Belépés

Elfelejtettem a jelszavam!



Multiváltó
Felhasználónév:


Jelszó:


Kérdező vendégeknek
[Küldetés] Olaj és víz

Szer. Nov. 13, 2019 9:24 pm by Ciel von Eisenschnittel

Olaj és Víz



Veronia minden népe számára fontos cikk a bálnazsírból kinyerhető olaj, …

Comments: 2

Aktuális azonnalik

Kedd Dec. 13, 2016 10:03 pm by Serene Nightbough

Sziasztok!

Hogy könnyebb legyen nyomon követni, hogy mikor van kiírva új azonnali és hova …


Comments: 56

Magánjáték és PvP Zárás

Vas. Május 15, 2016 8:17 pm by Ciel von Eisenschnittel

A topik létrehozásának oka, hogy szépen számon lehessen tartani, hogy kinek mikor van igénye …

Comments: 118


You are not connected. Please login or register

[Küldetés]A night to remember

Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6  Next

Go down  Üzenet [4 / 6 oldal]

76[Küldetés]A night to remember - Page 4 Empty Re: [Küldetés]A night to remember on Vas. Ápr. 21, 2019 10:44 pm

Theo Wagner

Theo Wagner
Déli Mágus
Déli Mágus
Be is sétálok a szobába, kissé meglepődve a mágus mester megnevezéstől, de gyorsan helyrerázom magamat. Ahogy belépek a szobába, három személy fogad, két fiatalabb jólöltözött vámpír, lehet hogy magasabb pozíciókból érkeztek. És a másik férfi meg gondolom a helyi vezéralak lehet.
Illedelmesen meghajolok elöttük, majd ahogy kihúzom magam, köszöntöm is a benntlévőket. - Tiszteletem - Majd be is mutatkozom, ahogy azt szokás, és közlöm a már belémvert sablonszöveget. - Theo Wágnernek hívnak, és a Hellenburgi mágia akadémiáról küldtek, hogy vizsgáljam ki az ügyet. - Ekkor előhúzom a papírjaiamt amit a könnyű haladásért kaptam, hogy igazoljam a kilétemet, majd a bírónak adom. Ekkor megpróbálom összeszedni magamat, és egy levegővétel után kérdezek a két vámpír irányába. - Elnézést kérek, de az önök személyében kit tisztelhetek? - Kérdem a két vámpír lánytól.

77[Küldetés]A night to remember - Page 4 Empty Re: [Küldetés]A night to remember on Vas. Ápr. 21, 2019 11:56 pm

Stefan von Nachtraben

Stefan von Nachtraben
Vámpírmágus
Vámpírmágus
- Örömmel hallom! - jegyezte meg nevetve. Ő maga sem volt bulizós típus, és nagyon a kezdeményezés is ritkaságszámba ment nála, de most elkalandozott. Átfutott az agyán, hogyha a nyomozás véget ér, majd remélhetőleg ép eszűen elhagyják a kócerájt… elhívná a lányt beszélgetni. Kettesben. Tudnia kellett, mi van a családjával, a nyomorult világra hozója él -e még, hogy mennyire akarják Stefant holtan látni. Nem volt képes teljesen megszabadulni ettől a gondolattól, bármennyire is próbálkozott. Ez ösztönösen arra vezérelte őt, hogy a levonulni készülő hölgyemény elé álljon fél percre.
- Mivel fogalmam sincs, meddig tudunk zavartalanul így kutatgatni… Esetleg, ha ez az ügy lezárásra kerül... mesélhetnél a családról, mi újság – zavartan karját dörzsölgette, mintha most tett volna rossz fát a tűzre. Nos. Talán itt árulta el magát. Talán nem volt jó ötlet felvetni, de kit érdekel? Értékes idő állt előtte, megragadta, aztán akárhogy reagált a „grófnő”, csendben követte.
Lent odasétáltak egy csábosan festő kisasszonyhoz. Türelmesen hallgatva hagyta Minát szó-szólót játszani. Egyedül akkor mukkant meg, mikor az arany megmunkálására, majd a rúna megérintésére terelődött a téma.
- Sokat olvastam róla annak idején. Ha elég magasra hevítik, könnyedén megmunkálható, ennek ellenére egy rúnaméretű darabot kb. három napra becsülök. Főleg, mert szerintem a rúna alakja nagyon időigényes, és fontos. Amit találtál, esetleg hasonló ahhoz, ami az ő szobájában volt? - fejével Mina felé biccentett, az újból előforduló tegezést pedig le sem tojta. Ilyenné lett. Köpött a nemesi létre, hiába született annak. Mellőzte vele együtt a régen rá jellemző udvariasságát is.
- Sikeresen hozzáért, akkor semmi nem történt. Szóval kizárnám, hogy érintés aktiválja. Legalábbis nem a mienk – fejtette ki álláspontját, és ha nem akadt több mondanivaló, követte „családtagját”.

78[Küldetés]A night to remember - Page 4 Empty Re: [Küldetés]A night to remember on Hétf. Ápr. 22, 2019 3:44 pm

Azrael

Azrael
az Égi Kovács
az Égi Kovács
Trudi, Mina, Stefan:
Ti átkutatjátok még egyszer alaposan a szobákat és az épület sarkait, de ezeken a helyeken nem találtok újabb rúnát. Ha jól értettem ezután elindultok a kovácsot megkeresni, akihez Brynelda készségesen el is irányít. Nem is nehéz megtalálni, a kohóból szálló hő meg a kopácsolás egész messzire hallatszik, a műhely egy nyitott elejű rész ami a kovács feltételezhető lakóházának oldalához lett hozzáépítve. Claudius maga egy megtermett... nos, amennyire meg tudjátok állapítani háborúdémon, jó két méter magas és olyan vastag karjai vannak, mint néhányótok dereka, a bőre hamuszürke, a fejéből meg két bikaszerű szarv áll ki. Amikor beléptek elsőre nem vesz rólatok tudomást, csak elmélyülten kalapál egy ekének tűnő tárgyat, aztán fölé emeli a kezét és a hirtelen előcsapó pokoltűztől kissé hátra kell, hogy hőköljetek. Miután eléggé hevítettnek találta az ekevasat belemeríti (puszta kézzel) egy hordó vízbe, aztán felétek fordul.
- Igen?

Letti, Aura, Theo:

A bíró udvariasan feláll az új vendég tiszteletére, főleg, amint megpillantja Theo hivatalos papírjait.
- Óh, Isten hozta, herr Wagner. Nagy megkönnyebbülés, hogy itt van. A nagyrabecsült vendégek Aura kisasszony a Neulander torony követe és Laetitia von Rotmantel kisasszony. A dicséretnek pedig igazán örvendek, fräulein Rotmantel, igazán remélem, hogy egész háza népe így fogja találni és a kereskedelmi kapcsolat gyümölcsöző lesz mindannyiunknak.
Ezután a polgármester röviden elmeséli Theonak is azt, amit nemrég a két vámpírnak, aztán az új kérdésekre fordítja a figyelmét.
- Arról ugyan nem tudok mesélni, honnan jöttek, de mióta itt vagyok óhatatlanul is nyitva tartottam a szemem. Tudják hogyan megy ez a démonokkal. De meglepő módon közkedveltek és sokkal több jóindulat szorult beléjük, mint ahogy azt az ember várná. Myra valami bűvölő ékszerész lehetett még nagyon régen, így ért a varázskövekhez, nem egyszer volt már hogy látszólag lehetetlen problémát tudott megoldani ha szükséges volt. Claudius kovács, de én gyanítom hogy fővárosi mérnököket megszégyenítően ügyeskezű barkácsoló is, a helyi kutat is felújította. Alexius pedig egy izgága nép hőse aki szeret úgy tenni, mint aki a helyi jótét lovag, de segít elsimítani a vitákat és sokszor tőle tudom meg leggyorsabban a nélkülözők problémáit.

Suzy, Jozef, Damien:
A démonlány mosolyogva vállat von az elutasításra.
- Ti tudjátok. Egyébként azzal foglalkozom, ami épp van. Tudjátok a faluban nem úgy mennek a dolgok, mint a városokban, mindig azt kell megcsinálni ami munka felmerül. Most épp mosónősködök, meg segítek ellátni a betegeket, de volt, hogy írni tanítottam a helyieket. De tudom, hogy mi sem egyszerűbb baj idején mint a tudásdémont gyanúsítani. - forgatja meg a szemét. - Pedig szépen hangzik a nagy déli elfogadás, de úgy látszik rátok nem igaz.
Ahogy Jozef felé lép a lány arca hirtelen válik nagyon haragossá.
- Ez aztán nagyon képmutató tőled, éjfi! Mielőtt mást átoksújtottnak gúnyolsz nézd meg a saját kormos képed a tükörben! - csattan fel és a hangja szinte sistereg. - Ide jöttök kérdezősködni, én fogadlak titeket te meg megsértesz a saját házamban! Mi vagy te, inkvizítor hogy így nekem állj? Tűnjetek az otthonomból!

Tessa:

- Nem láttad szegény lány arcát? - kérdezi Cassian szomorú mosollyal. - Amikor a sárkány végigtombolt a falun az apja háza összedőlt, az öreg meghalt ő pedig egy lángoló gerenda alá szorult. Próbáltam meggyógyítani, de mintha az erőm elhagyott volna. Annyira sikerült a mágia, hogy ne fertőződjön el, de sajnos a gyönyörű arcát véglegesen elveszítette. Alexius pedig egy izgága de jót akaró suhanc, akinek mániája hogy még meg tudnám gyógyítani teljesen. De sajnos amit kér lehetetlen, egyszerűen nincs elég varázserőm egy ekkora áldáshoz. De elkalandoztam, vissza az átokhoz. - rázza meg a fejét a sötételf. - Sajnos majdnem bármi elképzelhető, mert nem tudunk semmit biztosra. Hogy valaki ártani akarna Brynnek azt kötve hiszem, szegényt mindenki sajnálja, a fogadóért pedig nem jelentkezett senki, hogy átvenné tőle, szóval nem hiszem hogy ez a motiváció. De senki nem is foglalkozik a dologgal, egyszerűen csak elkerülik.

Határidő a szokásos egy hét, vagyis jövő vasárnap.

http://questforazrael.hungarianforum.net

79[Küldetés]A night to remember - Page 4 Empty Re: [Küldetés]A night to remember on Hétf. Ápr. 22, 2019 8:52 pm

Wilhelmina von Nachtraben

Wilhelmina von Nachtraben
Vámpírmágus
Vámpírmágus
Stefan nevetése kissé megtöri a benne felgyülemlő feszültséget és elmosolyodik. Amikor azonban a férfi eléáll, konkrétan elállja az útját, félelemmel vegyes izgalom fogja satuba szívét ismét, mely intenzíven és gyorsan kezd el dobogni. Igyekszik semleges és készséges arcot vágni, és csak remélni tudja, hogy nem egy csapdába esett őzgidát látnak viszont pillantásában. Szavait meghallva azonban nyilvánvalóvá válik, hogy a másik az, aki jobban aggódik. Vagy akinek van oka rá. Ettől újfent megkönnyebbül, a szégyenlős magatartáson pedig muszáj elmosolyodnia. Ugyanakkor nem tudja hova tenni a lelkes, pulzáló kicsiny sajgást, melyet a kérés kivált belőle.
- Bárcsak tudnék. Vagyis... nem tudom. Attól tartok, nem tudom megadni a válaszokat, amelyeket keresel, én is... otthagytam őket már egy ideje. - Reméli, az Is szócska nem helytelen. - De szívesen. Mármint... amit tudok, azt igyekszem elmondani. Remélhetőleg az előtt sikerül, mielőtt megint elfelejtenénk mindent. Bár ha megtesszük, akkor meg úgyis megkérdezheted megint, én meg megpróbálhatok válaszolni megint.. - nevet fel kissé zavartan, de egyben megkönnyebbülten is. Valahol komikus, hogy ezer éve nem látott Nachtrabent, nem is hallott felőlük, de aztán ennyi időn belül összefut az unokafivérével, aki nyilván szintén nemigen járt a torony környékén sokat, valamint még egy "szökevénnyel" feltételezhetően. Úgy tűnik, nem sokan bírják elviselni ott a légkört.
Azon hipotézise, miszerint majd az épületen belül megoldják a rejtélyt, sajnos nem bizonyult igaznak - miért is lenne valami ennyire egyszerű?
- Az arany igen puha fém, ám az a rúna inkább úgy nézett ki, hogy... csak megolvasztották a fémet, és beleöntötték. A minta már kész volt. Valamiféle bűvölés lehet talán, amelynek a fémhez van köze, nem tudok elképzelni más okot, amiért valaki ennyi értékes fémet csak így erre... használjon. Viszont inkább a mágia lesz itt a fontos, semmint az elkészítés. De... mehetünk a kovácshoz. Akkor legalább körbenézünk a faluban, ártani nem árthat, az épületen belül más úgysem fog kiderülni magától...
Befejezi végre a csacsogást, majd a csapattal az emlegetett mesterember - vagyis inkább, ránézésre, mesterdémon - műhelye felé veszik az irányt, ahová a hangok és a hő alapján könnyedén odatalálnak. Megtermett egy élőlény fogadja őket ott, Mina nem túlzott alacsonysága ellenére egy apró ibolyának érzi magát mellette, és kissé össze kell szednie magát, hogy leküzdje félelmét.
Hogyne, csak a csinos kis csábdémonoktól nem félsz, hmm? Pedig az igazi gonosz akkor a legveszélyesebb, ha nem süt róla, hogy az - szólal meg benne egy kellemetlenkedő kis hang, de próbálja ignorálni. A hőtől, bár kissé kirázza a hideg - paradox módon - aprót hátrébb lép, de szerencsére nem kell olyan sokáig várniuk, hogy észrevegye őket a monstrum.
- Üdv. Mi... utazók vagyunk, a fogadóból. Azért jöttünk ide, mert - ugye nyilván hallott arról, hogy a fogadóban történnek... érdekes dol... szóval mindent elfelejt, aki ott alszik. Próbáltuk kideríteni, hogy miért, és találtunk két rúnát az egész épületben. És, a lényeg, hogy aranyból vannak. Arannyal vannak kiöntve. Talán tud valamit esetleg a dologról...?
Vesz egy mély levegőt, mire sikerül kinyökögnie, hogy mi járatban is jöttek. Lemondóan tapasztalja, hogy a kiállása még mindig nem képes olyan elsöprőnek tűnni, hogy azt az illúziót keltse: azonnal mindenkinek felelnie kell neki és a rendelkezésére kell állnia, különben valami nagyon nagy baj lesz. Úgy érzi magát, mint egy megszeppent gyermek, és ez a tudat kissé zavarja. Mindegy, a cél érdekében... mit tudnának veszíteni egyébként is? Hiszen az emlékeik jó ideje nincsenek meg úgysem.

Damien türelmesen hallgatja a démonlány szavait, de egyre inkább úgy érzi, hogy ezzel ilyen módon semmire nem fognak menni. Minden úgy tűnik, mintha teljesen normálisan menne, ennek ellenére még sincs így. Valószínűleg ezzel a megközelítéssel csak az idejüket vesztegetik.
Ezek szerint tudásdémon - bizonyosodik meg róla. Már amennyiben nem hazudik, de mégis mi oka lenne rá?
Éppen nyitná a száját, hogy megpróbálja megvédeni a délieket, vagy legalább a kis csapatukat, azonban ekkor már omlik a hegy lefelé, látszólag megállíthatatlanul.
Hát ez nagyon ügyes volt.
Egy pillanatra belegondol, hogy történetesen az ő képe is kormos, amin fennakadhatna, viszont a cél elérése szempontjából nagyjából annyi értelme és haszna lenne, mint szakadékba ugrani. Így vesz egy nagy levegőt.
- A fiatalúr nem úgy gondolta. Nézze, elég kellemetlen helyzet, ha valaki a saját elméjében nem bízhat, így talán kissé érthetőbb, ha mindenre gyanakszunk. Azonban jelenleg az ön szavai és bárkinek a szavai pusztán az, amelyre támaszkodhatunk, ha nem akarjuk, hogy folytatódjon az átok.


_________________
"Legendákat mesélnek rólad. A tékozló gyermek, aki a semmiből bukkant fel és hős lett a márványfalú városban a sárkány tombolása után. Igazán büszke lehetsz magadra." - Lucretia von Nachtraben

80[Küldetés]A night to remember - Page 4 Empty Re: [Küldetés]A night to remember on Szer. Ápr. 24, 2019 7:59 pm

Laetitia von Rotmantel

Laetitia von Rotmantel
Vámpírmágus
Vámpírmágus
Felálltam és a kezemet nyújtottam herr Wagner mágusmester felé, hogy kézcsókkal illesse, ahogyan azt kellett tennie egy rangos vámpírúrnővel. Reméltem, hogy az akadémián oktattak illemtant is. Szerencsére a bíró jó társaságból való volt, így bemutatott minket, nem kellett nekem külön elmondanom a nevemet, sem pedig Auráét.
- Üdvözlm, herr.
Fogalmam sem volt, hogy mennyire voltunk kisegítve a mágus jelenlétével. Akik az éjszakát a fogadóban töltötték első kézből tapasztalhattuk a különös mágia működését, volt velünk két Nachtraben mágus, egy rúnamágus, és egy pap is, ráadásul az a furcsa kamaszlány, Suzy állítása szerint képes volt megérezni a mágikus kisugárzásokat. Ennél többet nem kívánhattunk volna, ha ilyen társasággal nem oldjuk meg a helyzetet, akkor semmilyennel sem. Ennek ellenére természetesen sosem árthatott még egy szem, fül, és néhány varázslat.
Figyelmemet ezután újra a bíró felé fordítottam, és igyekeztem minden apró információmorzsát megjegyezni. A démonok voltak az egyetlen olyan tényező, amely nem illett bele az idilli kis falu képébe, és önmagukban is elég rejtélyesek voltak. Bármennyire is jókat mondott róluk az előljáró, akármennyire is befogadta őket a falu, senki más nem volt még csak gyanusított sem. Ha nem ők állnak a jelenség mögött, akkor egyáltalán nem volt semmilyen nyomunk. Alig láthatóan felsóhajtottam.
- Milyen a kapcsolatuk Bryneldával? Ez nehéz kérdés lehet, de kérem, bármilyen apróság számít.
A nyomozás következő szakaszában a helyszínhez kellett kötni a lehetséges elkövetőket. Ha választani kellett hármójuk közül, akkor a Myra nevű volt az, aki bűvlőként képes lehetett megalkotni egy ilyen átkot. Nyilván Hellenburgi iratokkal nem lehetett egyszerű büvlő és varázstárgy-kufár, ennél sokkal erősebbnek és befolyásosabbnak kellett lennie. Tudásdémonra gyanakodtam a fajtáját illetően, noha ebben nem lehettem egészen biztos. Ha erre is válszt kaptam, akkor pedig tudtam, hogy már nincs több kérdésem. A kupát odaadtam a cselédnek, aki a bort hozta, felálltam és várakozóan néztem társnőmre, hogy ő szeretne-e még valamit.


_________________
"Igen, ilyen leszel, te, nők között királynő,
az utolsó szentség után,
csontod penész eszi, húsodból vadvirág nő,
s kövér gyom burjánzik buján." - Baudelaire

81[Küldetés]A night to remember - Page 4 Empty Re: [Küldetés]A night to remember on Csüt. Ápr. 25, 2019 11:21 pm

Suzanne Walford

Suzanne Walford
Kultista
Kultista
Jozef véleményével egyetért. Ezt az ügyet meg kell oldania. Egyedül. Armaros most ezt bízta rá. Az nem megoldás, hogy odébbáll…
Mosónő… Ahhoz nem kell mágia… Tudja, ő is csinálta már, a két kezével…
A betegek ellátásához viszont biztos, hogy, hogy nem árt… Gyógyszerek lennének? De nem… akkor is túl sokmindenben van mágia… Ilyesmit nem használnak gyógyításra…
Írni? Az írás is lehet mágikus…
Sok-sok kérdés kezd cikázni a fejében… Egyelőre túl sok lehetőség van, hogy fel tudja dolgozni őket,. Még valamit ki kell derítenie, hogy el tudjon indulni… Már éppen ki is találja, hogy hol kezdjen puhatolózni viszont…
Amit Jozef mond, arra kétségbeesett tekintettel néz az éjfire. Szeretné, hogy abbahagyja, és óvatosabb legyen.
A szava így ijesztően, és fenyegetően hangzottak… Nem akarja megijeszteni a démonnőt, pláne nem ilyen hatalmas mágikus vibrálás közepén.
Damian mondandójára bólint, és felteszi az első kérdést, ami eszébe jut, és nem tűnik tolakodónak.
- Ma-ga ért a gyógyí-táshoz? - érdeklődve, és lelkesen cseng a hangja. Sőt, azt is mondhatni, hogy izgatottan, hiszen megtudhat valami olyat, ami közelebb viszi.
Reméli, hogy nem lesz gond, mert így is majdnem olyan feszült lett a helyzet, hogy robbant, ami a lehető legrosszabb lenne jelen állapotukban…


_________________
I will bring light to the world. I want to show everyone, that He is gentle, and kind. He can make the world better, and end all the suffering.

Név: Ártatlanság
Szint: 1. (Személyes passzív)
Leírás: Suzanne arca és kisugárzása annyira kedves és ártatlan, hogy senki sem gyanakodna arra, hogy egy mélységit szolgál, ameddig ennek nem adja egyértelmű jelét (tehát vagy beszél róla vagy képességet használ). Eddig a pontig a körülötte lévők nem támadják meg, és ha bajba kerülne akkor az emberek ösztönösen a védelmükbe veszik. Természetesen amint Suzy használja a képességeit vagy elmondja hogy kultista a hatás megszűnik.

82[Küldetés]A night to remember - Page 4 Empty Re: [Küldetés]A night to remember on Pént. Ápr. 26, 2019 6:14 pm

Jozef Strandgut

Jozef Strandgut
Klerikus
Klerikus
Igazán szépen hangzik, amit elmond, hogy mit is csinál itt, csak éppen nem magyarázat a szerte-szét heverő rúnákra, mágikus tárgyakra, na meg arra sem, hogy ezeket miért egy eldugott, semmi faluban teszi. Ettől függetlenül nem bántásként mondtam neki a szót. Egyébként abban sem hittem, hogy a déliek közül mindenki a nagy barátkozás híve, legyen szó démonokról, vámpírokról, avagy sötét tündékről........Szerintem semmivel nem mások az ottani emberek, mint északon, mert van példa nálunk is a befogadásra, ott van pl. Gloria nővér démontábora....
- Igen, félreértettél..... - biccentettem Damien szavaira, miközben megrándult az arcom, ahogy közelebb lépett a lány, ami újabb fejgörcsöt eredményezett. - Nem rossz.....értelemben mondtam, hiszen igazad van......én is az vagyok.....és a társam is. - léptem hátrébb, hogy enyhüljön a nyomás.
Reméltem, hogy megbékél, mert nem lett volna jó, ha az előtt lelép még, mielőtt kiderül, hogy volt-e köze a fogadóbeli felejtős átok megalkotásában.
- Csak elég nyíltan láttatod, hogy van itt mágia bőven és ez a falusiakra nem épp jellemző. Mivel tudod, hogy mi a helyzet a fogadóban, nem róhatod fel nekünk, ha ez feltűnik. - mondom békítő hangon, amit már ő is tud, de ezek után csak akkor szólalok meg, ha muszáj.

83[Küldetés]A night to remember - Page 4 Empty Re: [Küldetés]A night to remember on Vas. Ápr. 28, 2019 10:59 am

Tessa Hendriks

Tessa Hendriks
Sötét Tünde Druida
Sötét Tünde Druida
Békés időkben talán nagyobb figyelmet is szenteltek volna ennek a különös jelenségnek (ugyan ezt a megnevezést is elég furcsának éreztem, tekintve, hogy biztos voltam benne, valamilyen módon visszavezethető mindez valakihez vagy valakikhez), de most könnyen el tudtam képzelni, hogy nem nagyon akadt olyan falubeli, aki unalmas életét megelégelve egyfajta izgalomforrást látott volna benne, ugyanis szinte már senkinek sem volt ilyen élete. Bár kivételek mindig akadtak, és emiatt éreztem, hogy érdemes lehet nagyobb figyelmet fordítani az említett fiú felé, de ezt későbbre tartogattam.
Először arra gondoltam az elmondottak alapján, hogy Brynelda is kapcsolatban áll valamilyen módon a mágiával, és persze én is szívesen hittem volna ezt, úgy érezve, hogy ezzel talán közelebb kerültünk a probléma megoldásához. Azonban az ismerős történetet meghallva csak bólintottam.
- Igen, ő maga is beszélt erről. Sajnos ez nem kerülheti el senki figyelmét, sokan viszont szerintem inkább a saját sebeiket látják benne. Manapság már alig akad valaki, aki ne hordozna magán vagy magában ilyen nyomokat.
Abaddón pusztítása viszont mindig sok nyomot hagyott maga után. És ugyan nem volt kellemes beszélni ezekről, ha ismertük az érintetteket, én már egészen hozzászoktam ehhez, megtanultam, hogyan húzzak egy falat magam és a többiek közé.
- A pusztítás biztosan mindenkit megrázott, de tudna esetleg említeni még olyat, akit nagyobb veszteség ért, mint a többieket?
Borzalmas lehetett a tudat, hogy valaki pont akkor nem tud segíteni másokon, mikor talán a legnagyobb szükségük lenne rá. Főleg úgy, hogy korábban rendelkezett a megfelelő a képességekkel.
- Mikor vesztette el varázserejének egy részét? És Alexius… - Ha tényleg szinte alig tudott valaki valamit, egészen mindegy is volt, kitől kezdünk el kérdezősködni. De ha ő ilyen mozgolódó volt, talán tudhatott vagy láthatott valamit. – őt meglátogatnám. Merre lakik? Vagy inkább merre találom? – Itt egy kicsit tétováztam, nem tudva, mennyire lenne illendő rákérdezni arra a bizonyos lehetetlen kérésre, viszont mivel már kétszer is felhozta, és túlságosan birizgálta a kíváncsiságom, végül feltettem.
- Ha nem túl tolakodó, megkérdezhetem, hogy mit kér?

84[Küldetés]A night to remember - Page 4 Empty Re: [Küldetés]A night to remember on Vas. Ápr. 28, 2019 1:30 pm

Vendég


Vendég
A grófnővel találkozom meg azzal a fura férfivel, akit már a közös gyűlésen találtam. Látom, hogy fentről a szobáktól érkeztek, így merem feltételezni, hogy ők szintén próbáltak kutakodni.  Nem találom értelmét, hogy faggatózzak, ha szeretnék megosztani velem a tapasztalataikat, akkor a megfelelő idő közölni fogják velem. Én mindenesetre szeretném megfejteni, hogy mennyi idő alatt készül egy ilyen rúna forma, ráadásul aranyból. Veszem a bátorságot, hogy megkérdezzem a két vámpírt arról, hogy szerintük mennyi idő alatt készülhet el.  Pontos meghatározást ugyan nem kapok, sokkal inkább viszonyítási alapot, ami számomra tökéletes. Ezzel az információval már el lehet menni a kovácshoz, aki ráadásul, ha mester, akkor könnyedén megmondja. Én legalábbis reménykedek.
- Ennyire nem írnám le az épületet. Ha más lenne az épület formája, akkor úgy vélem, hogy másféle megoldásokhoz folyamodtak volna a megalkotók, vagy a kitalálója. Még nem tudhatjuk, hogy egy személyről van szó, vagy esetleg több személy munkássága.  – itt szöget üt a fejembe, hogy létezhet e olyan alak egyáltalán, aki mindenhez mesteri szinten áll hozzá. Kizártnak találom. Elindulunk a kovácshoz, amiben természetesen segít Brynelda. Pontosan miatta akarom megfejteni ezt a rejtélyt, hogy végre visszatérjen a fogadójába az élet.
Nem nehéz felkeresni a mesterembert, aki jól ért a fémek megmunkálásához. Távolról hallatszik a kopácsolás hangja, ahogy kitartóan alakítja az anyagot, ami keze közé került. Hogy mi lesz belőle? Nos a saját elképzelése vagy más szükséglete szerint formálja. Én cseppet sem értek hozzá, én csupán távolról szoktam szemlélődni. Ráadásul most, hogy mivel egyik kezem nincs, így nem látom értelmét az erőlködésnek. A kovács házánál hátrébb maradok, hagyom kibontakozni a két vámpírt, addig én kedvemre nézelődhetek. A szememmel alaposan felmérem a helységet, ahogy beérek a másik kettővel. Bízok abban, hogy a grófnő jól fog beszélni a magas démonnal. Mikor elkezd beszélni Mina, akkor kétségek merülnek fel bennem, hogy bármit megtudunk tőle. Mikor elárulja, hogy próbáljuk kideríteni az okot, akkor jól hallható szökken ki az ajkaim közül.  Előveszem a tekercset, amire felrajzoltam azt a bizonyos rúnát, majd a papírost odaadom Mina kezébe. Egyértelműen azért, hogy meg tudhassa mutatni a démonnak. Nem kerüli el a figyelmem, hogy puszta kézzel dolgozik. Rögtön felmerül bennem egy apró kérdés, s nem tudom megállni, hogy rá ne kérdezzek.
- Elmagyarázná, hogy miért dolgozik puszta kézzel? – ha én érnék hozzá az izzó fémhez, akkor valószínűleg megégnék, vagy egyszerűen megolvasztana a fém. Rossz belegondolni, de számomra eléggé felfoghatatlan.  Szeretném megtudni az okát, már ha kapok rá valami értelmes választ. S ha már amúgy is belekotyogtam a beszélgetésbe, akkor megtoldom a saját kérdésemmel a Mináét.
- A kérdés az, ha ehhez hasonló rúnát szeretnénk elkészíteni aranyból, s lenne hozzá minden, akkor mennyi idő alatt készülne el vele?  - odanézek mindvégig, míg teszem fel a kérdést, hogy láthassam a reakcióját. Sok emberrel találkoztam már, így bízok abban, hogy az emberismeretem segítségével kiszúrok valami árulkodó jelet a démon részéről.

85[Küldetés]A night to remember - Page 4 Empty Re: [Küldetés]A night to remember on Vas. Ápr. 28, 2019 7:30 pm

Aura von Neulander

Aura von Neulander
Vámpír Végrehajtó
Vámpír Végrehajtó
Társnőm dicsérete - mert hát a legjobb indulattal is, de kifejezetten kényesen igényesnek mondanám őt - megbizonyított arról, hogy jó befektetés lesz a falu bora. Minthogy ezzel az üzleti része az esetnek gyakorlatilag kikerült a látómezőmből, ideje volt a nagyobb problémával foglalkozni. Újonnani partnerünk igen nyeszlett volt, ahogyan azt egy mágustól elvárná az illető, ámbár ez semmit sem írt le a képességeiről, hiszen nem is izmokban kellett jeleskednie a fajtájának.
A polgármester bemutatása után távolságtartóan biccentettem, és igyekeztem minden részletet ismét átgondolni a bíró beszámolójából. Örültem, hogy nem felejtette egy Laetitia kisasszony kérdését, mert a személyükről szóló kiegészítés jó néhány feltételezésre adott okot.
Legelsőnek arra kellett gondolnom, hogy ezek bizonyára egy közösségből származnak - de nem csak olyanból, ahol kézműves munkát tanultak, de jó közösségben éltek az emberekkel is. Másként nem lenne ennyi tapasztalatuk arról, hogyan is kell az emberek érzelmeit önnön kedvelésükre hangolni. Az is árulkodó jel, hogy pontosan tudták, mire is van egy ilyen kis településnek szüksége, demagóg szóvivő, tehetséges ezermester és bűbájok szakértője képében.
Másodjára is ez gyanút is kelt, hiszen szinte tökéletesen simultak bele a társadalomba. Fenn kellett tartanom a lehetőségét, hogy egy-két rosszakarója délnek behízelegte magát a közeli királyi körökbe, ahonnét kikönyörögtek "három hasznos démonnak" egy érinthetetlenségi bullát, vagy ami veszélyesebb, de egyszerűbb lehetőség, hogy hamisították az irataikat. Az sem engedett a feltételezéseimből, hogy tehetséges mérnök volt közöttük, hiszen a puska-fegyverzetük miatt olyanokból Északon jóval nagyobb számban vannak. Meglepő engedelmességük is ennek irányában enged következtetni.
Közben a kisasszony a gyakorlatiasabb részét fogta meg a kérdésnek, és jó felé is sejtett: valahogyan közüknek kell, hogy legyen a fogadóhoz, ha ténylegesen ők az agresszorok. Társam kérdő tekintetére bólintottam kettőt megerősítően, majd felszólaltam az egyetlen dologról, amit meg akartam tudni a démonokkal kapcsolatban.
- Láthatnám esetleg az oklevelet arról, amit a király írt ezeknek a démonoknak a státuszáról?
Bármilyen furcsaság vagy kicsi rendellenesség is adhat egy ösvényt, amin folytathatjuk a nyomozást. A mágus is segítségünkre lehetett, így mind a bíróhoz, mind pedig hozzá intéztem még egy kérdést.
- Valamint az úr szintén az átok ügyében érkezett? Ha igen, örömmel dolgoznánk együtt vele, tekintettel arra, hogy olyan területen járatos, ahol mi magunk nem. - Ez kissé ferdítés volt talán, hiszen nem tudhattam, hogy a kisasszony mennyire mélyült el a Rotmantel-kötelékek ezen területén, de jobb volt nem felfedni ismereteinket előre.

86[Küldetés]A night to remember - Page 4 Empty Re: [Küldetés]A night to remember on Vas. Ápr. 28, 2019 11:44 pm

Stefan von Nachtraben

Stefan von Nachtraben
Vámpírmágus
Vámpírmágus
Tekintete érdeklődve ingázott Mina két szép szeme közt. Egy riadt őzt látott bennük, aki jelen pillanatban nagyon is ő volt. Magát látta viszont. Szégyenében abbahagyta karja dörzsölgetését. Most az ujjait mozdulatlanul tartotta rajta, mintegy nyugtatásképpen.
- Hmm? - kapta fel fejét arra a bizonyos szóra.
Túl szépnek hatott az, hogy ne lenne egyedül a szökésben. Hiszen ha máig megszöknek vámpírok a Nachtraben toronyból, az annyit jelentett, a légkör mit sem változott. Ezzel gyakorlatilag a lány megválaszolta Stefan egyik kérdését, amit sokszor feltett magának unalmában. De csak, és kizárólag akkor.
- Ha mód lenne rá, a beszélgetést személy szerint azután terveztem, hogy sikerült meglépnünk innen – tette hozzá zavartan – Csak mert nagyon úgy tűnik számomra, a menekülésben is rokonok vagyunk!
Vigyorogva rákacsintott. Az-az „is” szócska többet beszélt bárminél számára!
- Persze, nekem mindegy hol ejtjük meg. Viszont gondolom megérted: minél többen maradnak ki ebből, annál jobb!
Hacsak nem hiányolta Mina a bajt. Akkor természetesen bevonhatott akárkit. Sőt, Stefan már most számolt vele, egy-két személynek felhívja majd a figyelmét a leányzó, ezért természetesen tartotta magát határaihoz. Kevés bizalmat adományozott neki, mellyel éppen kellemes légkört lehetett csinálni. Úgy emlékezett, mintha a hölgyemény kísérővel jött volna, legalábbis valaki nagyon „grófnő”-zte, pukedlizett neki. Aztán lehet a memóriája ment tropára.
Lent támpontot sikerült adnia. A semminél több! Ezzel a halovány gondolattal követi az ismeretlent, aki annyira a kovácshoz akart menni. Egyelőre mélyen hallgatott, a kovács reakciói alapján mérlegelt, mondjon -e bármit is.

87[Küldetés]A night to remember - Page 4 Empty Re: [Küldetés]A night to remember on Hétf. Ápr. 29, 2019 12:00 am

Theo Wagner

Theo Wagner
Déli Mágus
Déli Mágus
Teljesen tudatlanként érkeztem, és főleg minimális információval a feladatom terepére, így kezén csókoltam, a vámpír nőt. - Természetesen, minden tudásommal a segítségükre állok, és remélem hogy ezen kooperáció, gyümölcsöző lesz mindhármunk számára. - Válaszolok, majd figyelmesen halgattam a kérdéseket, és válaszokat. jelenleg ők sokkalta többet tudnak mint én, így bölcs döntés lenne végighalgatni az információcserét.
Eközben tekintetemmel, nem túl feltűnően, csak ide oda pár pillantással megnézni a szobát, ahol éppen tartózkodtunk, közben gondolkodom, hogy mégis mire lehet jó, ha valakinek ellopják az emlékét. Egy poros fogadóban, mi értelme van annak, hogy véletlenszerűen, nagyrészt nem is fontos illetőktől, emlékeket vegyenek el. Bár igaz az is, hogy ez a két vámpír sem lehet valami alsóházi, valamerről magasabbról érkezhettek.
És a bíró miért átokként reflektált rá? Az átok már régóta ismert tény Veronián, de a könyveket bújva sokkalta több részinformációt is találhat az ember, ha keresgél.
Még érdekesebb, hogy démonok olvadtak be a falú piciny társadalmába.
Ahogy mindenkinek érkezik a válasz, csak hogy ne vágjak a vámpírok kérdésébe, és a bíró szavába, úgy énis felteszem egy kérdést, ami nem hagy nyugodni. Jobb leellenőrizni a dolgokat.
- Mennyi idő telt el, a démonok érkezte, és az átok kezdete között? - Érdeklődtem, énis a végén.

88[Küldetés]A night to remember - Page 4 Empty Re: [Küldetés]A night to remember on Hétf. Ápr. 29, 2019 6:36 pm

Azrael

Azrael
az Égi Kovács
az Égi Kovács
Trudi, Mina, Stefan:
Claudius leteszi oldalra az ekevasat, aztán sorban végignéz rajtatok. Leginkább Trudi kérdésén szalad fel a szemöldöke.
- Számít az, hogy miért dolgozok puszta kézzel? Csak nézz végig rajtam, nem nehéz kitalálni. Akármit is találtatok a fogadóban nem én tettem oda. Ez a falu alig lát aranyat, nem fogom arra pazarolni, hogy ostoba rúnákat öntsek belőle. Nem értek a rúnákhoz, olyanhoz meg pláne nem, amelyik emlékeket lop.Ekét, kapát, kalapácsot kovácsolok, meg lópatkót és szegeket.
Azzal befejezettnek tekinti a beszélgetést és visszateszi az ekevasat az üllőre és újra hevíteni kezdi a kezéből kicsapó pokoltűzzel.

Letti, Aura, Theo:
- Hogyne, itt kell lennie valahol. - feleli először Aura kérésére, aztán miközben egy üveges szekrényhez lépve keresgélni kezd válaszol a többire is. - Brynelda úgy gondolom a falu szégyenfoltja, de nem maga miatt. Inkább a saját bukásukat látják benne, ugyanis Abaddón pusztítása sok házat tönkretett és sok mezőt felégetett, de ő volt az egyetlen, aki megsérült, az apja pedig meghalt. Az anyját ha jól tudom már korábban elvitte egy vérhasjárvány, így azóta teljesen egyedül maradt. Sokan próbáltak rajta segíteni, Myra, a sötételf Cassian, a vének közül számos bölcs mindenféle népi gyógymódokkal, de semelyik nem használt. Még enyhíteni sem sikerült igazán a fájdalmát, amit a sárkány örökké égő tüze hagyott benne, így csak sajnálni tudjuk és amennyire lehet megkönnyíteni az életét. A démonok sincsenek másképp, legalább is semmi egyébről nem szólt még senki. - Ekkor győzedelmesen kiemel egy feltekert pergament és kihajtogatja elétek. - Ahogy a méltóságos követ kisasszonyoknak mondtam a három démon már az idehelyezésem előtt itt volt, az átok pedig csak néhány hete kezdődött, tehát évek is eltelhettek az idejövetelük óta.

A pergamenen a következő írás található németül és latinul is:
"Az alább nevezett három démon királyi mentelmünket élvezi és bölcsességről nevezett egyházunk türelmét viseli. Claudius Khar-Surtir, Alexius Anephones Hirith, Myra Isabell Seavyn mindhárman társadalmi hasznosságukról és erkölcsös viselkedésükről tanúskodtak színünk előtt. Múltjukat elfeledni kérették, mi pedig uralkodói bölcsességünkben megadtuk nekik a kérést, így utasítjuk minden hivatalnokunk ennek tiszteletben tartására.
Rudenz, Isten kegyelméből Hellenburg királya
Esroniel von Himmelreich zsinatelnök
Kelt Veroniai Idő Szerint 817."

Emellett a királyi pecsét és a Zsinat pecsétje is rajta van, szóval nagyon kevés ilyen nyomós papír mozoghat Veronián.

Suzy, Jozef, Damien:

- Látom nagyon okosak vagytok és azt hiszitek, hogy morális fölényben vagytok, igaz? - feleli a démonlány még mindig paprikapiros arccal, aztán odacaplat az egyik pulthoz és felkap egy gyűrűt róla, aztán odadobja Jozefnek. - Tessék, nézd meg nagy mágikus hatalom-e, amit kérdeztetek!
Ha Jozef nem is ismeri fel elsőre, Damien a Mina mellett eltöltött évek alatt rájöhet, hogy amit láttok az egy Töltőgyűrű.
- Mit gondoltok, képes ez emléket lopni? Vagy talán egy egyszerű parasztnak nem lehet ékszerész múltja?
Ha alaposabban szétnéztek most tűnik csak fel Damiennek, hogy néhány holmi a házban felhamozott dolgok közül ismerős Mina és főleg a vámpír mestere műhelyéből - úgy tűnik itt majdnem minden ékkövek vágására, csiszolására és megbűvölésére van. - De ha tudni akarjátok csak akkor veszem elő őket, ha nagyon muszáj.

Tessa:
Cassian megrázza a fejét
- A falu ugyan megszenvedte a sárkány dühét, de a lakosai nem. Bryna az egyetlen, aki megsérült és az apja az egyetlen, aki meghalt. Azóta nincs senkije, nála rosszabbul senki nem járt innen Hellenburgig. Az a tűz ami megégette az arcát különleges. Mintha még mindig ott égne a bőrében, folyamatosan fájdalmat okozva neki, csak nem mutatja.
A self itt szomorúan elmosolyodik.
- Alexiusnak az a mániája, hogy én meg tudnám gyógyítani, ha lenne hozzá elég varázserőm. De sajnos ez nem ilyen egyszerű, egy angyal erejével kellene versenyre kelnem, ahhoz pedig szerintem fénykoromban sem lett volna elég erőm. Amióta elhagytam a Köderdőt az áldások, amik megengedték nekem a hold erejének befogadását fokozatosan elhalványultak, így már nem tudok kapcsolatot teremteni vele. Ez a büntetése annak,h ogy ott hagytam az enyéimet. Ironikus, hogy az enyéim már egy teljesen más világban vannak, ahol már nem ez a hold süt le rájuk. Mindegy, biztos nem érdekelnek egy öreg elf kesergései. Ha Alexiust keresed csak eleget kell járnod-kelned az utcákon, biztos ráakadsz. De egyébként nem messze van a háza, nyugatnak három portával.

MINDENKI: Ahogy kutatgattok azt veszitek észre, hogy dél felé jár az idő, ami a megbeszélt újratalálkozási időpont.

http://questforazrael.hungarianforum.net

89[Küldetés]A night to remember - Page 4 Empty Re: [Küldetés]A night to remember on Szomb. Május 04, 2019 1:25 pm

Laetitia von Rotmantel

Laetitia von Rotmantel
Vámpírmágus
Vámpírmágus
Elégedett voltam, hogy a mágus ismerte az illemet és kezet csókolt, ez után viszont figyelmem újra a bíró felé terelődött. Én nem láttam szükségesnek, hogy kikérjük a démonok iratait, de talán Aura Neulanderként láthatott valamit benne, ami közelebb vihetett minket a megoldáshoz. Minduntalan belém hasított az érzés, hogy elsiklottunk valami fölött. Újra végigvettem minden információ morzsát. Adott volt három démon, egy bájoló, egy kovács és egy egyszerű földműves, egy gyógyító sötét tünde, egy fogadóslány, akinek az életét megkeserítette a sárány tüze és a fogadó, amely emlékeket lopott. Sehogy nem állt össze a dolog. Az ablakhoz sétáltam, gépiesen simogatva Ruby Rose pikkelyeit.
Nem áll össze... de miért?
A nap már magasan járt. A bíró készséges volt, de úgy tűnt ennél több információja nem volt neki sem. Felsóhajtottam és a bent lévők felé fordultam.
- Köszönjük, hogy a segítségünkre volt, és ilyen készségesen válaszolt minden kérdésünkre. Ízlett a bor, bizonyára képesek leszünk előnyös megállapodást kötni, most azonban vár ránk egy másik találkozó. - búcsúztam, majd Theo felé fordultam. - A fogadóba megyünk, velünk tart?
Akárhogy is döntött a varázsló, visszatértem a fogadóba, és egyenesen a falhoz léptem, amelyre a megfigyeléseinket jegyeztük fel. Kezembe véve egy újabb széndarabot, rögvest felvéstem a falra a legfontosabbakat, amiket sikerült kiderítenünk.
Démonok (gyanusítottak):
Myra - bűvölő
Claudius - kovács
Alexius - földműves (?)
Cassian - gyógyító, sötét tünde

Idegesen dobáltam a kezemben a szenet. Senki sem akar ártani Bryneldának. Mindenki szereti őt. Mindenki sajnálja. A démonokkal is mindenki jóban van, a papír mindegy. Akkor viszont...
- Mi van, ha valamilyen módon segíteni akarnak neki? Nem tudom, hogyan, és hogy miért lopnak emlékeket, de csak így van értelme. - mondtam ki végül hangosan. Ezek után még jobban vártam, hogy mindenki más is visszajöjjön az összegyűjtött információ-morzsákkal. Karba tett kézzel vártam őket és a beszámolókat.


_________________
"Igen, ilyen leszel, te, nők között királynő,
az utolsó szentség után,
csontod penész eszi, húsodból vadvirág nő,
s kövér gyom burjánzik buján." - Baudelaire

90[Küldetés]A night to remember - Page 4 Empty Re: [Küldetés]A night to remember on Szomb. Május 04, 2019 2:42 pm

Suzanne Walford

Suzanne Walford
Kultista
Kultista
Amikor Jozef is kicsit nyugodtabban válaszol, és kérdez. Talán mégiscsak sikerül valahogy több információhoz jutni
A lány reakciójára megrázza a fejét. Ő? Okos? Sajnos a nem mondhatná… Akkor tudná mi folyik itt, és nem kellene ilyen sokat kérdezősködnie… Azt meg, hogy micsoda az az erkölcsi fölény, nem is érti… Honnan lenne akkor neki olyanja?
A Jozefhez repülő gyűrűt kíváncsian figyeli, és ha a fiú oda adja neki is, ő is jobban megnézi. Talán tud valamit mondani róla… De legalább ismerős lesz később.
Azt nem tudja ugyan megállapítani, hogy ezzel a gyűrűvel lehet-e emléket lopni, de azt tudja, hogy egy ilyen kicsit tárgy is komoly dolgokra lehet képes. Ez volt az egyik, mait megtanult, amikor a mágiát is tanulta felismerni. Hogy a látszat a legtöbb esetben félrevezető.
Ha Damian is megnézné közelebbről az ékszert, neki adja oda, ellenkező esetben visszaadja a démonlánynak, hacsak ebben meg nem akadályozza valamelyik társa. Közben gondolkodik. Ékszerész… Az ékszerek gyakori mágikus tárgyak…
De…csak amikor szükség van rá?
- Mikor volt szük-ség rá? - kérdezi. A következő kérdése pedig az lenne, hogy mihez, de egyszerre nem akar túl sok kérdést feltenni… Azt ő is nehezen tudja követni, és ideges lesz miatta. A lány pedig így is éppen elég ideges…
Az idő múlásáról, és a délről meg is feledkezik. Arra koncentrál, hogy összerakja a dolgokat.


_________________
I will bring light to the world. I want to show everyone, that He is gentle, and kind. He can make the world better, and end all the suffering.

Név: Ártatlanság
Szint: 1. (Személyes passzív)
Leírás: Suzanne arca és kisugárzása annyira kedves és ártatlan, hogy senki sem gyanakodna arra, hogy egy mélységit szolgál, ameddig ennek nem adja egyértelmű jelét (tehát vagy beszél róla vagy képességet használ). Eddig a pontig a körülötte lévők nem támadják meg, és ha bajba kerülne akkor az emberek ösztönösen a védelmükbe veszik. Természetesen amint Suzy használja a képességeit vagy elmondja hogy kultista a hatás megszűnik.

91[Küldetés]A night to remember - Page 4 Empty Re: [Küldetés]A night to remember on Szomb. Május 04, 2019 4:00 pm

Jozef Strandgut

Jozef Strandgut
Klerikus
Klerikus
- Pont az a baj, hogy nem vagyunk elég okosak. - sóhajtok fel, mert úgy érzem egy helyben toporgunk. Lehet, hogy a démonlány benne van, se bizonyítani nem tudjuk és valahogy a démonoktól való ellenszenvem ellenére, nem érzek rossz szándékot sem a viselkedésében, sem a szavaiban. - Morális fölény.....nem,....nem mondhatnám......
Meglepödök, ahogy a kis tárgy felém repül, amit önkéntelenül el is kapok, még jó, hogy nem egy Szent Fényt eresztettem el felé a váratlanság miatt.
- Elég feszültség van már itt, ne kísértsük a sorsot.- mormogom, de aztán megforgatom a kezemben lévő gyűrűt és kérdőn nézek a démonlányra, utána a többiekre. - Mi ez?
A kérdés főleg Suzy-nak szól, hiszen ő érzi a mágiát.
Ha választ kaptam, akkor megingatom a fejem.
- Ezt komolyan kérdezed? Mondjuk nem sok ékszerészt ismerek, de egyik sem szorul rá, hogy "egyszerű" paraszt legyen.
Egyáltalán nem kötözködésnek szánom, csak próbálok tényszerű lenni. Egy ékszerész jól menű üzleteket tud csinálni és nem is dolgoznak olcsón, főleg akik mágikus tárgyakat csinálnak. Miért túrná a földet és mosónősködne.......?
A szavakkal küzdő lány keveset beszél, ám most is rátapintotta a lényegre.
- És miért? - egészítem ki.
Közben az ablakra téved a tekintetem és látom, hogy a Nap már delelőre jár.
- Vissza kell térnünk a fogadóba. - figyelmeztetem a többieket.

92[Küldetés]A night to remember - Page 4 Empty Re: [Küldetés]A night to remember on Vas. Május 05, 2019 6:45 am

Wilhelmina von Nachtraben

Wilhelmina von Nachtraben
Vámpírmágus
Vámpírmágus
- Nem, nem gondolunk ilyet, mi pusztán... - sóhajt egyet Damien -.... ki szeretnénk jutni innen.
A fiatalabb fajtársához dobott gyűrű láttán azonnal felcsillannak a szemei, és ha a keze ügyébe kerül, érdeklődve meg is vizsgálja, mi az. Valóban nem tűnik ártalmasnak, semmiképpen sem olyasvalami, ami egy ilyesfajta mágiát előidézhetne.
- Ez itt egy Töltőgyűrű, mindössze arra szolgál, hogy időközönként visszatöltse használójának a varázserejét. Egy ilyen egész biztosan nem köthető olyasvalamihez, amitől éjszaka elalszunk és másnapra elfelejtünk mindent. - járatja közben körbe a tekintetét, közben figyelve a démonlány zaklatott szavaira is. Most vallotta be, hogy ékszerész. Talán azért, mert logikátlan lenne titkolni, ami egyértelmű. Viszont ha nem akarja, úgysem fogja előhalászni azt, amit nem akarja, hogy lássanak. Lett volna bármennyi ideje elrejteni, ha sejtette, hogy ma is ugyanúgy meglátogathatják, mint tegnap. Ha van valamije, ami ténylegesen veszélyes lehet, illetve okozhatja ezt a valamit... puszta kérésre nem valószínű, hogy megmutatja.
- Ezek bűvölt eszközök, és van lehetőség még több alkotására is. Bár nem vádoltuk azzal, hogy ön a felelős ezekért, de az ékszerész múlt jelen esetben nem annyira felmentő tényező - jegyzi meg. Bárcsak Mina lenne itt, ő biztosabban meg tudná mondani, pontosan miféle bűvöléseknek lehet közük a dologhoz. Beletúr a tarkójába, és valami elfogadható diplomatikus megoldáson gondolkodik, majd ekkor a fiatal sötételf kijelentése húzza vissza a valóságba.
Oh, a francba. Hát sokra még nem jutottak. Ám legalább eleget tehetnek a kitessékelésnek.
- Valóban. Nos, akkor köszönjük a vendéglátást és elnézést a zavarásért. A viszontlátásra, remélhetőleg talán legközelebb... nem emlékek nélkül. - teszi hozzá, és ha a többieknek sincs ellenkeznivalójuk, akkor kénytelen-kelletlen visszavonulna velük a fogadóba. Végül is van, amivel okosabbak lettek. A falunak mégis van egy ékszerésze.

Mina zaklatottan fújja ki a levegőt. Az idejüket vesztegetik itt. Kezdetektől fogva tudhatta, de mi más választása volt? Rég érezte úgy, hogy ennyire a sötétben tapogatózik.
- Értjük. Köszönjük. Most viszont.. - tekint a nap állására -... vissza kellene mennünk találkozni a többiekkel. Hátha kitaláltak valamit! - fordul oda a többiekhez, majd még visszafordul és int egyet a kovácsnak, aki nem úgy tűnik, hogy túlságosan odafigyel rájuk.
Ha mindenki egyetért, akkor visszaindul a fogadóba, ahol is ott várja már őket a Rotmantel családfő lánya, s éppen feljegyez néhány információt a falukra.
- Üdv! - A falra esik tekintete. Nevek és mellettük... foglalkozások. Ez érdekes, egyik nevet sem hall... de. Claudiusé ismerős. - Oh, a kovács. Nála voltunk épp az imént, de kétlem, hogy túl sok haszna lett volna. Ellenben az épületben találtunk kettő rúnát, az egyik így nézett ki... felrajzolom. Vagyis megpróbálom. - Azzal kezébe vesz egy darab szenet és emlékezetből találomra felskicceli a két aranyrúna mintázatát. - A rúnák az épület két sarkában vannak, a szobák belsejében, az egyik az enyémben, egy szekrény mögött. Arannyal vannak kiöntve, de nem sugárzik belőlük semmilyen mágia. - magyarázza, miközben a rúnák rajza mellé felírja:

Aranyból öntve, nincs mágia. Épület két sarka, szobák, szekrény mögött

Ekkor (feltehetőleg) Damien és csapata is megérkezik. A sötételf üdvözli a csapatot, végignézi az eddig összeírt dolgokat, majd mérlegel. Mina közben vele is megosztja a kováccsal való találkozásukat, és a rúnákat.
- Elvileg nincsen ékszerész a faluban, ő volt az egyetlen, akinek a fémekhez köze lehetett, de zsákutca.
- Nos, valójában van ékszerész. - Visszapillant a falra. Myra - bűvölő. Az írás mellé helyezi a kezét óvatosan, de rámutatva. - Ő lesz az. A ház gyakorlatilag egy műhelyféle volt, mutatott egy töltőgyűrűt, de lehetett nála bármi más is. Tele volt eszközökkel drágakőcsiszoláshoz és bűvöléshez. Bár állítólag csak régen volt ékszerész - húzza el a száját. - Mégsem bíznék teljes mértékben egy tudásdémonban. - Vagyis inkább olyan állapotban, amikor másnapra elfelejthet mindent, senkiben sem.
A vámpír elgondolkozik. - Lehet olyan ékszere, amelyben egy varázslatot tárol, amivel felerősítheti az erejét, de mi célja lenne vele?
- Hogy miért jó neki, hogy egy csapat amnéziás naponta betéved hozzá, megkínálja őket mézes kenyérrel, ők pedig kérdezősködnek, majd távoznak? Fogalmam sincs.
- Meg... megkínálja őket mézes kenyérrel? - Damien bólint. Mina arcára enyhe rémület költözik. - Ugye nem...
- Nem ettünk belőle, ne aggódj.
Mina megnyugodva fújja ki a levegőt. Ám ez még mindig nem tiszta. Nagyon nem. - Simán lehet, hogy bármelyikük áll a dolog mögött, de nyilván nem fogja az orrunkra kötni. - sóhajt. De mégis mi okuk lenne ilyesmit művelni?
Damien közben a példát követve nekilát a Myra - bűvölő felirat mellé odabiggyeszteni a

töltőgyűrű, tudásdémon, mézes kenyér

szavakat.


_________________
"Legendákat mesélnek rólad. A tékozló gyermek, aki a semmiből bukkant fel és hős lett a márványfalú városban a sárkány tombolása után. Igazán büszke lehetsz magadra." - Lucretia von Nachtraben

93[Küldetés]A night to remember - Page 4 Empty Re: [Küldetés]A night to remember on Vas. Május 05, 2019 10:57 am

Aura von Neulander

Aura von Neulander
Vámpír Végrehajtó
Vámpír Végrehajtó
A szolgabíró beszéde igen sok aggodalomra adott okot. Volt bennem egy motoszkáló felvetés, de nem mertem megfogalmazni magamban eddig. Izolált község. Stratégiailag lényegtelen. A fogadós keserű múltú, de közkedvelt, és van egy belső kínja. A démonok meg kiváló bűnbakok lennének bármilyen mesterkedés elkenésére. Tulajdonképpen ebben az ügyben mindenki gyanúsabb Brynelda fogadósnőnél, ami elég gyanúra ad okot már önmagában is.
Nem feltételeztem rossz szándékot még a mögött a gyanú mögött sem, hogy valahogyan ő maga törli ki az emlékeinket. Mi van azonban, ha nem kitörli, hanem valahogy mágiát csinál belőle, amit az említett fájdalom enyhítésére használ? Az megmagyarázná, hogy miért csak a fogadó, és miért csak most került elő az átok - az meg, hogy vannak ismeretei az árkánummal kapcsolatban, egyáltalában nem kizárt, hiszen bárki, aki kellő időt és energiát fektet bele, képes elsajátítani a mágiát, ahogy azt Hellenburgban láttam.
Végül kezembe kaptam a dokumentumot is. A pecsét és az aláírások eredetinek tűntek, noha a levél fogalmazása hagyott maga után kivetni valót.
"...bölcsességről nevezett egyházunk türelmét viseli"?
"...uralkodói bölcsességünkben"?
Kezdő hivatalnok készíthette a papírt, de a dátumot tekintve ez nem is volt különös. Nyilvánvalóan a démonháborúk után menekültek ezek, amikor is sokan kivívták él jóindulatát. Ez megerősítette azt, hogy nehéz lenne őket gyanúsítani végül. Társam emlékeztetett aztán, hogy délre állt a nap, így búcsúja után magam is meghajoltam a bíró felé.
- Köszönjük közreműködését, Herr. Hamarosan küldünk egy fogatot egy kereskedőnkkel, akivel megállapodhatnak a tarifákról. Isten áldja! - Majd ezután csatlakoztam társnőmhöz, és besétáltunk a fogadóba. A felírt nevek közül természetesen a legegyértelműbbet húzta alá, és ez is lett volna a logikus konklúzió, azonban miután kifejezte kételyeit, határozottan bólogattam.
- Ugye? Segíteni neki. A bíró elejtett egy olyasféle megjegyzést, hogy a "tűz fájdalmait csökkenteni". Ha épp a kezébe vette Brynelda az irányítást, mert hogy senkinek sem sikerült, és maga használta fel az eszközöket, amikkel segíteni próbálták, akkor sajnos a bűnös egyértelmű az ügyben. - lehalkítottam a hangom, és közelebb hajoltam társamhoz - Így hát én fogadósunkra tippelnék, de ezt nem írom fel, csak úgy magának mondom, nehogy befolyásoljam a többieket. Ha mindent felírtak ők is, kifejtem nekik is a dolgot.
Türelmetlenül doboltam csizmám sarkával a padlón, közben pedig Zephyrem is belibbent az ajtón, vállamra szállva. Nyugodt volt teljesen, így minden más hatás abszolút kizárható volt az ügyben. Már csak a bizonyítékok összességére volt szükségünk.

94[Küldetés]A night to remember - Page 4 Empty Re: [Küldetés]A night to remember on Vas. Május 05, 2019 10:59 am

Tessa Hendriks

Tessa Hendriks
Sötét Tünde Druida
Sötét Tünde Druida
Véletlen lett volna, hogy egyedül őt érte ekkora kár, és néhány hónappal később szintén az ő fogadójában kezdték az ott alvók elveszíteni az emlékeiket? Még egy ekkora faluban is különös volt ekkora egybeesés, a többiek feléje irányuló jóindulata és segítőkészsége pedig ilyen helyzetekben mindig csak gyanúsabbá tette azt, akinél összefutottak a szálak. Talán tényleg nem volt szükséges a fogadó épületénél messzebb menni.
Szívesen hallottam volna többet a férfitól, ami a saját életét illette, de az idő egyre szaladt, nekünk pedig most csak egy dologra kellett összpontosítani. Csak remélni tudtam, hogy ha egyedül nem is, de együtt sikerül majd összeraknunk a megoldást.
Amióta elhagytam a Köderdőt. Ez az egy mondat viszont nehezen akar szabadulni a fejemből. Vajon én is egyszer hasonló sorsra jutok? Ezt nehezen tudtam volna megítélni jelen pillanatban, mert én utána is használtam a képességeimet, az utóbbi néhány hétben viszont ez igencsak háttérbe szorult; ugyanakkor nem éreztem semmiféle gyengülést. Legalábbis azt leszámítva, ami Shade-del történt, de az teljesen más helyzet volt…
- Ami azt illeti, szívesen maradnék még, de idő szűkében ezt sajnos most nem engedhetem meg. Viszont egyszer szívesen meghallgatnám a többit is. Én nem olyan régen hagytam el a többieket, köztük a családomat is…
Mielőtt azonban szabad folyást engedtem volna az emlékeknek, gyorsan felkeltem, hogy elbúcsúzzak.
- Szóval… köszönöm, hogy mindezt elmondta. Most viszont mennem kell, ha még Alexiust is meg akarom keresni. – Aki úgy tűnt, hogy vámpír, démon vagy szintén self lehetett. - Örültem a találkozásnak, minden jót!
Azzal már kint is voltam, ám a bejárat után néhány lépéssel megtorpantam. Nem is kellett felnéznem, hogy tudjam, már igencsak későre jár. Így hát úti célt változtatva, végül ismét a fogadó felé vettem az irányt, hogy visszaérjek a megbeszélt időpontra.
- Üdv újra!
Ahogy beléptem, láttam, hogy a többiek már megérkeztek. A falon már új nevek is szerepeltek, Mina pedig éppen ismeretlen formákat próbált meg felrajzolni. Láttam már néhányszor rúnát ahhoz, hogy feltételezzem, ezek is olyasmik lehettek, majd a lány is ezt erősítette meg.
-  És a többi szobában nem volt? – Közelebb léptem, majd a self szavait felidézve folytattam. – Ilyenkor a mágia inaktív, szóval valószínűleg ezért nem lehet érezni semmit. Cassian szerint minden éjjel csak egyetlen pillanatra aktiválódik, vagy legalábbis csak nagyon rövid ideig tart.
Ismét a falra pillantottam. Szóval Alexius a démonok közé tartozott, és úgy tűnt, hogy nem ő volt az egyetlen a faluban.  Így most már világossá vált a kérése is.
- Alexius érdekes figura lehet, ő szerintem még tudhat valamit, legalábbis, ha csak abból indulunk ki, hogy állandóan jár-kel. És ez a nyughatatlanság részben abból fakadhat, hogy meg akar szabadulni az Átok démonokat sújtotta hatásától, ami nyilván lehetetlen.
Ezután a self férfi nevére tekintettem.
- Cassian egykor holdpap volt, és elmondása szerint az arkánmágiához is ért, de ez a varázslat nem ilyen mágiához köthető. Ereje viszont hanyatlóban van, amióta elhagyta a Köderdőt - közben oda is írtam a neve mellé: holdpap, majd lejjebb, hogy nem arkánmágia.
Ismét a rúna felé pillantottam, de sajnos nekem elég idegen volt.
- Annak lenne értelme, hogy az épület két sarkában találtatok ilyet, így a fogadóra korlátozva a hatását. És ami a hatást illeti… Az elég nyilvánvaló, de lehetséges-e, hogy eredetileg valami más célt szolgált vagy szolgált volna? Csak mondjuk valami megzavarta – szemeimmel közben Bryneldát kerestem. – És úgy tudom, hogy Abaddón pusztítása is leginkább Bryneldát sújtotta. Nem látom értelmét annak, hogy valaki még mindezen felül ártani akarjon neki, hacsak nem az a cél, hogy ne szálljanak meg itt idegenek.

95[Küldetés]A night to remember - Page 4 Empty Re: [Küldetés]A night to remember on Vas. Május 05, 2019 9:32 pm

Theo Wagner

Theo Wagner
Déli Mágus
Déli Mágus
Még mindíg nem éppen elégséges az információ, amit sikerült összegyűjtenem. Gyorsabban, és többet kéne megtudni, hogy ne történhessen meg ez az eset velem is. A noteszemet előkapva kezdtem magamnak feljegyezni az információkat, amiket fontosnak véltem. Még régebbről belejegyzett félig teli oldalról továbblapozva, egy új tiszta oldalt szántam az itt összegyűjteni kivánt információk feljegyzésének.

A felírás végefele az egyik lány hangja ránt ki az apró notesz világából. Feltekintve még éppen sikerül elcsípnem a további invitálást, amely még előnyömre is szolgálhat.
Egy apró mosollyal az arcomon, a válaszomat szavakba is öntöm a Leatitiának. - Igazán megtisztelő. Persze hogy magukkal tartok. - Próbálom kiaknázni az általánis illemről megszerzett tudásbankomat, ami nem éppen a hatalmas vagyonáról híres.

Így hát el is mentem velük a fogadóba. Ott már többen is voltak, úgy tűnik nem én vagyok az egyetlen aki ezen ügyre lett állítva, vagy önös érdekekből nekikezdett a nyomozásnak. Lassacskán mindenki megérkezik a gyülekezőhelyként funkcionáló helyszínre. Minden érkezőt fél szemmel szemügyre veszek, és köszönésképpen biccentek.
Ahogy az információk hada érkezik, úgy azért én még növelem a kis noteszom tudástartalmát, hátha a probléma kusza darabkái kirakják a megoldást előttem. Kis szünetekkel írok, majd vakarom a tarkom, esetleg az államat morzsolom, hogy ezek az apró megszokott melléktevékenységek elindítanak valamilyen löketet, mely megadja al endületet hogy elérjek vele a megoldásig.

96[Küldetés]A night to remember - Page 4 Empty Re: [Küldetés]A night to remember on Hétf. Május 06, 2019 7:05 pm

Azrael

Azrael
az Égi Kovács
az Égi Kovács
Ahogy szépen összegyűltök Brynelda is felbukkan, alig egy pillantást vetve a falra, de úgy dönt inkább nem is próbálja beleütni az orrát abba, amit ti kibogoztatok, rögtön a forráshoz megy.
- Már is visszatértek? Még sajnos az ebédre várni kell egy fertályórát. Megtudtak valami hasznosat?

Nyilván ez a kör főleg arról szól most hogy egymás infóira reagáltok és ötleteltek. Ennek ellenére ha van kérdésetek Bryneldához, tegyétek fel és a következő körben válaszolok. Határidő a szokásos!

http://questforazrael.hungarianforum.net

97[Küldetés]A night to remember - Page 4 Empty Re: [Küldetés]A night to remember on Kedd Május 07, 2019 7:45 pm

Jozef Strandgut

Jozef Strandgut
Klerikus
Klerikus
A démonlány azonban nem méltat minket több válaszra, nekünk meg mennünk kell, így hamarosan már a fogadóba lépünk be. Az úton mindenki a gondolataiba merül, feltételezem Myra mindenkinél a gyanúsított lista élén szerepel, de hát még nem tudjuk mit találtak a többiek.
A fogadóban már elég sokan vannak és a falon újabb írás is azt jelzi, hogy már mások is letették a voksukat és mily meglepő, hogy kinek a neve van aláhúzva éppen? Hát persze, hogy a démonlányé!
Damien gyorsan elmondja, hogy mit találtunk Myra-nal és a társnője meg is erősíti, amit eddig is sejtettem, hogy elképzelhető olyan ékszer, eszköz, rúna készítése, ami megerősíthet esetleg annyira egy varázslatot, hogy akár így is működjön.
Mikor Damien felírja a szavakat, megvonom a vállam.
- Nem hiszem, hogy meg akart volna minket mérgezni, szerintem volt ott annyi mágikus eszköz, hogy egyszerűbben is végezzen velünk, már ha akart volna, de..........- magam sem hiszem, hogy pont én fogok egy démon védeni! - de egyszerűen nincs értelme! Nem áll össze! - rázom meg a fejem. - Azon kívül, hogy gyanús, mit keres legalább két jól képzett démon ebben a po......kis faluban, semmi oka nincs, hogy bántsák Bryneldát, sőt mindenki segíteni akar neki. - néztem a közben közeledő égett arcú fogadósnőre.

98[Küldetés]A night to remember - Page 4 Empty Re: [Küldetés]A night to remember on Szer. Május 08, 2019 1:02 am

Wilhelmina von Nachtraben

Wilhelmina von Nachtraben
Vámpírmágus
Vámpírmágus
- Nem, több rúna nem volt sehol, csak ez a kettő. Erősen úgy tűnik, hogy ezek okozzák az elalvásunkat. Mondjuk, hogy azt mi okozza, hogy éjjelre visszatérjünk ide, azt nem tudom... - feleli Tessának.
Visszatérnek a vámpírhölgyek és egyikük elég érdekes ötlettel áll elő.
Pontosabban maga az ötlet voltaképp logikus, az érdekes inkább az új információ. Abbadon tüze?
Amit látott és hallott már róla, elképzelhetőnek tartja, hogy ilyesmire legyen képes.
- Igen, mostanra beszéltük meg, hogy újra összegyűlünk és megosztjuk, mire jöttünk rá. Az étel ráér, nagyon köszönjük - mosolyog kedvesen Bryneldára, aki foglalkozásából kifolyólag rögtön arra gondolt, hogy mivel tudná őket ellátni. A legfontosabb táplálék az szellemi lenne.
Mina most jön rá, hogy a sötételf fiút már látta valahol. Bár az emlékezés még mindig egy veszélyes metódus, picikét megkockáztatva egy sötét erdő jut eszébe kéken világító pókhálókkal és hatalmas óriáspókokkal.
De kapott tőle csokit, amitől nem fázott a nyirkos hidegben a vízzel teli verem mélyén.
Azonban a sötételf uraság úgy tűnik, igencsak nehezen tud féket tenni a nyelvére, majdhogynem leporfészekezvén a falut, ahol éppen fogva vannak tartva.
- Fiatalúr, ha kérhetem, egy kissé legyen tekintettel arra, hogy mégis miféle helyzetben vagyunk mi itt - kéri Damien finoman, mire Mina arcán enyhe vörösség mutatkozik meg. - És nem, a mézes kenyeret csak... viszonyítás végett írtam fel. Ki tudja, talán, ha holnap felébredünk, és megint nem emlékszünk semmire, segíthet valamit.
- Éhesek leszünk. - jegyzi meg Mina halkan. - Egyébként, mint kiderült, mégis van valaki itt a faluban, aki ért az ékszerekhez. Ő lenne az, egy démonlány - magyarázza Bryneldának, Myra nevére mutatván a falon.
- Úgy tűnik, mindenki segíteni akar. De legalábbis senki nem tud semmit. És természetesen a kérdéseket vádolásnak veszik... azonnal. - Amihez mondjuk hozzájárul, ha néhány kotnyeles sötételf a helyzethez illő mód fölött beléjük köt. - teszi hozzá magában.
Mina vesz egy mély levegőt és a szövegeket nézegeti. Szavak. Annyi lehetőség van. Ezek mögött a nevek mögött annyi történet bújhat meg. De nyilván senki nem tálalta csak úgy ki a megoldást.
- Annak semmi értelme, hogy valaki egy csapat összevissza válogatott népséget csak úgy bezárjon egy fogadóba. Sokkal nagyobb az esélye, hogy csak véletlenül kerültünk ide, és aztán valahogy... csapdába estünk.
- Véletlen lenne? Bár jogos, nem nagyon látszik semmi cél, ami miatt itt lennénk. Akkor viszont az okot kell keresni. Mondjuk az a két rúna elég valószínűtlen, hogy véletlenül kerültek ide. - Damien ekkor Gertrudhoz fordul. - Ön ért a rúnákhoz, igaz? Felismerte esetleg valamelyik jelet, vagy van ötlete, hogy mit jelentenek?
Talán valami ősi jelentésük van, vagy egy szó, egy... bármiféle interpretáció, ami közelebb viszi őket ahhoz, mit is keresnek azok ott.


_________________
"Legendákat mesélnek rólad. A tékozló gyermek, aki a semmiből bukkant fel és hős lett a márványfalú városban a sárkány tombolása után. Igazán büszke lehetsz magadra." - Lucretia von Nachtraben

99[Küldetés]A night to remember - Page 4 Empty Re: [Küldetés]A night to remember on Szer. Május 08, 2019 9:01 am

Laetitia von Rotmantel

Laetitia von Rotmantel
Vámpírmágus
Vámpírmágus
Hátrébb léptem, hogy nézzem a falat és próbáltam minden információmorzsát összerakni. Tudtam, hogy minden számított, a történet ott volt elrejtve és mindennek volt értelme, csak meg kellett látni. Bárcsak itt lett volna a hegedűm! Játék közben valahogy kitisztult az elmém és könnyebben jöttek az ötletek. Közben hallgattam Tessa és Mina beszélgetését a rúnákról.
- Kell, hogy legyen több is, csak akkor nem a szobákban van, hanem máshol. Akár itt, vagy a pincében. Valamilyen geometriai alakzatban. De ez másodlagos.
Ha elpusztítjuk a rúnákat, akkor egy időre megszűnne az emléklopás ez biztos, ahogyan az is, hogy ha mi elmentünk, egyszerűen újra elkészítenék a tnkretett rúnát és minden folytatódna. Tüneti kezelés lenne, de nekünk gyökerestül kellett kitépni a betegséget.
...töltőgyűrűk...
...emlékek...
...démonok...

Tudásdémon!
...töltőgyűrű...
...hanyatlik az ereje...
...senki nem tud segíteni...

Kipattantak a szemeim és hátrafordultam a többiekhez.
- Myra tudásdémon igaz? Mi lenne több tudás több energia neki, mint az emlékeink? Nem tudom, hogyan csinálja ezt a rúnákkal de tegyük fel, hogy lehetséges. A rengeteg varázserőt, amit ebből szerez, elteszi a töltőgyűrűkbe. Nem magának. Azt mondod hanyatlik a sötét tünde ereje, mi van ha neki kell? - fordultam Tessához. - Mivel beilleszkedtek és itt szándékoznak élni, a falusiak emlékeit nem lophatják el, erre az átutazók egészen tökéletesek. - válaszoltam meg ezzel Damien kérdését is, noha nem közvetlenül nekem szólt. - A kérdés már csak az, hogy mi az a varázslat, amihez ennyi erő kell. Mi az, amin igyekeznek de eddig nem sikerült?
Karmazsin íriszeim ekkor Bryneldára vándoroltak. Néztem az elcsúfított vonásait, próváltam elképzelni a fájdalmát, amivel nap mint nap élnie kellett. Hálásnak kellett lennem, hogy el sem bírtam képzelni. A bíró azt mondta, senki nem képes őt meggyógyítani. Csak így volt értelme ennek az egésznek.
- Sokszor próbálták már meggyógyítani igaz? Mi volt a baj, ami miatt nem sikerült? - kérdeztem végül a fogadósnőt.
Tisztában voltam vele, hogy az elméletem több sebből is vérzett. Példának okáért, hogy hogyan lopják el a rúnák az emlékeket és azt hogyan teszik töltőgyűrűkbe teljes rejtély volt számomra, csupán elfogadtam, hogy nem ismertem a démonok mágiáját, és lehetségesnek könyveltem el a műveletet. A másik a sötét tünde volt és a hanyatló ereje. Feltételeztem, hogy ő végezné el a varázslatot, noha a népe nem feltétlenül a kiváló gyógyítóiról volt híres. Csupán azért őrá gondoltam, mert papot eddig még nem emlegetett senki, a démonok pedig aligha voltak képesek ilyesfajta mágiára. Lehetséges volt, hogy teljesen tévúton jártam, de az eddig megszerzett információinknak csak így volt értelmük. Ha pedig igazam is volt... Mit kellett volna tennünk? Jozefre néztem. Mégha más ezt nem is tudta, pap volt. Ha a papok nem tudják meggyógyítani Bryneldát, akkor senki, és ha ő meggyógyul, akkor okafogyottá válik ez az egész emléklopós művelet. Még megvártam, hogy a többiek mit szólnak az elméletemhez, de utána feltett szándékom volt félrehívni a sötét tünde fiút, hogy kifaggassam a tudománya határairól.


_________________
"Igen, ilyen leszel, te, nők között királynő,
az utolsó szentség után,
csontod penész eszi, húsodból vadvirág nő,
s kövér gyom burjánzik buján." - Baudelaire

100[Küldetés]A night to remember - Page 4 Empty Re: [Küldetés]A night to remember on Szomb. Május 11, 2019 6:53 pm

Suzanne Walford

Suzanne Walford
Kultista
Kultista
Sajnálta, hogy nem kapott választ… Talán pontosabb képet tudott volna összerakni, ha nem telik el máris az idő, és nem kell a többiekkel találkozniuk… A többiek lehet túl gyorsan döntöttek úgy, hogy ideje indulni…

De nem ellenkezett, mert őszintén szólva ő is szívesen hagyta ott a démonnő házát, és indult vissza a fogadóba. Sok volt neki az a tömény mágia így, hogy még külön figyelt is rá.

Út közben gondolkodott… Mert úgy érezte valami nem stimmel… Nagyon hamar felkapta a nő a vizet, amikor a mágikus holmik kerültek szóba, és mint ilyen felmerült, hogy ő lehet a bűnös… Aztán… az a sok holmi… Biztos nem hóbortból van ott… Pedig egyébként kedvesnek tűnt a nő…

Visszaérve a fogadóba, hallgatott. Nem kellett megszólalnia, két társa elmondta, amit ő is össze tudott rakni, sőt többet is. Csak megerősítette őket.

- Tele volt a ház mági-kus holmi-val! -

A megbeszélést hallva ő is elgondolkodik… Nem sokkal lettek okosabbak a többiek sem, de a nemes hölgynek úgy tűnik lett elképzelése… Mostmár összerakta, hogy a töltőgyűrű a mágikus erő tárolására való, és ilyet mutatott nekik Myra… Vajon mennyi lehetett belőle abban a házban? 
Az emlékek varázserőt jelentenek… Most először gondolt bele, hogy mi van, ha valaki nem csak ellopta, de Ismeri is az emlékeit… Akkor nagy bajba kerülhetne, ha itt marad… De nem úgy tűnt, mintha Myra gyanakodna rá, vagy haragudna valamiért… Akkor nincs baj…


- De nem akar-tak bánta-ni senkit. Akkor nem csak egy nap-nyi emlék-et lop-tak volna el… - jegyzi meg félhangosan. Logikusnak tűnne, hogy minél több emléket lopnak, annál nagyobb varázserőt lehet kovácsolni belőle…
Követve a beszélgetés fonalát, ő is a fogadósnőre nézett. És elfacsarodott a szíve… Ha sokáig nem sikerül valakit megggyógyítani, az nagyon szomorú. Még az is eszébe jutott, hogy Armaros tudna rajta segíteni… Biztosan tudna! Ezekszerint akkor megoldódna itt a fogadóban a baj? És minden helyrejönne?


De ennyi ember előtt, Armaros engedélye nélkül… nem tehet semmit…


_________________
I will bring light to the world. I want to show everyone, that He is gentle, and kind. He can make the world better, and end all the suffering.

Név: Ártatlanság
Szint: 1. (Személyes passzív)
Leírás: Suzanne arca és kisugárzása annyira kedves és ártatlan, hogy senki sem gyanakodna arra, hogy egy mélységit szolgál, ameddig ennek nem adja egyértelmű jelét (tehát vagy beszél róla vagy képességet használ). Eddig a pontig a körülötte lévők nem támadják meg, és ha bajba kerülne akkor az emberek ösztönösen a védelmükbe veszik. Természetesen amint Suzy használja a képességeit vagy elmondja hogy kultista a hatás megszűnik.

Ajánlott tartalom


Vissza az elejére  Üzenet [4 / 6 oldal]

Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6  Next

Permissions in this forum:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.