyödésére.
Egy fiatal szolgalány nyitott ajtót nekünk, aki elvezetett minket a tárgyalószobáig. A szolgabíró leírása megegyezett azzal, amit kaptunk róla, és bár arcán egyelőre nem sokat tudtam leolvasni, igen remélem, hogy legalább örült annak, hogy nemesek érkeztek hozzá. Hogy erre erősítsek, itt volt az ideje lenyűgöző benyomást tenni.
- Mélységes tiszteletem a Polgármester Úrnak! - emeltem meg a kalapom. Szándékosan mondtam polgármestert, hadd ne tudja, hogy utána nyomoztunk. - Kedves társnőm és én Neulander követségből érkeztünk, a kisasszony Laetita von Rotmantel, a becses Hannes von Rotmantel nagyúr leánya, jómagam pedig Aura von Neulander vagyok, a nemes Simon von Neulander úr unokahúga. Az ügyben kerestük meg az Uraságot, mert egy különös fenoménba botlottunk, nevezetesen megszálltunk a helyi tavernában, és egy boszorkányos eset következtében most emlékeink rendkívül zavarosak. A legkompetensebb és legmegbízhatóbb forrásból szeretnénk érdeklődni, ezt pedig úgy gondoltuk, hogy Ön lesz. - Vártam még néhány másodpercet, aztán megjegyeztem. - Igen szép község ez egyébiránt, becsületes ember a gazdája. Nagyobbra is hivatott lenne.
Reméltem, hogy ez jól megpuhítja a bírót, és a tisztességes úton is el tudjuk intézni. Ha más nem, hát társnőm bájaira - amik az enyémet jóval meghaladják - kell majd támaszkodnunk.

Felhasználó profiljának megtekintése

58[Küldetés]A night to remember - Page 3 Empty Re: [Küldetés]A night to remember on Hétf. Ápr. 08, 2019 3:07 pm

Jerobeam

Jerobeam
az Isten Lángja
az Isten Lángja
Trudi: Brynelda határozott meglepődéssel az arcán nézi a rúnát.
- Határozottan állíthatom, hogy az építéskor az még nem volt ott. - mentegetőzik kétségbeesetten, de aztán rájön, hogy kérdeztél így lehunyja a szemét. - Ékszerész nincs, az nem lenne túl jövedelmező egy ilyen pici faluban. Kovácsunk viszont van néhány éve, Claudiusnak hívják. Gondolja, hogy az ő keze munkája?
Ezután természetesen segít neked visszarendezni a szobát és lekísér a földszintre.

Jozef, Suzy, Damien: Suzy bekopog hát, Damien kis híján tőrt ránt, az ajtó pedig kinyílik és egy dugja ki rajta a fejét. Meglepően magas, még Damien fölé is jó fél fejjel magasodik és a feje oldalából kiálló két zömök, csontos szarvból ítélve elég erősen démon. Egyszerű fehér ing és szoknya van rajta, mint a helyi parasztokon. Jozef rossz közérzete természetesen ilyen közelről fejfájássá erősödik, a nő azonban csak kérdőn pislog rátok.
- Segíthetek valamit? - aztán ahogy végignéz rajtatok mintha felismerés szikrája csillanna meg a tekintetében. - Óh, ti vagytok akik tegnap is kérdezősködtetek. Eszetekbe jutott valami más is, amit elfelejtettetek legutóbb?

Letti, Aura: A polgármester arca meglepett a látványotokra (különösen Aura bemutatkozása után) de aztán sietve vesz fel egy simulékony udvarias mosolyt.
- Óh, örvendek, követ kisasszonyok. Kérem, foglaljanak helyet. Parancsolnak valamit inni? - válaszotok függvényében az egyik cseléd sietve el is indul a ház mellett ásott pince felé, hogy hozzon nektek bármit, amit kértetek. - Mélységesen sajnálom, hogy tegnapi megbeszélésünk elmaradt. Tudják egészen rég óta vártam a Neulander torony követeit, így röstellem, hogy tegnap az elfoglaltságaim távol tartottak.
Aura említésére a fogadóról a fiatal bíró tekintete elkomorodik
- Óh, értem. Szóval találkoztak az átokkal. Ez esetben jól sejtem, hogy a tegnapi napra sem emlékeznek? Igazán érthetetlen a dolog, noha nem is olyan régen kezdődött. Amikor először fordultak hozzám a dologgal az pontosan huszonnyolc napja volt. Azóta üzentem a Hellenburgi máguskamarának és a Zsinatnak is, de mindkét válasz az volt, hogy jelenleg a háború miatt ez az ügy csak végső prioritású, így a szakavatott segítség megérkezése akár hónapokat is jelenthet. Mivel nem jelent életveszélyt senkire, így egyelőre azt mondták tűrjem. - a bíró itt legyint. - Lassan kezdem megszokni ezt a választ, minden kérésemre ez jön vissza. De állok rendelkezésükre, mit kívánnak tudni?

Tessa: A self panaszosan felsóhajt, de arcán nem tükröződik bosszú.
- Értem, te is a vámpírokkal érkeztél. Gyere be, elmondom neked is amit nekik. De ne reménykedj, sajnos nem hosszú a dolog.
Cassian benyit a házába és bevezet, egy egészen takaros és tiszta előtérbe, ahonnan néhány ajtó és egy lépcső nyílik az emeletre. A férfi az egyik ajtón át a konyhába vezet, ahol leül egy asztalhoz és a vele szemben lévő székre mutat.
- Foglalj helyet. A helyzet az, hogy magam is utánanéztem az átoknak, de nem találtam semmit. Nem leltem meg, ami okozza, egyedül néhány lényegtelen információt sikerült kiderítenem. Nem arkánmágia, ez biztos, ugyanis képtelen voltam felbontani. Nem aktív csak egyetlen pillanatra minden éjszaka, mindig ugyanakkor, delelő hold körül. És valójában nem is átok, ugyanis visszafordíthatatlan. Nem elnyomja az emlékeket, hanem kitörli vagy elveszi. Ez az, amit én tudok. De ha jól sejtem még vannak kérdéseid. Viszont előbb kérdeznék én - mi a neved?

Mina, Stefan: Ti felforgatjátok hát Mina szobáját, jó darabig semmit nem találva, ám az egyik szekrényt félrehúzva annak egyik sarka alatt egy érdekes jelenségre bukkantok. Egy rúna, de nem az emberek megszokott viking rúnái közé tartozik. Ráadásul nem is csak fel van firkantva vagy vésve, elegáns vájat van neki a padló egyik deszkájában, ami arannyal van kiöntve. Mást nem találtok a szobában és ebből sem éreztek mágiát, legalább is egyelőre biztosan nem.

Dietrich
akkor kisasszézott a küldetésről, út közben azonban majdnem beleütközött a befelé igyekvő mágusfiúba, bizonyos Theo Wagnerbe. Theot bizony a Hellenburgi Mágusakadémia küldte - úgy tűnt a bíró kérése mégsem talált teljesen csukott fülekre. Mestered hozzádvágott egy hivatalos okmányt, hogy ne akadj problémába a frontközelben, valamint annyi utasítást adott, hogy "Valami mágikus jellegű probléma van egy Friedrichsein nevű porfészekben a front közelében. Az embereknek elszívják az emlékeit alvás közben. Ha engem kérdezel ez egy "alkohol" nevű titkos mágia, de a kamara azért szeretne, ha valaki utánajárna. Meg tudod oldani, fiú?"

Határidő: Jövő hét vasárnap, vagyis 04.14.

Az ominózus rúna:
[Küldetés]A night to remember - Page 3 0b7a1a38898b3f6d01313160aba3ec6d


_________________
"Én vagyok Abaddón, e földnek bírája. Az Úr megítélt titeket és konkolynak találtattatok. Negyven és még annyi napotok van, hogy bűnbánatot gyakoroljatok, utána az élő Isten szent tüzében vesztek el mindahányan. Ez volt az első és utolsó szózat, melyet hozzátok intéztem."
Felhasználó profiljának megtekintése http://questforazrael.hungarianforum.net

59[Küldetés]A night to remember - Page 3 Empty Re: [Küldetés]A night to remember on Hétf. Ápr. 08, 2019 3:41 pm

Az ajtó nyílik, és megjelenik odabent egy...
Szörnyűséges vérfagyasztó démon. Ja, persze. Bár elég groteszk, hogy milyen magas, azonban ezenkívül szinte mintha már a túlzott ártatlanságot öltötte volna magára kislányos arcával és alkatával. Lehetne csábdémon is, azonban akkor elengedhetetlenül érezné is azt, amit a múltkor. Ilyesmi egyelőre nem tűnt fel. Ártalmasnak mindenesetre nem tűnik. Majd, amikor megszólal, akkor fény derül arra, amely szinte komikussá teszi az egész helyzetüket.
Ők. Pontosan ők. Tegnap is. Hát ez csodálatos. Mégis miért alakultak volna pontosan ugyanígy a csapatok?... Ez esetben a szerencsétlen fogadósnő már ki tudja, hanyadszorra nézi végig ugyanannak a végbemenését? Ez ijesztő.
- Üdv, kisasszony. Nos... ez lehet, hogy kellemetlen lesz. Úgy... mindent elfelejtettünk legutóbbról. - Konkrétan azt is, hogy volt. - teszi hozzá gondolatban. - Ám ezek szerint a tegnapi tanácsok, bármik is voltak azok, nem jártak elegendő sikerrel... Viszont ha nem bánja, szívesen meghallgatnánk újra. - Újra. Furcsa ezt mondani valamiről, aminek semmi nyoma az agyában. Konkrétan semmi.
Furcsa átok ez. Vajon mi történne, ha el akarnák hagyni a falut? Valami megállítaná őket? Vagy éjjel ugyanúgy a szobákban kötnének ki, esetleg valami oknál fogva el se akarnának már menni innen? Jó mód, hogy sakkban tartsanak egy halom embert, az biztos. Háború közepén valami fantasztikus.

Stefan kérdésére megfagy picit. Ez gondolatolvasó?... Jó, Nachtraben, de akkor is... - Tessék? - kérdez vissza zavartan, talán picit túlságosan is magas hangon. Miért...? Mondtam már, hogy nem akarok belegondolni. Mi célja volt ezzel? Miért volt muszáj megkérdezni? - zakatolnak a kérdések, pedig fontosabb dologgal kellene itt foglalkozni. Mindegy. - Hát... nem tudom, akár. Furcsa... dolgokra lehet képes a mágia. Meg a mostani csapatból is biztosan... talán azért van, mert... nincs annyi szoba, mint ahányan vagyunk és csak így férünk el.
Reméli, ezzel rövidre zárhatja a témát.
Mina őszintén kételkedett benne, hogy mindössze azzal, hogy feltúrnak mindent, válogatás nélkül, elérhet bármit. De tévedett. Ugyanis az egyik szekrény mögött valóban észrevesz valamit.
- Hoppá! Ez... nézd csak... találtam egy rúnát. - mondja még le is halkítva a hangját kissé, mintha egy állatot fedezett volna fel a vadonban, és félne, hogy az elugrik az ijedségtől. - Ez arany, vagy csak annak néz ki? - óvatosan közelíti az anyag felé az ujját a földön, majd meg is érinti vele, hogy érzi-e a fémes hidegséget. Érzi ház. Mi van, ha ez azóta itt van, hogy megépült az épület?
- Mi van, ha a tiedben is van egy ugyanilyen? És ettől alszunk el! Bár ez nem magyarázza meg, hogy hogy kerülünk ide, de akkor is.
Azzal ha egyetértenek, akkor kész is átnyergelni Stefan szobájába, hogy ellenőrizzék: ott is van-e ilyen rúna. Ugyanúgy feltúrva mindent, persze itt nem venné a kezébe annyira a kezdeményezést, csak ha a férfi eldöntötte, mit akar megmutatni vagy ilyesmi, akkor segít neki. Mégis csak az ő privát szférája, még ha csak egy - vagy több, de egy olyan, amelyre emlékszik is - éjszakára is.


_________________
"Ez biztos a hajdani báróné udvari bolondja. Na, tágulj innét lányom, mielőtt eldurvulnak a dolgok." - Egy északi katona
Felhasználó profiljának megtekintése

60[Küldetés]A night to remember - Page 3 Empty Re: [Küldetés]A night to remember on Pént. Ápr. 12, 2019 4:23 pm

Az ajtót nyitó férfi nyájas volt, amilyennek egy előljárónak lennie kellett. Örvendetes hír volt, hogy tudta, hol a helye, és nem egy mogorva fráterrel kellett dűlőre jutnunk, így akár viszonylagos békében, kellemes csevegéssel is eltelhetett az előttünk áló óra.
Aura szavai kifejezetten megnyerők voltak, a pontos bemutatkozás, és jómagam bemutatása után nem kertelt sokáig a helyzetet illetően, és még arra is volt figyelme, hogy kis hízelgéssel teremtsen barátibb hangulatot. Úgy véltem, ez maradéktalanul sikerült is. Ez volt az a Neulander fortély, amelyet jómagam is szerettem volna elsajátítani a toronyban töltött időm alatt. Bizonyára ez lehetett az ok, amiért eljöttem társnőmmel erre az útra is. Házigazdánk szívélyes kínálását udvariatlanság lett volna visszautasítani, így elegánsan helyet foglaltam a hallban.
- Egy kupa vörösbort kérnék. Amellett minden beszélgetés kellemesebb. - mosolyogtam rá a férfira elbűvölően. Valamiért megnyugtató volt a tudat, hogy ez volt az első beszélgetésünk, és nem kellett ugyanazt végig venni a férfival újra, amit már egyszer lehet, hogy megtettünk. Valahogy így, hogy kijöttünk a fogadóból jobban frusztrált ez a módfelett kínos helyzet. Ellenben még kérdeznünk sem kellett igazán, a polgármester nyelve azonnal megeredt, és rögtön elénk tárta a kialakult helyzetet. Azon cseppet sem csodálkoztam, hogy Hellenburg és a Zsinati gárda nem jött el segíteni a háború közepén egy elszigetelt, és látszólag nem életveszélyes esethez, ám a mágusok mutathattak volna nagyobb érdeklődést egy ilyen nagy erejű és külnös mágia iránt.
- Mindent. - válaszoltam egyszerűen a kérdésére. Hagytam, hogy a vállamról Ruby becsússzon az lembe, és ha megkaptam a boromat megnedvesítettem az ajkam, mielőtt kifejtettem volna a kérdéseimet. - Brynelda szerencsére már sok kérdést megválaszolt, de nem mindent. Én onnan közelíteném meg a kérdést, hogy miért pont itt, ebben a faluban és ebben a fogadóban történnek ezek a különös események? A fogadósnő személye nem vitt közelebb a megoldáshoz. Esetleg nincsenek önnek haragosai, akik valami oknál fogva ilyenmód akarnák megkeseríteni az ön életét? Ha viszont nincs, akkor talán a környékben rejtőzik a titok nyitja. Tudna kicsit mesélni róla? Nincsenek itt esetleg felszín közeli angyalromok? Különös közösségek a környező erdőben? Első sorban démonokra, szakadár vámpírokra gondolok, a tündék mágiájára nem jellemző az ilyesmi. Esetleg szóba jöhetnének még szentségtelen kultuszok, akik ezen a vidéken vertek tanyát. Nem hallot bármi hasonlóról esetleg a környező településekről?
Kellett legyen valami Freidrichsteinban. Kiábrándító lett volna, hogyha csupán a vakszerencse tette volna, hogy pont itt, pont abban a fogadóban trténjen mindez. Lehetséges volt, hogy tévúton jártam, de először a ráció szemüvegén keresztül kellett megvizsgálni a dolgokat. A véletlen az utolsó eshetőség. Bocsánatkérőn pillantottam Aurára, reménykedtem benne, hogy nem vette zokon, hogy egy pillanatra átvettem a szóvivő szerepét.


_________________
"Igen, ilyen leszel, te, nők között királynő,
az utolsó szentség után,
csontod penész eszi, húsodból vadvirág nő,
s kövér gyom burjánzik buján." - Baudelaire
Felhasználó profiljának megtekintése

61[Küldetés]A night to remember - Page 3 Empty Re: [Küldetés]A night to remember on Pént. Ápr. 12, 2019 8:40 pm

Természetesen nem tudhattuk, hogy ki fog ajtót nyitni, ha egyáltalán kinyitja valaki, ezért én is rászorítottam a köpenyem alatt a buzogányomra a kezem, de ha a sátán maga jelent volna meg előttem, akkor sem okozott volna nagyobb meglepetést, mint a nyúlánk, egyszerű paraszti öltözetet viselő......démonlány.
A fejembe éles fájdalom gyúlt és most már makacsul ott is maradt. Ha eddig nem voltam benne teljesen biztos, most már nem volt kétséges jól éreztem a szentségtelen jelenlétet.
Sűrűn pislogva próbáltam fokuszálni és nagyokat nyelve leküzdeni a fejfájástól feltörő hányingeremet.
Szavaiból azonban egyértelműen kiderült, hogy volt már hozzá "szerencsénk". Fogalmam sem volt, hogy egy ilyen "élményt", miként tudtam elfelejteni!
Nem akartam gyengének tűnni a démonlány előtt, ezért amyg a migrénemmel küzdöttem, szívesen átengedtem a beszélgetés menetét két társamnak, ráadásul biztos feltűnt volna nekik, hogy valami nem stimmel velem.
Tudtam, hogy a fájdalom nem fog megszűnni, amíg a közelében vagyok, de talán hozzá tudom szoktatni magam, hogy "normálisan" forogjanak az agytekervényeim.
Damiennek hallhatóan nem volt ilyen gondja és még csak gyanakvással sem viseltetett a lény iránt. Azonnal elmondta, hogy mi a helyzet velünk, de persze ha már többször is megfordultunk itt, akkor a falusiak amúgy is tudják már miért jelenünk meg újra és újra.
- Nem tudom kérdeztük-e már, hogy tud-e valami olyanról, ami miatt a falu célpontja lehet valami mágikus hatalomnak? Értek ezalatt személyt vagy valami különleges helyet. Esetleg a fogadó ráépült valamire? És ha .........Ön ....- kissé csikorgott a hangom, ahogy ezt kimondtam, - nem tudja, akkor van, aki elég bölcs ahhoz, hogy segítsen?
Azt hiszem kitettem magamért, még sosem tartózkodtam ennyit egy démon közelében és nem is beszéltem hozzá.

Felhasználó profiljának megtekintése

62[Küldetés]A night to remember - Page 3 Empty Re: [Küldetés]A night to remember on Pént. Ápr. 12, 2019 10:21 pm

Theo Wagner

Theo Wagner
Déli Mágus
Déli Mágus
A változó utak viszontakságai már bőven kikezdték a lábamat mire a célomként kitűzött Friedrichsein nevezetű faluhoz érkeztem. Helene újonnan akasztotta a nyakamba ezt a munkát, így minimális felkészülési időm volt az indulás előtt. Szerencsére az okmányok bőven elegendőnek bizonyultak hogy akadálymentesen közlekedhessek, de azért afront még mindíg a front. Veszély leselkedik az emberre minden irányból, így nem árt óvatosnak lennem. Főleg hogy még az alvás közben is megfogyatkoznak az emlékeim.
Sokat gondolkodtam az ideúton, hogy mégis hogyan oldhatnám meg ezt problémát, a mágikus védelmen a pajzsrúnán keresztül, a végén eszembe jutott a leges legegyszerűbb és a legbiztosabb megoldás. Írásba foglalom a fontos információkat, melyeket aztán elolvasva követhetem másnap a küldetésemet, még a legrosszabb eshetőség bekövetkeztekor is.

Ahogy viszonylag beljebb haladok a faluba elgondolkodom hogy mégis merre kéne elkezdenem a nyomozást. Államat dörzsölve próbáltam kiaknázni agytekervényeim minden kis zugát, míg megállapodásra nem jutottam magammal. De mielőtt elindultam volna lábaimat egyenként felemelve lazítottam meg és mozgattam ki a már görcsbe állt lábfejemet és lábujjaimat. A fájdalom elviselhető volt, de mégis utána sokkalta kellemesebben mozoghattam tovább.

Így hát az első megállómként szolgáljon hát a felmenő. A problémák többségéről a falu vezetője mindíg tud, és van amikor sajnos pont ezen tudás miatt titkolózik. Így hát el is indulok azon irányba, közben azért figyelmesen felmérem a falucska utamba eső részét. Ha félúton találkozok valakivel, akit beszédesebbnek látok, vagy valami érdekességbe botlok, akkor megállok, és hanyagolom a faluvezetőt, hogy elcsípjek pár pletykát esetleg nyomokra bukkanjak.

Felhasználó profiljának megtekintése

63[Küldetés]A night to remember - Page 3 Empty Re: [Küldetés]A night to remember on Szomb. Ápr. 13, 2019 2:20 pm

Tessa Hendriks

Tessa Hendriks
Sötét Tünde Druida
Sötét Tünde Druida
Szóval ezért nem mutatott különösebb meglepődést, tegnap már meglátogatták a férfit mások is. Két vámpírról tudtam csak, akik együtt érkeztek, feltételeztem, hogy rájuk gondolt. És nehezen tudtam volna elképzelni ideiglenesen összeállt csapatunk többi vámpírtagjáról, hogy már csupán a figyelmeztetés hatására kutatni kezdtek volna.
- Két vámpírhölgy járt itt?
Kellemes érzés fogott el, ahogy beléptem a házba, már az előtér is nagyon barátságos hangulatot keltett, vendégek fogadására már egészen alkalmas volt. Újra felmerült bennem a gondolat, hogy mindez esetleg más keze nyomát őrzi, de a feladatom szempontjából ezt igazából nem éreztem most lényegesnek. A férfi az egyik ajtó felé vezetett, mely a konyhába nyílt. Örültem, hogy ilyen készségesnek mutatkozik, így miután intett, én is helyet foglaltam vele szemben.
- Nos, igen, elnézést, még be sem mutatkoztam. Tessa Hendiks vagyok, bár én a vámpíroktól függetlenül érkeztem, csak ugyanazon a napon.
Ekkor egy rövid szünetet tartottam, hogy jobban összeszedjem a gondolataimat, majd ismét szólásra nyitottam a számat.
- Szóval ön arkánmágus? Viszont, ha csak egy pillanatig aktív ez a mágia, alig hogy valaki érzékelni tudná, milyenről is van szó, már el is veszíti az emlékeit. - Bár a tegnapra én sem emlékeztem, a mai nap még nem törlődött ki. - Brynelda azt mondta nekünk, hogy múlt hónapban tapasztalta először ezt a jelenséget. Nem történt akkortájt valami szokatlannak nevezhető esemény? Esetleg nem járt erre valaki, aki gyanúra adhatna okot?
Eszembe jutottak a többiek gondolatai is, mikor felmerült, hogy esetleg az épület alatt lehet valami.
- A falakon kívül is tapasztalt valaki ilyen emlékezetkiesést, vagy ez az épületre korlátozódhat? Ha tényleg nemrég kezdődött ez, akkor én nem hiszem, hogy a felszín alatt rejtőzhet a dolog nyitja. Mert hát akkor már építkezés után is kellett volna, hogy történjen valami.
Itt megálltam, megvárva, hogy reagáljon. Reméltem, hogy akad még benne olyan információ, amiről eddig elfeledkezett, de fontos lehet. Bár az eddig elmondottak is már jelenthettek valamit, mikor a többiekkel újra megtárgyalásra kerül az ügy.

Felhasználó profiljának megtekintése

64[Küldetés]A night to remember - Page 3 Empty Re: [Küldetés]A night to remember on Szomb. Ápr. 13, 2019 9:57 pm

Aura von Neulander

Aura von Neulander
Vámpír Végrehajtó
Vámpír Végrehajtó
A bíró válaszára bizony igen megdöbbentem, De ezt igyekeztem két rövid pislantásban elrejteni. Tehát nem csak hogy jártunk itt, de foglalt időpontunk is volt a megbeszélésre. Ösztönösen majdnem megpróbáltam visszagondolni ittlétünk eredeti megbízására, de a hirtelen kummulálódó éles fájás azonnal óvatosságra intett, így hát logikusan arra kellett, hogy következtessek, talán a rejtély céljából járhatunk itt, és ez lehetett eredeti küldetésünk is.
A bíró nyilván jó szándékú felajánlását óvatosságból elutasítottam egy intéssel, hiszen bárki olyan bódítószereket keverhet italunkba, amitől aztán végül emlékeink elvesztésénél rosszabb is történhet velünk. Továbbá ne zárhattam ki, hogy minden mögött valahogy a bíró áll, vagy épp egy kis extra bevétel érekében kenőpénzt kap valakitől, hogy hallgasson és hallgattasson. Laetitia kisasszony kért egy pohár bort ugyan, de jobb volt, ha én magam éber és beszámítható maradtam minden körülmény között.
Elhúztam a szám annak hallatára, hogy hatóságaink nem vették komolyan az ügyet, de ne voltam túl meglepett, hiszen háborús helyzetben nem lehetett mást várni a kormányzattól. Erre voltak a hozzám hasonló ügynökök - és látszólag célt is sikerült érnem, még ha egy kis disszonanciával is. Készségességére elmosolyodtam, és arra is, hogy társnőm gyorsan a kezébe vette a kérdezés fonalát. Gondoltam, hogy hagyom kibontakozni, így csak hallgattam a kérdésfeltevését. Alapjában véve meg voltam elégedve a kérdéseivel, így a pillantására elismerően bólintottam. Néhány aprósággal egészítettem csak ki kérdezősködésünk.
- A nagytiszteletű Polgármester Úr említette még, hogy dél nagyon közömbös volt az ügye felé, de azt meg a fogadóban hallottuk, hogy gyakori vendégek errefelé katonák a frontról. Ha ez nekik is egy jó szálláshely, valami okának lennie kellett, hogy nem fordítottak több figyelmet a helyre, hiszen akkor ez egy stratégiai jelentőségű pont. Ez persze nyilván nem az ön mulasztása, de még is érdekes részlet lehet. Elvégre, mi ugyan ideértünk, nyilván nem másért, mint az átok ügyén, de hát... - végigmutattam magunkon - ...nem tradicionálisan Dél lobogóját viseljük. Vagy esetleg más indokból hívatott minket?
Erősen figyeltem a szolgabíró reakcióit. Ebből dőlhetett el, hogy mennyire is bízhatunk a szavában. Ha ízig-vérig paraszt lenne, tudnám, hogy megbízhatok benne, így azonban nem aludhatott el bennem az egészséges kétely. Ő volt a legjobb kútja az információinknak, és nem kívántam, hogy bármi ügyén kiapadjon.

Felhasználó profiljának megtekintése

65[Küldetés]A night to remember - Page 3 Empty Re: [Küldetés]A night to remember on Vas. Ápr. 14, 2019 4:12 pm

Őszintén szólva nem számított rá, hogy ajtót nyitnak, de amikor mégis a nő ajtót nyit, akkor már örül neki, hogy előbb kopogott, ezáltal nem tűntek illetlennek, és tulajdonképpen nem tolakodtak be más házába. Ameddig a ház lakója kérdezett, és Damien válaszolt megpróbált rájönni, hogy tényleg a démonnőt érezte-e meg az utcáról, vagy van valami más is a házban, ami mágikus.
A démon jegyektől eltekintve úgy ítélte, hogy a nő teljesen illik a falucska lakói közé, úgyhogy végsősoron nem találta gyanúsnak, de ezúttal biztosra kell mennie, mert nem akart csalódást okozni Armarosnak.
Tétován bólintott a nőnek, hogy igen, segíthet, azután, helyeslően bólint Damien megjegyzésére, miszerint mindent elfelejtettek a találkozásról. Kicsit meg is zavarta a dolog, hogy a nő rájuk ismert, ő viszont a legkevésbé sem találta ismerősnek...
De.. valahogy nem akaródzott megszólalnia. Addig tudta, mit kellene csinálnia, hogy megkeresi, miben van mágia, de most, hogy megtalálta, hirtelen nem találta, hogy milyen kérdést is tehetne fel. Mit kérdezett tegnap? És az miért nem segített? 
Egyelőre tehát hagyja, hogy a két férfi beszéljen, és a nő válaszoljon, csak kíváncsian hallgatja a felelteket, hátha eszébe jut róluk valami, ami hasznos lehet.
Ahhoz viszont nem figyelt eléggé, hogy észrevegye, hogy Jozeffel valami nincs rendben, bár feltűnt neki, hogy mintha valami furcsa lenne a hangjában, és az arckifejezésében.
Viszont... Hiába próbálkozik, nem tudja biztosan, hogy van-e még mágikus dolog az épületben. Viszont úgy gondolja, fontos lenne, úgyhogy miután a válaszok is elhangzottak, ő is megszólal
- Beme-hetünk? - kérdezi bátortalanul, és hogy kicsivel kevésbé legyen tolakodó hozzáteszi - Ké-rem szé-pen. Sok kérdés-ünk van még. -
Reménykedik, hogy a démonnő megértő lesz.


_________________
I will bring light to the world. I want to show everyone, that He is gentle, and kind. He can make the world better, and end all the suffering.

Név: Ártatlanság
Szint: 1. (Személyes passzív)
Leírás: Suzanne arca és kisugárzása annyira kedves és ártatlan, hogy senki sem gyanakodna arra, hogy egy mélységit szolgál, ameddig ennek nem adja egyértelmű jelét (tehát vagy beszél róla vagy képességet használ). Eddig a pontig a körülötte lévők nem támadják meg, és ha bajba kerülne akkor az emberek ösztönösen a védelmükbe veszik. Természetesen amint Suzy használja a képességeit vagy elmondja hogy kultista a hatás megszűnik.
Felhasználó profiljának megtekintése

66[Küldetés]A night to remember - Page 3 Empty Re: [Küldetés]A night to remember on Vas. Ápr. 14, 2019 4:17 pm

Gertrud Clattenburg

Gertrud Clattenburg
Északi Mágus
Északi Mágus
Nézem Brynelda arckifejezését, ahogy ő szintén észreveszi a padlóba öntött rúnát. A következő szavai hallatán kérdően feljebb csúsznak a szemöldökeim, mert nem vártam tőle efféle reakciót. Ha nem volt itt, mikor építették az épületet, akkor jó.  Ami azt illeti, egyáltalán nem tudom meghatározni, hogy mióta készíthették ezt a jelet. A következő válaszával legalább tudok mit kezdeni. Szóval ékszerész nincs a faluban, azonban kovács igen. Eszembe ötlik egy kézenfekvő kérdés, azonban ennyire hamar nem lövöm el. Sokkal inkább előveszek egy tekercset, majd egy író szerszámot, majd gondos másolatot készítek a  rúnáról. A rúna felrajzolása után fordulok a fogadóshoz.
- Kérem segítsen a helyreállítási munkálatokban. Egy kézzel nekem nem menne. – gondosan hozzálátok a rend visszaállításához. Fél kézzel számomra szinte lehetetlen lenne, de így, hogy van segítségem így nem fog annyi időt igénybe venni. A feladat végeztével, lesétálok a földszintre. Ott az első teendőm leülni, hogy kifújjam magam.
- Brynelda, látta már a fogadójában a kovácsot? Egy vagy több alkalommal? Ráadásul mit tud elmondani róla? – érdeklődöm a nyomozós partneremtől. Idő közben úgy vélem, ha mindenki számára láthatóvá teszem a felfedezésem. Szenet fogok az egyik kezembe, s hozzálátok a már írott falra felrajzolni a rúnát. A többi részletet vele kapcsolatban felírom rúna írással. Munkám végeztével távolról lesem a rajzom egy darabig. Összevetem a sajátommal, végül elrakom magamnak. Egy rúnát találtam csak? Nem túlságosan biztató eredmény, de mindenképpen bizonyíték.
Leülök az egyik asztalhoz, majd úgy döntök, hogy megvárom a többieket és abban a reménybe, hogy közösen valamit kitalálunk.

Felhasználó profiljának megtekintése

67[Küldetés]A night to remember - Page 3 Empty Re: [Küldetés]A night to remember on Hétf. Ápr. 15, 2019 12:02 am

Stefan von Nachtraben

Stefan von Nachtraben
Vámpírmágus
Vámpírmágus
Aranyszín írisze huncutan tükrözte a rávetülő fényt, és táncra kélt a lány zavart pillantásával. Szája egyenes vonalban nyugodott, ahogy az lenni szokott általában Stefannal. A vékonyka, madarak rémült csivitelésére emlékeztető, kissé hisztérikus hangocska azonban mindezt megváltoztatta. Mégis miért vigyorgott reá? Mit evett bárkinek is zavarán? Talán az jelentette volna számára a poént, hogy éppenséggel nem „bárkiről” volt szó?
Nem válaszolt azonnal a kérdésre. Mélyen hallgatott. Majd gondolkodón balra nézett, míg értelmezni próbálta a némaságot megtörő magyarázatot.
- Ez rendben van, de a buli ütősebb lett volna, ha két „családtag” összekerül... – válaszolta a felvetült teóriára. Még hogy kevés szoba! - Bár viccet félretéve gyanítom, mint a legtöbb mágiára igaz, nem mindent övez feltétlen logika. Ahhoz kell elme, valaki ennyire magas szintű, összetett „emlékvesztő” mágiát hozzon létre, bonyolítson le, ráadásul éjszakánként.
Ő már csak így hívta eme remekműnek nem nevezhető varázslatot, mely által itt ébredhettek az ismeretlenekkel.
Fejt csóválva inkább figyelmét a lányra összpontosította, aki hamarosan elhalkult, s szerinte kissé mereven bámult egy…
- Rúnát? És el fog szökni? - halkult el ő is, ahogy közelebb ment szemrevételezni. Elkomorodott ismét – Rendben. Hát… fogalmam sincs, ki csinálta ezt, de szerintem nincs itt olyan régóta. Akkor kopottasan nézne ki szerintem. Érzel felőle áramolni bármiféle mágiát?
Kérdése után felé tartotta kezét, hátha érez valamit kiáramlani a szimbólumból. Továbbá próbálta értelmezni azt, hátha eszébe jut valamilyen rejtett jelentés is, amit régen egy könyvben olvasott. Nem időzött viszont sokat a problémán. Rögvest felállt, kezével intett a leányzó felé, s elvezette őt „saját” alvóhelyiségéhez.
- Tehát nálad a szekrény alatt volt – emlékezett vissza – Én megnézem ott, te szerintem ugyanúgy szőnyeg, netán éjjeliszekrény alatt keress!
Ennek alapján félretolta a kiszemelt, hatalmas bútort. Ha nem lelhetett nyomra közvetlen közelébe, több ruhatárolót is képessé vált eltolni a cél érdekében. Hitte, talán több is lehetett az épületen belül, úgy lett volna logikus.

Felhasználó profiljának megtekintése

68[Küldetés]A night to remember - Page 3 Empty Re: [Küldetés]A night to remember on Hétf. Ápr. 15, 2019 11:00 am

Jerobeam

Jerobeam
az Isten Lángja
az Isten Lángja
Trudi, Mina, Stefan:
Trudi kérdésére Brynelda csak megrázza a fejét.
- Claudius a saját műhelyében lakik, a munkában sem vett részt így nem tudok olyan alkalomról, amikor itt járt volna. Annyi időre végképp nem, hogy ezt a rúnát belevéshesse a sarokba. Mondani meg nem tudok róla sokat, olyan mint a többi kovács. Ha kíváncsi azt javaslom keresse fel.
Stefan szobájában nem találtok rúnát bármennyire is keresitek. Ha ezután lementek a földszintre és egyeztettek Trudival érdekes dolgot vehettek észre: a két talált rúna mintha a fenti szobák majnem két szimmetrikus pontján lenne elhelyezve, noha az egyik a szoba sarkában a másik pedig egy deszkába ágyazva. Kis képi segítség (borzasztó minőségben három perc alatt összefirkálva):
[Küldetés]A night to remember - Page 3 Fogadz10

Letti, Aura:
- Részben az átok miatt, részben azért, hogy elrendezzünk egy esetleges kereskedelmi megállapodást a helyi kiváló minőségű bor felvásárlásáról a Neulander család által. - felelte a polgármester Aura kérdésére. - A katonák nem vendégek, inkább vásárlók errefelé. Nem messze halad egy hadi út, amelyről néhány óra alatt egy rakományszekér ideérhet és vissza, feltöltve a készleteit. Csakhogy az átok híre elkezdett terjengeni és egyre kevesebb déli katona dönt úgy, hogy megéri a helyi gabona és szőlő azt, hogy talán mágikus mesterkedés áldozatául essenek. Természetesen az egész nonszensz, soha senkit nem érintett még az Átok a fogadón kívül, de olyan időkben, ahol mindenfelé mélységi fenevadak hírét lehet hallani ezt nehéz elhitetni bárkivel. - legyint a férfi. Letti kérdéseire azonban kényelmetlenül vonogatja meg az inge gallérját, aztán hosszan sóhajt. - Kérem, amit most mondok kezeljék legnagyobb bizalmam jeléül és így tartsák meg közöttünk. Vámpírok mindig is jártak erre, néhány torony útvonala a közelben halad el, noha velük még ez eddig gondunk nem akadt. Hanem démonok... Van három démon a faluban. Claudius, a helyi kovács, Myrabell, egy szende tekintetű leány aki a mosónőknek segít és Alexius, ő a földeken dolgozik. Hogy honnan szedték ezeket a neveket ne kérdezzék, sem azt, hogy honnan jöttek. Itt voltak azelőtt is, hogy én idekerültem és erős utasítás jött királyi pecséttel, hogy jobban járok, ha nem kérdezek felőlük. Így hát nem is tettem, ez az őszinte igazság.
Ekkor az egyik cselédlány fordul be az ajtón és kissé aggódva megköszörüli a torkát
- Nagyságos úr, egy mágus van itt a Hellenburgi Akadémiáról és a nagyságos úrral akar beszélni.
A polgármester meglepődik, de aztán csak int a kezével.
- Küldje be.

Theo:

Sajnos a "faluvezető" nincs kiplakátolva, így némileg kérdezősködnöd kell, hogy megtud, kit is keresel. A helyiek azonban mintha már gyakorlottak lennének a dologban elárulják, hogy a "bíróurat" kell keresned és el is igazítanak a házához. Ahogy bekopogsz egy cselédlány nyit ajtót.
- Igen? A nagyságos úrnak vendégei vannak.
Ha bemutatkozol és felmutatsz néhány papírt azonban rögtön más lesz a hangvétel, a cselédlány elrohan bejelenteni, majd egy perc után vissza is tér.
- Kérem, fáradjon be mágusmester. A nagyságos úr fogadja.
Ahogy befáradsz a bíró házába egy nagyobb szobába kísérnek, ahol már hárman vannak. Egy viszonylag fiatal férfi és két nő, akikről gyorsan le tudod olvasni, hogy vámpírok.

Jozef, Suzy, Damien:
A démonlány Jozef szavaira csak csípőre teszi a kezét.
- Mert ha én nem tudom nem vagyok elég bölcs talán? Gyertek be. - feleli végül sóhajtva és eláll az ajtóból, hog ymind a hárman bemehessetek. A ház egyszerű paraszti háznak tűnik, meszelt falak, cserépedények, ugyanakkor kikandikálnak itt-ott mágikus pecsétekkel teletűzdelt papírok, biztosan mágikus ékkövek és egyéb, általatok felismerhetetlen ketyerék üvegből és rézből.
- Amennyire én tudom nincs a fogadó alatt semmi az égvilágon, különben nem építették volna ott, ahol van. És semmi mágikus hatalom nincs mérföldekre. Tudjátok, ez a falu egyszerű földművesek otthona, nincs semmi, ami miatt megérné sanyargatni. A tegnapi tanácsaim pedig azok voltak, hogy ne aludjatok a fogadóban ha nem akartok pórul járni, de úgy látszik nem hallgattatok rám. - csacsogja, de láthatóan annyira nem törte le a dolog. - No de sebaj. Kértek mézes kenyeret?

Tessa:
- Értem, szóval Tessa. Örvendek, engem Cassian Dawnlightnak hívnak. És nem, nem vagyok arkánmágus, holdpap vagyok. Legalább is voltam. - mosolyodik el szomorúan. - Már egy jó ideje elveszítettem a kapcsolatot a holdanyával így a szertartásokat bár el tudom végezni, a mágia csak nagyon nehézkesen megy. Szegény Brynelda is ennek a levét itta meg. De hogy a kérdésedre is válaszoljak, Abaddón pusztítása volt az utolsó nagy esemény, ami ezt a falut érte, azóta minden úgy haladt, ahogy annak kell. Az emberek dolgoztak, én a saját házammal foglalkoztam és segítettem másoknak... Talán Alexius volt mostanában kicsit törtetőbb, mint szokott. Pedig azt hittem meggyőztem, hogy amit kér lehetetlen. Az átok, amennyire én tudom nem érintett mást, csak aki a fogadóban aludt. Még Brynelda sem tapasztalta csak akkor, ha a saját háza helyett bent aludt, de az egyetlen egyszer fordult elő.

Ennyi lenne, határidő a szokásos vasárnap!


_________________
"Én vagyok Abaddón, e földnek bírája. Az Úr megítélt titeket és konkolynak találtattatok. Negyven és még annyi napotok van, hogy bűnbánatot gyakoroljatok, utána az élő Isten szent tüzében vesztek el mindahányan. Ez volt az első és utolsó szózat, melyet hozzátok intéztem."
Felhasználó profiljának megtekintése http://questforazrael.hungarianforum.net

69[Küldetés]A night to remember - Page 3 Empty Re: [Küldetés]A night to remember on Csüt. Ápr. 18, 2019 2:43 pm

Aura von Neulander

Aura von Neulander
Vámpír Végrehajtó
Vámpír Végrehajtó
Rögvest tisztább lett a kép, teljesen elképzelhető volt, hogy főként azzal bocsájtottak el hazulról, hogy üssek nyélbe egy kedvező üzleti megállapodást egy kisebb településsel - noha a természet adottságai ennyire északon nem kifejezetten kedveznek a borszőlőnek, de ezt ráértem később is kideríteni. Értelmet adott ez annak is, hogy lebeszélt időpontunk volt a tárgyalásra a bíróval, és hogy hallhattunk már az átokról is, csak odahaza sem sorolták a komoly veszélyek közé. Magam elé révedve bólintottam egyet, nem gondoltam, hogy idáig menne a bíró amiatt, hogy kedvezőbb ajánlatot kapjon néhány hordó nedű árusítására, így meg tudtam bízni benne egy fokkal jobban.
Világos volt az is, hogy ez itt csak amolyan kereskedelmi elosztó pont lehet, bár egy kissé tudatosabb tervezéssel sokat lehetett volna minőségén javítani - főként a frontvonal hiánycikkeinek erősebb importjával. Így, hogy pusztán termékek cseréltek itt gazdát, érthető volt, hogy a hadsereg nem fordított különösebb figyelmet az itt zajló eseményekre. Legrosszabb eshetőségeket számba véve is, a falu teljes pusztulásának esetén máshol is tudnak egy sátortábort verni, ahol kereskedők verődnek össze.
Nagyobb baj lehetett ez a bírónak, akinek szegényes beosztása jelentésein igen árulkodóan csúfos folt lehetett ez a probléma. Enyhe szimpátiát is gyújtott bennem a dolog, így hát szavain magam elé révedve bólogattam. Ha megoldottuk ezt az ügyet, ellátom tanácsokkal, hátha végső soron az ő és polgárai életét is jobbá tehetem vele.
Hanem a három démon említésére összevontam szemöldökeim. Volt velük dolgom sokszor, és tudtam, hogy nem feltétlenül szövöget mindegyik gonosz terveket, kellő aggódásra és odafigyelésre adtak okot. Tompította a szituáció élét, hogy mindegyik becsületes munkát végzett, de lehett ez valami igen másnak is a rejteke. A királyi pecsét tulajdonképpen nem jelentett semmit, a legtöbbnek a fajtájukból kellett, hogy vasvillák és kardok fenyegetése nélkül tengethessék napjaik véget nem érő sorát.
- Ne aggódjon, jó Uram, ránk ez nem vonatkozik. Feltétlenül a végére járunk a kételyeinek. Hanem az üzletnek várnia kell addig, amíg ezt el nem intézzük, mert a végén elfelejtjük az éjjel, hogy miben állapodtunk meg kiváló borukat illetően. - Társam felé kacsintottam, jelezve, hogy fűzzön hozzá nyugodtan, amit szeretne még, illetve hogy értékelje a bort. Ez is dolgom volt, ezt sem trehánykodhattam el.
Már épp készültem elköszönni viszont, amikor a minket bekísérő cseléd ismét jelentkezett, és egy mágus érkezéséről szólt. Ennek kiemelkedően örültem, hiszen hellenburgi, képzett mágusok segítségével több, mint valószerű a feladatunk mihamarabbi teljesítése. Érdeklődve fordultam hát az ajtó irányába, hogy megszemlélhessem az illetőt.

Felhasználó profiljának megtekintése

70[Küldetés]A night to remember - Page 3 Empty Re: [Küldetés]A night to remember on Csüt. Ápr. 18, 2019 11:41 pm

Kissé megkönnyebbülten mosolyodik el a beinvitálásra. Neki pont jó így. Kezdi határozottan úgy érezni, hogy menni fog ez neki. Hogy nem baj, hogy Armaros most nem segít. Sőt, így talán büszkévé teheti , akit, bár kimondatlanul, apjábak tekint.
Már ki is gondolta, hogy majd bemegy, megtalálja, hogy a nőn kívül miben van még mágia, és aztán megy tovább, hogy az egész falut átvizsgálja, és végül a többiekkel találkozva összerakják a dolgokat, és megoldják a feladatot.
A növekvő lekesedése viszont csak addig tart, ameddig be nem lép az épületbe. Már kint is hasonlót érzett, de belépve szinte mellbevágta a mágia intenzív vibrálása, ami elsőre olyan volt, mintha a ház minden egyes porszeméből áradna.
Nagyot nyel, de a bizonyítás lehetősége és a vágy, hogy kivívja Armaros elismerését, nem engedi, hogy feladja. Amíg fél füllel a többieket hallgatja, megpróbálja szétválasztani, hogy mi az, amiben van mágia, és mi az, amiben nincs, illetve mégis mennyire erős a démonból érezhető vibrálás.
Kicsit furcsállva kapja fel a fejét, amikor a nô azt mondja, nincs mágiaforrás mérföldekre... Hiszen ez a hely több varázslótanyának is elég mágiával van átitatva... Majdnem ki is csúszik a száján a megállapítás, de még idejében észbe kap, hogy okosabb lenne csendben maradni, egyelőre.
A többiekre sandítva bizonytalanul megrázza a fejét a felajánlott finomságra. Eddigre arra a megállapításra jutott, hogy ebben a tanyában egy-két jelentéktelen apróságtól eltekintve (azokban se teljesen biztos) nincs olyan, amiben nem érezhető a mágia vibrálása...
Nem is hagyja nyugodni a dolog, úgyhogy óvatosan rá is kérdez.
- Mivel fog-lalkozik egy ilyen eldu-gott faluban? -
Ha pedig a kérdésekből a többiek is kifogytak, és elbúcsúztak a démontól, a háztól eltávolodja velük is megosztja, mire jutott.
- Oda-bent min-denben volt má-gia! -


_________________
I will bring light to the world. I want to show everyone, that He is gentle, and kind. He can make the world better, and end all the suffering.

Név: Ártatlanság
Szint: 1. (Személyes passzív)
Leírás: Suzanne arca és kisugárzása annyira kedves és ártatlan, hogy senki sem gyanakodna arra, hogy egy mélységit szolgál, ameddig ennek nem adja egyértelmű jelét (tehát vagy beszél róla vagy képességet használ). Eddig a pontig a körülötte lévők nem támadják meg, és ha bajba kerülne akkor az emberek ösztönösen a védelmükbe veszik. Természetesen amint Suzy használja a képességeit vagy elmondja hogy kultista a hatás megszűnik.
Felhasználó profiljának megtekintése

71[Küldetés]A night to remember - Page 3 Empty Re: [Küldetés]A night to remember on Pént. Ápr. 19, 2019 11:08 am

Az előljró története végül kezdett kirajzolódni, és így megvilágította a mi ittlétünk okát is. Csak egy üzleti megállapodás. Valójában így értelmet nyert, hogy miért kísértem el Aurát erre az útra, kedveltem a bort, nála bizonyára jobban is értettem hozzá, még ha valódi szakértő nem is voltam, és hallomás alapján ez egy veszélytelen megbízatásnak ígérkezett. Valahol irónikus volt, hogy pont most keveredtünk rejtélyes kalamajkákba. Ennek fényében már odafigyelve kortyoltam a kihozott borba is. Száraz volt, kicsit savanykás, de volt egy gyümlcsös utóíze, ami kellemessé tette. Hanem érdekesebb volt, amit magától elmondott a három faluban lakó démonról. Nem volt mindennapos, hogy az emberek kközé nyíltan hárman is elvegyüljenek, ráadásul külön érdekes volt, hogy fővárosi pecséttel érkeztek és nem faggatta őket senki a múltjukról. Hirtelen nagyobb összeesküvést sejtettem a háttérben, noha sem a részletek, sem az okok nem bukkantak még elő a homályból.
Késve vettem észre Aura kacsintását. A vámpírnő úgy tűnt első sorban az ügy üzleti részével volt elfoglalva. Megértettem, hisz ez volt ittlétünk elsődleges oka, és a család megbízatását akkor is maradéktalanul teljesítenünk kellett, ha közben éjszakáról éjszakára elveszítettük az emlékeinket.
- A boruk valóban ó minőségű, kiváló asztali bor nyári ebédekre. Érzek benne egy gyümölcsös mellékízt, ami kifejezetten könnyűvé, és jól fogyaszthatóvá teszi. - foglaltam ssze a megállapításaimat. - Jómagam szívesen látnék ilyet az asztalomon a legforróbb napokon. - ez pedig már Aurának szólt, megeősítésképp, hogy nem valami pancsolt rettenetet próbálnak ránk sózni, mégha a déli vidékek édes szőlőjétől különböző is volt. Valószínleg a talaj kiváló minősége engedte meg mégis, hogy borszőlőt termesszenek a környéken. Mezőgazdasági ismereteim csupán idáig terjedtek, így ideje volt a másik kérdéssel is foglalkozni.
- Engedjen meg azonban, hogy tovább faggatózzak. Jelenleg ez a három démon az egyetlen támpontunk, tudna róluk mondani néhány részletet? Ha nem is hivatalos forrásból származnak az információk, bizonyára ön is hallja, amiket a faluban beszélnek. Jól beilleszkedtek? Ismerik egymást egyáltalán? Azt mondják, az ördög a részletekben rejlik, így minden apróság, még a legjelentéktelenebb szóbeszéd is számíthat.
Kérdezősködésem végén jelent meg a cseléd, aki bejelentette egy Hellenburgi mágus érkezését. Örülnöm kellett volna neki, hogy újabb, kompetens segítséget kapunk ugyanakkor kezdett megtetszeni ez a kis nyomozás. A rejtély és annak megoldása izgalommal töltött el, ahogyan a kordinálás közben is elememben éreztem magam, s kicsit tartottam attól, hogy az újonnan érkező megpróbálja majd átvenni a kezünkből az irányítást. Kíváncsi tekintettel fordultam hát az ajtó felé, hogy jól megszemlélhessem kit küldött dél fővárosa.


_________________
"Igen, ilyen leszel, te, nők között királynő,
az utolsó szentség után,
csontod penész eszi, húsodból vadvirág nő,
s kövér gyom burjánzik buján." - Baudelaire
Felhasználó profiljának megtekintése

72[Küldetés]A night to remember - Page 3 Empty Re: [Küldetés]A night to remember on Pént. Ápr. 19, 2019 3:03 pm

Ez a férfi is a fejébe vette hát, hogy kimozatja a komfortzónájából, állapítja meg. Nem, mintha olyan könnyű volna komfortzónáról beszélni egy ilyen helyzetben. Hagyja, hogy elpiruljon kissé, majd gondolkozi, hogyan is feleljen, hogy ne legyen túl éles, de azért mégse maradjon csendben. Nem bírja, ha nem övé az utolsó szó, vagy legalábbis nagyon nehezen.
- Attól tartok, jómagam nem vagyok a tipikus bulizós típus.
Azzal ennyiben hagyja is a dolgot, részéről elég ennyi a témából.
Nem érez mágiát az aranyló rúnából, így megrázza a fejét, mikor felmerül az erre vonatkozó kérdés.
Stefan szobájában nem találnak semmit, ellenben...
- Maradt itt még egy lány, aki a fogadóban nézett körül. Talán el kéne mondanunk neki, mit találtunk.
Ha nem tapasztal ellenkezést, akkor le is vonulna a lépcsőn, hogy Gertruddal, aki amúgy is rúnákkal írta fel a nevét, megossza, amiket megtudott. Elmondja hát, hogy az ő szobájukban, ami az épület sarkában található, egy szekrény mögött találtak egy aranyló rúnát, ám mágia nem sugárzott belőle, egyelőre.
- Talán megnézhetnénk az épület összes sarkát, hogy van-e több ilyen. Vagy a többi szobát. - ajánlja, és ha a többiek sem ellenkeznek, elindul kutatni a többi sarok irányába.

Miféle démon lehet? - tűnődik a sötételf, ahogy belépnek az ajtón, figyelve a ritkán tapasztalt és furcsa jelenséget, hogy valaki fölé magasodik, ráadásul egy nőnemű egyed az.
Nehéz lesz kilábalni a kilátástalanságból, amit a tény okoz, hogy az előző nap már valószínűleg feltették ugyanezeket a kérdéseket, amelyeket most fognak, csak ebből semmi nem maradt meg. A sütemény felkínálása szinte morbid módon töri meg a ritmust, és kedve gesztusnak tűnne, ha Damien nem gyanakodna mindenre, különösen, ha egy démonlány kínálja úgy, hogy nem bízhat az elméjében, egy ismeretlen sötételf van vele meg egy kislány, és egy elátkozott fogadójú faluban vannak.
Ijedsége azonban, hogy Suzi minden bizonnyal azonnal harap az ötletre, hogy valami édességhez jusson, meglepetésére és szerencsére nem igazolódik be.
- Köszönjük, most nem élnénk a lehetőséggel.
Mézes kenyér. Majdnem mézesmadzag - jegyzi meg magában.
Suzi kérdése jogos, azon gondolkozik, szűkös időn belül mire lehetne rákérdezni, amivel mennek is valamire. Valóban jó kérdés, hogy él meg egy - állítólag mágiától mentes környéken - egy démonleányzó, csak így egyedül. Több, mint gyanús.
- Elárulna pár dolgot? Csak tegnap voltunk itt, vagy voltunk már többször is? - Kénytelen lesz hinni a szavának, bármit mond is, bár az eshetőség, hogy esetleg hónapok óta ide járogatnak, és felteszik ugyanazokat a kérdéseket, kissé az elmeháborodottság irányába visz.
- Valóban jó kérdés, hogyan és miért kerültünk vissza a fogadóba. Miért nem tért egyszerűen mindenki vissza oda, ahonnan jött? Erre azonban nehéz választ találni emlékek nélkül - teszi hozzá komoran. - Mások is jöttek ide? Vámpírok esetleg... járt ön mostanában a fogadóban?


_________________
"Ez biztos a hajdani báróné udvari bolondja. Na, tágulj innét lányom, mielőtt eldurvulnak a dolgok." - Egy északi katona
Felhasználó profiljának megtekintése

73[Küldetés]A night to remember - Page 3 Empty Re: [Küldetés]A night to remember on Pént. Ápr. 19, 2019 4:28 pm

Suzanna, a maga akadazó módján a bejutást helyezi előtérbe, ami nagyon jó ötlet, hiszen mégis csak egy démonlak áll előttünk, ahol nagy eséllyel akár a rejtélyre is rábukkanhatunk, de a magasra hágó fejfájás mégis majdnem meghátrálásra késztet.
De nem győzhet le egy démonlány!
Egyébként, ha tudná, hogy a "bölcset" csak azért mondtam, hogy nem valami rosszabb csússzony ki a számon........ Nem lett volna jó az első percben hamvába halasztani a beszélgetést.
Az Úrhoz fohászkodom, hogy adjon erőt és megpróbálom a háttérbe szorítani a lüktetést a fejemben, aztán követem a többieket a házba.
Alig teszek azonban pár lépést, máris megtorpanok, mert ugyan én nem érzem a mágia sugárzását, ahogy a mellettem lévő lány, de a szemem azért elég éles.
Sőt Suzy árulkodó arckifejezése csak megerősíti a gyanúmat, hogy nem tévedek, a ház tele van mágikus iratokkal és talán még mással is. Vagy nem volt ideje elrejteni, vagy nem is akarta, de azért nem hiszem, hogy mindennapi, hogy egy ilyen kis faluban, parasztnak álcázva magát egy mágikusan aktív démon lakik, miközben rejtélyes feledékenység csap le a fogadó vendégeire.
Nem érzem azt, hogy elfogult lennék, amikor úgy vélem a démonlány előrelép első számú gyanúsítottnak a szememben. Damien kérdései után én is elsorolom az enyémeket.
- Attól, hogy a homokba dugjuk a fejünket, még nem oldódik meg a rejtélyes emlékezetkiesés ügye. - mondom, nagy levegőt véve és előre lépve az asztal felé, miközben a ruhám alá rejtett tőrre fonódnak az ujjaim. - És, ha már megemlítetted.......ebben az egyszerű földművesek által lakott és mágikus hatalomtól mentes faluban, mit keres egy mágiában jártas ......átoksújtott? - kérdésem nagyon gyanakvással teli és megerősíti a hasonló tartalmú kérdését Suzanna-nak, csak kicsit célirányosabban.
Így arra nem is válaszolok, hogy kérek-e itt enni vagy inni valamit.
Nem szívesen hagyom magára a démonlányt, de azért nem ment el teljesen az eszem a fejfájástól, hiszen ha ennyire erős mágus, akkor jobb, ha tartom magam Letitia vámpír úrnő szavaihoz és nem cselekszem egyedül.....

Ha minden további nélkül kijutunk, akkor válaszolok Suzy-nak.
- Tudom, és kizártnak tartom, hogy ez a démon véletlenül van itt.

Felhasználó profiljának megtekintése

74[Küldetés]A night to remember - Page 3 Empty Re: [Küldetés]A night to remember on Vas. Ápr. 21, 2019 7:50 am

Gertrud Clattenburg

Gertrud Clattenburg
Északi Mágus
Északi Mágus
Brynelda csupán a szobákba tud bejuttatni, de nem hinném, hogy ő kellő tapasztalattal rendelkezne a világgal, főleg olyan érdekes részével, mint a rúnák és varázslatok világa. Ebben nincs semmi baj, végül is akár egyedül is elvagyok, ha gondolkozásról van szó. Kíváncsi vagyok, hogy mit mond a fogadós a kováccsal kapcsolatosan, mert a padlóba öntés az számomra egy hosszabb folyamat. Nem vagyok tisztában a fém megmunkálással.
- Köszönöm a segítségét, s ne aggódjon rá fogunk jönni a megoldásra. – biztatom a másikat, hogy ne adja fel a reményt. Egy barátságos mosolyt küldök felé, s állnék fel a helyemről, hogy elinduljak tovább fejteni a rejtélyt, amikor megérkezik a két vámpír, s ráadásul fentről. Megállok, s bevárom őket, hogy esetleg van-e mondani valójuk számomra. Elmesélik azt, hogy hol találták a rúnát, amire bizonyosan felcsillan a szemem.
- Folytassák a kutatást, ha megkérhetném. Amúgy meg már felírtam oda a rúnát, mert én is találtam. – mutatok a fal részletre, de most odasétálok, majd kiegészítem pár szóval, amit ők mondtak. Azután újfent odalépdelek hozzájuk.
-Önök közül van, aki ért az arany megmunkálásához? Kíváncsi lennék, hogy mennyi időt vesz igénybe az ilyen rúna méretű arany elkészítése. Ami pedig a rúnát illeti, ne közeledjenek hozzá, mert fogalmam sincs, hogy kikhez tartozhat. A működése tisztázatlan, s reménykedjünk nincs benne elrejtve egy mágikus csapda. – magyarázom nekik, s fő a biztonság. Annyit még van kedvem hozzátenni.
- Esetleg nagyon biztonságos távolságról, kaviccsal vagy mással esetleg lehetne próbálkozni. – felajánlom nekik ezt a lehetőséget. Ha nincs semmi egyéb mondanivalójuk az arannyal kapcsolatban, akkor én a következővel állok elő.
- Én felkeresném a kovácsot – jelzem Mina és Stefan felé a szándékom, s ha nincs egyéb mondandójuk, akkor kifelé indulok a fogadóból. Következő gondolatkörök suhannak át az agyamon: Esetleg nem a helyszínen készültek volna a rúnák? A megmunkálás kinek a nevéhez fűzhető? A deszkát ki faragta ki? Vajon az elrendezés alapján talál e még a két vámpír odabent valamit?

Felhasználó profiljának megtekintése

75[Küldetés]A night to remember - Page 3 Empty Re: [Küldetés]A night to remember on Vas. Ápr. 21, 2019 10:06 pm

Tessa Hendriks

Tessa Hendriks
Sötét Tünde Druida
Sötét Tünde Druida
- Hogy érti, hogy Brynelda is? Köze volt ehhez Abaddón megjelenésének?
Nehéz volt úgy fogódzkodót találni, hogy látszólag nem gyakran történtek erre említésre méltóbb események. Bár nyilván nem is reméltem, hogy egy ilyen mágia véghezvitele túl nagy feltűnést keltett volna, az időzített aktiváció, a pontosan kiválasztott helyszín mind azt sugallta, hogy precíz elkövetőről van szó. Nehéz lett volna elképzelni, hogy mindez csak egy véletlen műve volna. Viszont ha tényleg alig történt mostanában valami, miért pont múlt hónapban kezdődött? Tényleg csak valami személyes dolog motiválta volna az illetőt?
- És az mennyire valószínű, hogy nem is mostanában, hanem már valamikor korábban előkészítették ezt a varázslatot, de csak egy idő után kezdte el napi ciklusát? Igazából az értelmét sem látom ennek az egésznek. Sok minden felvetődött bennünk, de bizonyítékunk semmire sincsen – ekkor az utolsó mondatán kezdtem el gondolkodni. – Brynelda nekünk nem említette, hogy ő is áldozatul esett egyszer, és előbbi szavai azt sugallják, hogy ön ismeri őt valamennyire. Tud róla esetleg valamit, ami… ami fontos lehet? Ő az egyetlen személy, aki a fogadóhoz köthető, szóval nem lenne nehéz elképzelni, hogy valaki ártani akart neki. – Ugyanakkor sokkal egyszerűbb módszerek is lettek volna, szóval ez szintén eléggé sántított.
- Ismer valakit az itteniek közül, akit még kíváncsivá tehetett ez a dolog annyira, hogy mélyebben kutakodni kezdjen? És… ki az az Alexius?
Úgy tűnt, nem rossz a viszonya a falubeliekkel, ami érthetőbbé tette, miért maradt itt. De még egy ilyen kis falu is mennyi titkot rejtett magában… Viszont nem engedhettem meg magamnak, hogy napokig itt időzzek, az emlékeimet pedig már úgyse kaphattam volna vissza, de feladni sem szerettem olyan könnyen azt, amit már elkezdtem, és bíztam abban, hogy nem végül nem lesz hiábavaló a kutakodásunk.

Felhasználó profiljának megtekintése

Ajánlott tartalom


Vissza az elejére  Üzenet [3 / 5 oldal]

Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5  Next

Permissions in this forum:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.