Belépés

Elfelejtettem a jelszavam!



Multiváltó
Felhasználónév:


Jelszó:


Kérdező vendégeknek
Játékostárs kerestetik

Szer. Szept. 02, 2015 10:01 pm by Jerobeam

Ha valaki esetleg ismerkedésre, küzdőtéri párbajra vagy bármi egyébre tárat keresne, itt …

Comments: 60

Küldetés: "Ne legyenek más Isteneid..."

Szomb. Jún. 15, 2019 1:27 pm by Serene Nightbough

Veronia földjét az elmúlt években számos katasztrófa rázta meg. Először Abaddón égette …

Comments: 7

Nieles magánküldetések

Szer. Márc. 01, 2017 11:27 pm by Isidor Bose

A visszajelzések alapján ezeknek elég nagy sikere volt, szóval mostantól külön topicban …

Comments: 5


You are not connected. Please login or register

[Magánjáték] Első találkozás: sötét tünde

Go down  Üzenet [1 / 1 oldal]

1[Magánjáték] Első találkozás: sötét tünde Empty [Magánjáték] Első találkozás: sötét tünde on Szomb. Jún. 01, 2019 3:56 pm

Szabadulás a városból. Hellenburg falai egyre nyomasztóbban borultak rám. Az emberek szemében lakozó üresség, vagy sötét fájdalom, néha egy kis beletörődéssel és reménytelenséggel fűszerezve csak még nyomasztóbbá tette a hangulatot. Az elmúlt, viszonylag rövid időszak, megpróbáltatásai lassan kikezdték mindenki idegeit. A szegényebb negyedekben, ahol a városi őrség nem tartott fenn annyira erős jelenlétet, a bűnözés száma jelentős mértékben megugrott. Erőszakosság, leginkább. Az egyszerű népek az ital és egyéb földi bujaságok végnélküli hajszolásában keresték az enyhülést a problémáikra. Még erősen élt emlékezeteikben Abaddón pusztítása, a szeretteik halála, az azt követő ragályok, az éhinség...a megcsonkolt végtagokból áradó bűz elegyedése a sérültek és nyomorékok végnélküli jajveszékelésével. Aztán jöttek a további bonyodalmak, amelyek végül a Csillagtalan Éjszakában csúcsosodott ki. Az emberek joggal hitték és remélték, hogy amint felkel a Nap, a rémségek is megszűnnek. Azonban nem szűntek. Az izolált kis farmok és falvak gyorsan rájöttek, hogy ezt az életmódot nem folytathatják tovább, hisz a szörnyek még mindig Veronia tájait róják, most, hogy felkeltek békésnek nem nevezhető szendergésükből. A vidék veszélyessé vált, és minél messzebb lakott valaki egy nagyobb várostól vagy katonai tábortól, annál veszélyesebb volt kimerészkedni az utakra. Röviden összefoglalva: az emberek elkeseredettek voltak, és a részeg barmok folyton az utcákat járták, bűnbakokat keresve.
Nekem meg ebből elegem volt. A zsoldosok tanyájának falai közé szorulva légszomjam volt. Az utcára nem nagyon merészkedtem ki, hisz egy sötét elf látványa - még ha holdcsókolt is, még ha némileg ismert is - még az amúgy viszonylag elfogadó lelkületű délieknek se nagyon tetszett. Legalábbis jó párnak nem. Így hát fogtam a cuccaimat és Dracon-t, egy csuklyás köpenyeget terítettem a hátamra, s a kámzsát mélyen az arcomba húzva hagytam el Hellenburg vészterhes városát. Jó tempóban haladtam az egyik nagyobb rét felé, amit leginkább az állatoknak tartottak fenn legelészni. Most közel s távol egyetlen négylábú haszonállat sem volt, csak a távolban lehetett néha látni egy-egy kondást vagy juhászt, aki félős tekintettel pásztázta a horizontot, várva a következő rém támadására. Én...annyira nem tartottam ezektől a dögöktől. Ilyen közel a városhoz legalábbis semmiképpen sem, és nem is voltam annyira védtelen, mint egy egyszerű paraszt. S ahogy egyre távolabb kerültem a vastag kőfalaktól, a nyomortól és zsúfoltságtól, úgy engedtem fel egyre jobban. Végül találtam egy kisebb fa csoportosulást. Erdőnek távolról sem lehetett volna nevezni - alig pár tucat fa, kissé megviseltek, nyújtották ágaikat az ég felé, nagy kortyokban nyelve be az éltető napsugarakat, már ameddig még tudták. De egyelőre még bőven volt rá idejük, a Nap éppen hogy csak elhagyta a zenitjét. Csuklyámat hátra vetve telepedtem le a magasra nőtt fűbe, miközben Draci kisebb madarakat és bogarakat kezdett el kergetni, vagy csak szimplán követte a légáramlatokat, hogy kicsit kinyújtóztassa a szárnyait.
- Azért ne barangolj el túlságosan messze, Draci. A környék még mindig nem biztonságos.
Búgtam a kis dögnek, ahogy elszállt a fejem mellett. Draci csak csipogott valamit, majd már szárnyalt is az ég felé. Felvéve a sötétített üvegű szemüvegemet vettem fel azt a meditatív pózt, amelyet még a vén csoroszlya tanított a néhai Lightleaf-ben, és mélyen a természet hangjaira és zenéjére koncentrálva igyekeztem elmerülni bennük. A tücskök ciripelése, a lombkoronák susogása, ahogy a szél beléjük kap. Kis vagy kissé nagyobb szárnyak lágy verdesése. Egy nyúl motoszkált valahol, mélyen megbújva a fűben és rettegéssel figyelve a felette köröző sárkánygyíkot. Hagytam, hogy az érzelmeim egy pillanatra magukkal ragadjanak, majd a fókuszként használt fegyveremet az ölembe fektetve koncentráltam a tűzre, s hagytam, hogy az is magammal ragadjon. Hát, akárki is járt a közelben, ha érzékelte a mágia forrásait, vagy olyan irányból jött, ahol a fák nem nagyon takartak ki...annak eléggé nagy látványosságot nyújthatott egy Holdcsókolta sötét tünde, aki körül lágy lángnyelvek tűntek fel néha-néha. De nem tudott érdekelni - ha veszély közeledik, Dracon úgy is figyelmeztet.


_________________
[Magánjáték] Első találkozás: sötét tünde Fzb676
"Ki vagy te valójában a sok szöveg mögött, Cynewulf?"
- Armin Fairlight herceg

" You know the guy, the batshit loose one, thinkin’ two guys livin’ in his head. Good homie, just crazy and drunk most of the time. "
- Random nigga from the ghetto to Det. Christine Dalgarde

Cynewulf "Soberisthenewugly" Longtalk
- Szép kis megnevezés ala Darr
Felhasználó profiljának megtekintése
Nem telt még el sok idő és nem tudott meg semmi világmegváltó dolgot, azonban úgy érzi, hogy az Atya irányítja az úton, amelyen elindult, mert elég hamar sikerült összefutnia több faj képviselőjével is. Vámpír, démon, tünde. Mindegyikből volt egyhez szerencséje. A kultistákat valahogy kihagyná, mert tart tőluk, mi van ha felülkerekednek rajta és oda minden, amiért elkezdett munkálkodni fejben. A tettek a tudás után következhetnek. Gyalogosan halad továbbra is, és érzi a nap kellemes melegét a bőrén. Szereti a meleget, szó se róla, viszont néha jobb az árnyékban meghúzódva pihenni egy kicsit, a talpa nem bírja ezt a sok sétálást. A közelben lát egy kisebb facsoportot, ahol megpihenhetne és átgondolhatná, hogy szerezzen magának egy lovat. Kihasználhatná egy kicsit, hogy nefilim és ezzel szerezhetne lovat, de persze nem ingyen. Valamit adna is érte, amit mástól nem kaphatnak meg, tudja, hogy valaki az érintését is úgy venné, mintha megszentelték volna. Buta parasztokat kereshetne, akik jól megélnek és tudnak nélkülözni egy hátast.
Gondolataiból a következő látvány miatt azonban magához tér. A fa tövében néha megjelenő lángnyelvek látszódnak. Lát egy repkedő kicsi sárkányt is, ami a vámpír nő Rubyjától kicsit nagyobb és fehér színben pompázik. Elindul arrafelé és az is kezd feltűnni neki, hogy egy tünde okozza ezt a jelenséget. Valahogy másabb, mint Lance. A bőre világos, de még sem olyan természetes színű, mint a harcosé. Nem megy túl közel, úgy fest, mint aki meditál, nem szeretné megzavarni, ám a sárkány figyelmét megpróbálja magára vonni azzal, hogy integet neki.

Felhasználó profiljának megtekintése http://questforazrael.hungarianforum.net/t1630-naela-valinarys#1
Az életben a jó dolgok nem tartanak sokáig. Soha se tartottak és soha nem is fognak. Ahogy a meditálásom se, úgy tűnik.

Dracon szárnyait szétterítve élvezte a felszálló légáramlatok által nyújtot szabadságot. Kicsi teste egyre magsabbra és magasabbra szállt, ahogy az ég uraként szelte át a szabadság levegőjét. Az övé volt az egész világ, közel s távol egyetlen lény sem volt, aki megmerészelte volna zavarni nyugalmát. A fecskék és néha egy-egy sólyom, akik feltűntek, inkább messze kerülték éles karmait és még élesebb fogait, ahogy Fehér Szellemként vágtatott keresztül az égbolton. Aztán az egyik fordulat után észre vett valamit. Egy kétlábú. De nem olyan kétlábú, mint sokat-csipogó-mardosó-nyelvű gazdája. Nem. Távolról is meglátta, hogy ez egy olyan lény, amely a másik nembe tartozik. Egy nőstény. Egyedül. Nem fióka már. Senki se volt vele. Tett még egy kört, aztán látta, ahogy a nem-fióka-nőstény fura szárnyaival verdes felé. Látta már ezt a mozdulatot csípős-nyelvekkel-körbeölelt alfájától. Egyelőre nem érzett fenyegetést, azonban az Alfa nem látta a közeledő alakot, hisz most mélyen meglapított a magas zöld-tenger-hullámaiban. Szárnyait összezárva gyorsult fel, áttörve a felszálló melegáramlatokon, belekapaszkodva egy hideg áramlatba és éles vijjogással adta tudtára az egész világnak - az Ő világának, melynek középpontjában az állt, akit a kétlábúan sok névan ismernek- hogy a nyugalom véget ért.

- Hogy ha kiderül, hogy csak szivatsz, én pörköltöt csinálok belőled... - morogtam, ahogy Draci éles vijjogása eljutott a fülemig.
Szemeimet kinyitva fordítottam a fejem a hangok irányába. A mezőn, tőlem egyelőre még biztos távolságban,de ettől függetlenül nem túl egészségesen közel egy nő álldogállt. Összeszűkült pupillákkal méregettem a jelenést és latolgattam, hogy veszély lehet-e avagy sem. Egy nő. Nem lehetne túlságoan nagy kihívás, bár azért ebben soha se lehettem biztos. Voltak olyan személyek, akik egy magukban kihívást jelentettek. Beta, Lillith, Serene, Ger...és még sokan mások. Nem álltam fel a földről, csupán abba hagytam a meditálást. A lángnyelvek kialudtak.
- Nem ajánlom, hogy fenyegető szándékkal közelíts felém. Nem szeretnék harcolni, most legalábbis kivételesen nem. Amennyiben nincsenek ártó szándékaid, lépj közelebb. Ha mersz. Ha akarsz. Ahogy jónak látod.
Eresztettem meg a hangomat, hogy hallja a nő. Az arca egészen pofás volt és még ilyen távolságból is lehetett látni, hogy...mellesleg...nos, meg van rajta minden, aminek egy nőn lennie kell. Határozottan. De azért nem szaladtam ennyire előre. Valami furcsa volt benne, de egyelőre még nem tudtam, hogy mi.


_________________
[Magánjáték] Első találkozás: sötét tünde Fzb676
"Ki vagy te valójában a sok szöveg mögött, Cynewulf?"
- Armin Fairlight herceg

" You know the guy, the batshit loose one, thinkin’ two guys livin’ in his head. Good homie, just crazy and drunk most of the time. "
- Random nigga from the ghetto to Det. Christine Dalgarde

Cynewulf "Soberisthenewugly" Longtalk
- Szép kis megnevezés ala Darr
Felhasználó profiljának megtekintése
Amíg közelít a fatisztás felé, addig a sárkányt nézi, ahogy szárnyal és egyre feljebb és feljebb is eljut. Kicsit féltékeny rá, mert ő képtelen erre meg mostanában állandóan takargatja csak a szárnyait és keveset mozgatja. Régen mindig futkározott és magasabb helyekről siklott velük, ami tompította a landolását. A homokban persze sokkal jobban élvezte ezt, még odahaza. Örökké az marad az otthona, nem ez a hegyeken túli rész, ahol nevelkedett. Magára vonja a sárkány figyelmét, ami erre inkább vijjog egyet, ezzel megzavarja gazdáját a meditálásban. Sóhajt egyet, remélte, hogy játszhatnak együtt egy kicsit, de úgy fest, itt mindenki ellenséget lát minden szegletben. Naela is megtanulta, hogy nem biztonságos egyedül, viszont kénytelen egyedül utazni. Már biztos benne, hogy egy ló nagy segítség lenne a veszély ellen, kisebb eséllyel támadnák meg.
- Békés szándékkal jöttem és csak pihenni szeretnék a fák árnyékában egy kicsit. ~Még egy alak, aki sötétített üvegű szemüveget hord.~ Elgondolkozik, hogy talán vámpírral van dolga, de valahogy nem biztos a dologban. Nem olyan halottas fehér a bőre, mint azoknak, ez inkább olyan ezüstös világos, mint a hold fénye. Érez valami kis negatívságot a mondandójában. Miért is félne, ha nem fognak harcolni? Igaz szavakkal is lehet bántani valakit, bár lehet a tűzre gondolt. ~Az nekem nem árt.~
Mikor odaér a fa közelébe leveszi a tarisznyáját és a földre teszi, majd leveszi a köpenyét, hogy a földre terítse külső részét és azon foglal helyet. Kíváncsi tekintettel méregeti a fa tövében előbb még meditálót. Legalább megfigyelheti, hogy mit szól a szárnyai látványához.
- Még nem láttam hozzád hasonlót, te miféle vagy? Teszi fel a kérdést végül, nem érzi úgy, hogy nagyon finomkodnia kellene.

Felhasználó profiljának megtekintése http://questforazrael.hungarianforum.net/t1630-naela-valinarys#1
- Ebben az esetben csatlakozz. Van itt árnyék bőven.
Egy kicsit felkuncogok, alig hallhatóan. Árnyék az van. Meg Árnyékvész is. De ez a belsős vicc csak az én szórakoztatásomra szolgált, így hamar el is halt a kuncogás, mindenféle további magyarázat nélkül. Most, hogy a nő is közelebb jött, alkalmam volt közelebbről is szemügyre venni. De egyelőre semmi mást nem fedezek fel rajta, csak azt, amit már távolról is látni lehetett. Ettől függetlenül árgus tekintettel mérem végig minden egyes lépését, a ruhájának fodrozódását, ahogy rejtett fegyvereket keresek nála, vagy rajta. Paranoia. De hát, a múlt eseményei után az az igazán bolond, aki nem paranoiás. Amíg a nő azzal foglalkozik, hogy letelepedjen a fűre, addig én gyorsan megpaskolom a füvet ott, ahol talán egy kicsit megperzselődött az előbbi meditálásom után, nem akartam, hogy még valazol parázs legyen, bár eléggé lehetetlennek tartottam, hogy a még mindig kissé nedves fű lángra kapjon. Aztán amikor visszafordítottam a tekintetemet a lány felé, megláttam azt, ami magyarázatot szolgáltatott arra, hogy miért is volt fura. Furán ismerős. Egy újabb nefilim. Csodálatos.
~ Ugye erre a szárnyaskára most nem hajtasz rá? Épp hogy csak megszabadultunk Dumah-tól...nem hiányzik még egy tollaska.~
~ Nem nagyon terveztem, Kiril. Nyugodj meg.~
- Ahogy látom, még új vagy erre felé. Frissen keltél át az Eisspitz-en? Vagy a hegy lábánál elterülő táborban kuksoltál idáig? - feleltem kérdéssel a kérdésre első sorban. - Sötét tünde, a kevésbé átkozott fajtából. Egy kihalóban lévő állatfaj tagja. Mi szél hozott erre felé egy nefilimet?
Mielőtt a lány válaszolhatott volna, Dracon is megérkezett egy igen rázósnak tűnő landolás után, amelyet az ölemben hajtott végre. Felszisszentem, ahogy éles karmai a bőrnadrágomat átszakítva enyhén belekaptak a bőrömbe. A kis dög elégedetten fujtatott egyet, majd hátát kissé felpúpozva meredt a félangyalra.
- Az anyád keservit neki, Draci. Ne kezd már megint... - morogtam a kis dögnek, ahogy jobb kezemmel lenyomtam a testét, egészen addig, míg a kényszernek engedve le nem feküdt az ölembe, de még így se nyugodott le teljesen. - Nem szereti, ha nőkkel beszélek...és a múltbéli dolgok miatt a nefilim nőkkel szemben viseltet némi ellenszenvet. De viselkedni fog. Ha nem, akkor tudja, hogy úgy is pörkölt lesz belőle. Nem igaz, én picikém? - búgtam a kis sárkány fülébe, amitől azon nyomban inkább abba hagyott az acsarkodással. Egyelőre.


_________________
[Magánjáték] Első találkozás: sötét tünde Fzb676
"Ki vagy te valójában a sok szöveg mögött, Cynewulf?"
- Armin Fairlight herceg

" You know the guy, the batshit loose one, thinkin’ two guys livin’ in his head. Good homie, just crazy and drunk most of the time. "
- Random nigga from the ghetto to Det. Christine Dalgarde

Cynewulf "Soberisthenewugly" Longtalk
- Szép kis megnevezés ala Darr
Felhasználó profiljának megtekintése
Nem nagyon érti min nevet a különös férfi, de nem is veszi magára a dolgot. Észreveszi a kutakodó tekintetet, de nem foglalkoztatja, neki is ilyen óvatosnak kellene lennie, de valahogy úgy érzi, az Atya vagy az angyala, akinek a vére az ereiben csordogál, figyeli odafentről és egyengeti az útját még egyelőre. Odapillant, amikor a parázsló füvet megpaskolja, hogy véletlen se kelljen lángra.
- Kiskoromban keltem át a hegyen, eddig a táborban éltem és most éreztem úgy, hogy ideje világot látnom. Egy igazi különlegességgel van dolga, egy sötét tünde, aki nem olyan átkozott és kiből már nincs sok a világban. Ettől még érdekesebb lett Naela számára, de persze csak mint egy másik faj, amit tanulmányozni akar kicsit.
- Találkoztál már más nefilimmel is? Mit tett veletek, ami miatt ilyen ellenszenves? Bántott? Kérdezi kicsit aggodalmasan, mert tudja, hogy vannak fajának túlbuzgó tagjai, akik elhamarkodottan döntenek, hogy mi a jó és a rossz. Ez ellen szeretne tenni, talán, ha megtudja mi történt, akkor hasznára válik később.


_________________
"Csak azok az emberek szomorúak, akiknek nincs céljuk. Nekem van célom." - Naela Valinarys  Adatlap
Felhasználó profiljának megtekintése http://questforazrael.hungarianforum.net/t1630-naela-valinarys#1
- A lehető legjobb alkalmat választottad egy kis világlátásra. Most megtapasztalhatod ennek a csodálatos földkupacnak a legmélyebb szegleteit is és a legsötétebb oldalait. Csak vigyázz, hogy a kíváncsiságod sodrása nehogy magával rántson egy sokkal sötétebb helyre. Az emberek...nos, meg volt a maguk problémája és talán egy kissé túlságosan is paranoiásak lettek. De persze egy félangyallal szemben még ők se mernének próbálkozni. Ezt az utolsó mondatot meg amúgy nyugodtan figyelmen kívül is hagyhatod. Amint távol kerülsz a városoktól, simán találkozhatsz banditákkal, akiket nem nagyon fog érdekelni, hogy van-e szárnyad, vagy sem. S főleg egy ilyen kis szende szépség, mint Te...hát, hidd el, hogy ha sikerül felül kerekedniük rajtad, akkor nem a halál lesz a legrosszabb, ami történhet veled. Bár...bocsi, lehet, hogy túl sötétek a meglátásaim. Na mindegy. Csak gondoltam figyelmeztetlek: nem a legjobb időpont bámészkodásra. De ha megtudod magadat védeni, akkor semmi probléma nincs ezzel.
Eresztettem szokásom szerint bővebbre a beszédemet. Sajnos megtapasztaltam - na szerencsére nem a saját bőrömön - hogy a férfiak gyakran igen csak mocskos és undorító férgek tudnak lenni. Ez a lány talán azt hiszi, hogy csak attól kell tartania, hogy megtámadják és megpróbálják megölni, vagy elrabolni váltságdíjért vagy valami ilyesmi. A baj az, hogy ha bárkit elkapnak itt az útonállók, akinek nem lógadozik semmi a lába között (bár néha azokat is), az bizony elég cudar sorsnak néz elébe. A nefilimek pedig igazi kuriózumok voltak az ilyen csökött farkú és agyú barmoknak, így hát nem árt, ha felkészül erre az eshetőségre is. A komor gondolatokból a lány óvatos kérdése rángatott ki. Arcomon keserédes mosoly terült szét.
- Bántani? Nem bántott...tettlegesen nem. A szeretőm volt, aztán elhagytuk egymást, nagy szívfájdalmak közepette. És ez magyarázatot ad az első kérdésedre: igen, találkoztam már nefilimekkel előtted. Bár nem csak azzal a lánnyal. Párral. Csodás, nem? És neked hogy tetszik az első sötét elfed? Nem túl autentikus ez a kis találka mondjuk. A Hold sokkal frappánsabb lett volna. Némi kis misztikum és egyéb dolgok. De gondolom vagy ezernyi kérdésed van a kis táborodból kiszabadulva. Kérdezz...és talán még válaszolok is.
Dőltem hátra, hogy elérjem a táskámat és kihalásztam belőle egy flaskányi torokkaristoló piát. Jó kis gyümölcspárlat, egészséges.
- Sajnos csak gyümölcslevem van, az is vagy 50 fokos...de a közelben van egy friss vizű kis patak, ha netán szomjas vagy - böktem a fejemmel a kis facsoportosulás irányába, miközben lehúztam egy kortyot a piából, s arcomon fintor terült szét, ahogy a torkomat karistolta. Ejj, az anyját, ez tényleg ütős egy motyó!


_________________
[Magánjáték] Első találkozás: sötét tünde Fzb676
"Ki vagy te valójában a sok szöveg mögött, Cynewulf?"
- Armin Fairlight herceg

" You know the guy, the batshit loose one, thinkin’ two guys livin’ in his head. Good homie, just crazy and drunk most of the time. "
- Random nigga from the ghetto to Det. Christine Dalgarde

Cynewulf "Soberisthenewugly" Longtalk
- Szép kis megnevezés ala Darr
Felhasználó profiljának megtekintése
Nos, tapasztalta már, hogy nem túl biztonságos egyedül a városon kívül sétálnia. Szerencséjére időben érkezett egy démon a segítségére, de ezt inkább nem fogja felhozni, mert nem szeretne egyik találkozásáról sem beszélgetni senkivel. Ezek a saját kis emlékei, amit valahogy össze tud kapcsolni. Naela a táskája felé pillant, mikor szóba kerül az önvédelem. Nem valami ügyes a karddal, nem harcosnak készült, mindig abban hitt, hogy bármit meg lehet oldani szavakkal. Sajnos ez a világ nem olyan, mint elképzelte.
Mikor meghallja, hogy szeretők voltak, a szemöldöke kicsit megszalad. Lehetséges volna, hogy nefilimek bátran közösüljenek bármelyik alvilági fajjal. Mondjuk nem tudja hibáztatni félangyal fajtársát, mert elég kellemes külleme van a sötét tündének.
- Nem vagyok ügyes harcos, nem merészkedek ki este a szabadba, ha nem muszáj.  Nem is tudja mit mondjon az első találkozásukra, kicsit örül, hogy most nem bámulja meg őt az, akivel találkozik.
- Kinézetre kellemes látvány, de a stílusod elég nyers. Amivel persze nincs semmi baj, mert őszinte minden áron, nem érdekli, ha megbánt vele valakit, ez van fogadja el. Naela jókedvét láthatóan nehéz elvenni és mikor felkínálja, hogy kérdezzen csak bátran, hát csak úgy csillognak aranyló szemei.
- Köszönöm, van víz a kulacsomban, ami a táskámban van.  Nem fog inni olyat az biztos, nem is kínálták meg vele, mintha tudná előre, hogy elutasítaná.
- A Csillagtalan éjről tudsz mesélni valamit? Mit tapasztaltál, hallottál? Rád is hatással volt valami, amitől dühös voltál?

Felhasználó profiljának megtekintése http://questforazrael.hungarianforum.net/t1630-naela-valinarys#1
A lányról egyelőre nem tudom, hogy milyen véleményt alkossak. Eléggé bátor avagy botor, hogy egyedül mászkáljon, de ezt gondolom már emlegethették neki, én is tettem rá egy kitérőt, így a továbbiakban ezt a kérdést nem fogom reckírozni. Ha tud magára vigyázni, akkor jó, ha nem...hát, akkor hamar megtanulja, hogy még is csak tudjon magára vigyázni.
- Az este amúgy se a nefilimeknek lett kitalálva. Mi - a vámpírok és a sötét elfek két alcsoportja - este érezzük jól magunkat. A Nap fénye legyengít minket. A vámpírokat jobban, mint a fajtámat, de mindkét faj kidolgozta a maga metódusait a védekezésre.
  Adtam gyors választ neki, ha már eddig nem találkozott sötét elfekkel és nem tudom, hogy vámpírokkal hogyan áll. Bár ha az Eisspitz-től jött ideáig, a Mocsárvidéken kellett találkoznia vámpírokkal, hisz ott elég sok torony megtalálható. Rögtön az Eisspitz és Hellenburg között, ha még egyens vonalban is jön, ott a Dunkelwald, a Schattenstahl és a Nebelturm-torony, plusz a közelben a Finsterblut és a Schwarzritter. A legkézenfekvőbb átkelő Einburg-nál lett volna, és akkor még a Randlaufer-torony is útba került volna, szóval gondolom, hogy vámpeszokkal már találkozott. Kellett, hogy találkozzon, kivéve, ha észrevétlen átsuhant közöttük, amit viszont kötve hinnék.
- Talán egyszer majd megtudom, hogy mennyire vagy ügyes harcos. Veronia-nak meg van az a jó tulajdonsága, hogy a vakmerő kalandorokat és felfedezőket egy helyre sodorja a vészterhes időkben. Szívesen látnálak harcolni...egy kis plusz ismeret soha sem árt.
  Vagyis, ha a közel vagy távoli jövőben egymás ellen kéne harcolnunk, legalább látnám, hogy mire kell számítanom tőle. Sajnos kevés ellenfelemmel adódott meg a lehetőség, hogy lássam őket előtte harcolni, így nagy általánosságban csak vakon rohanok bele a harcokba, ami mondjuk nekem annyira nem fekszik...de hát, általában csak sodródok az árral, mint minden másban is. De ha nem is sodródás, hát akkor fulladás mindenképp összejön majdnem, amikor egy kisebb fajta bókot kapok a nefilimtől. Kis köhécselés után csak ennyit sikerül kinyőgnöm:
- Öhm...köszi. Ez igazán hízelgő... - krákogtam még egy sort, aztán össze szedtem magam. - Szóval a stílusom nyers? Hm. Ezt is mintha mondták már volna. Persze, tudnám játszani azt, hogy nagyon kedves és megnyerő alak vagyok, de az nem én lennék. Nyers őszinteség, nem szeretek tettetni, legalábbis akkor nem, amikor semmi tétje nincs. Máskor meg rá vagyok kényszerülve, de ez nem tartozik most közvetlen ide.
 Hogy leküzdjem a torkom kaparását, amit a köhögés hozott össze, ismét kortyoltam egyet a flaskából, és most hagytam, hogy kellemesen végig csorogjon a torkomon, mielőtt válaszoltam volna a lány eléggé felkavaró kérdésére.
- Te aztán szeretsz a dolgok közepébe vágni, nem igaz? Semmi előjáték, rögtön a témára. Lenyűgöző - és némileg zavaró - de azt hiszem, hogy ezt megérdemeltem a nyers stílusom miatt. A Csillagtalan Éj - sóhajtottam fel, ahogy visszaemlékeztem arra a közel három napnyi borzalomra és horrorra. - A fajtád elég sokat tud a Bukottakról, nem? A Fenevadról, a Mélységiekről. Ez az én elméletem: van egy, amelynek az ereje úgy látszik, hogy nagy. Jó nagy. Mármint, félelmetesen nagy. Nem mintha a többiek nem lennének rémisztőek, nem azt mondom. Találkoztam már egy-kettővel, tudom, hogy milyenek. De az az izé...attól minden porcikám megfagyott. Már ha egy Bukott volt az, ami ezt okozta. Nekem ez lenne a legjobb tippem rá...mi másnak lenne ekkora hatalma, nem igaz? - vált a beszédem zavarossá, ahogy felelevenítettem a sötét napokat.- Mindegyis. Hogy mit tapasztaltam? Élőholtakat. Kannibálokat. Még több élőholtat. És az azóta is véget nem érő borzalmakat. A gonoszság sötét leple terült azon a nappalon Veronia-ra, és még mindig jelen van. Én és a társam szerencsésnek mondhatjuk magunkat, hogy még időben sikerült menedéket találnunk, igaz, hogy csak a legutolsó éjszakán. Előtte két napig a pusztaságban voltunk kitéve mindenféle borzalomnak. Nem egy olyan dolog, amiről szívesen beszélnék, ahogy szerintem az érthető. Nem vagyok gyáva alak...de az a három nap életem egyik legborzalmasabb tapasztalata volt. Pedig elhiheted, hogy volt már részem rázós dolgokban. De....de szerencsére rám nem volt ilyen hatással. Láttam sötét elfeket, akiket megőrjített a Véres Hold. Hallottam történeteket, hogy máshol is megőrültek tőle páran. Ahogy a vámpírok is. Engem kihagyott ez. Megőriztem az ép elmémet. Ti...ti hogyan éltétek egyáltalán meg? Mármint, egészen biztos vagyok benne, hogy ez nem Élohim akarata volt - vagy milyen néven emlegetitek az Idegen Istent.


_________________
[Magánjáték] Első találkozás: sötét tünde Fzb676
"Ki vagy te valójában a sok szöveg mögött, Cynewulf?"
- Armin Fairlight herceg

" You know the guy, the batshit loose one, thinkin’ two guys livin’ in his head. Good homie, just crazy and drunk most of the time. "
- Random nigga from the ghetto to Det. Christine Dalgarde

Cynewulf "Soberisthenewugly" Longtalk
- Szép kis megnevezés ala Darr
Felhasználó profiljának megtekintése

10[Magánjáték] Első találkozás: sötét tünde Empty Re: [Magánjáték] Első találkozás: sötét tünde on Szomb. Jún. 01, 2019 10:44 pm

Elég sok okosságot hall most a sötét tündértől, amiért hálás, ám különösebb jelét ennek nem adja, mert nem szokása az érzéseit kifejezni, csak mosolyog kedvesen és bájosan, ahogy mindig is tette. Ettől is olyan angyali, bár már volt olyan helyzet, hogy a mosolya egy pillanatra tovaszállt. Ha már szárnyalás, akkor a tollas végtagjai is jobban érzik magukat, hogy szabadon lehetnek végre.
- Nekik ott a nyakék, neked is abban van valami, ami segít? Érdeklődik, ahogy az várható is volt. Találkozott már vámpírral és mesélhetne is róla, de nem fog, mert akkor Rubyt is biztos mondaná, akiről könnyen rájöhetnek, merre is járt és honnan jött. Szereti ezt a nyomon követhetetlenséget, így apja nem talál rá és nem viheti vissza haza. Persze már lehet lemondott ostoba lányáról, bár elég kis esélyt lát rá. Inkább imádkozik azt Atyához, hogy ne essen baja.
- Én inkább a gyógyításban szeretnék jeleskedni, nem erősségem a harc, de persze meg tudom magam védeni. Hülye lenne mást mondani, meg amúgy is, nem csak dísznek van nála a kard, tudja használni is. Az már más kérdés, hogy eddig nem volt szüksége rá, így a penge teljesen érintetlen és senki és semmi vére nem szárad rajta. A köhécselésre kicsit felvonja egyik szemöldökét, mert nem azért mondta a bókot, mert akármit is akarna ettől a sötét tündétől. Ő is csak őszinte, bár azt a maga kedves módján teszi meg általában.
- Nem is kértelek meg, hogy változtass, az egyenes beszéd mindig célravezetőbb, mint a körülírás szép szavakkal. Nem vesztegeti egymás idejét sem, ami szintén hasznos dolog. Vissza kell mennie a városba még egy napra, hogy lovat szerezhessen és netalántán társat, aki hajlandó vele utazni. A Csillagtalan éjes kérdésére érkezik is a válasz, aminél nagyon figyel.
- Akivel voltál nefilim ő is érzékelte az a nagy erejű mélységit vagy már nem voltatok együtt? Meg kell tudnia, mi lehet ezek mögött, hogy felvehessék ellene a harcot majd, ám emellett vannak más dolgok is, amivel haladnia kell. Most úgy van vele, hogy mindent gyűjt és a helyére tesz a fejében, majd utána kérdez még, ha valami nem világos vagy ha valami más érdekli még.
- A társad, akivel kint voltál, ő hogy van? Érdeklődik, nem jó jel, ha így nyomot hagy mindenkiben ez a rémes három nap.
- Én egyszerűen Atyának hívom és biztos nem ő volt az oka. Én biztonságos helyen voltam, így csak a sötétség és a vörös hold maradt meg, na meg a gondolat, hogy ez nagyon rosszat jelenthet. Válaszol őszintén, nem tehet róla, hogy biztonságos helyen laknak, ez nem az ő választása volt, hiszen gyermek volt, mikor letelepedtek a törzzsel itt a hegyen túl.
- A nefilimek, akikkel találkoztál, miben hittek és mit akartak elérni ott, ahol találkoztál velük?


_________________
"Csak azok az emberek szomorúak, akiknek nincs céljuk. Nekem van célom." - Naela Valinarys  Adatlap
Felhasználó profiljának megtekintése http://questforazrael.hungarianforum.net/t1630-naela-valinarys#1

11[Magánjáték] Első találkozás: sötét tünde Empty Re: [Magánjáték] Első találkozás: sötét tünde on Szomb. Jún. 08, 2019 8:50 pm

- Vannak dolgok, amelyeket magadnak kell felfedezned. Ha akarnám, elárulhatnám, hogy van-e valami, ami megvéd minket a Nap káros sugárzásától - már ha akarnám. Nem nagy titok mondjuk, bármelyik más, utadba kerülő sötét tünde el is árulná neked talán - kivéve, ha előbb nem támadnának rád - de én még sem teszem. Hogy miért? Mert megtehetem, hogy ne válaszoljak pár kérdésre. Semmi személyes...csupán nem szeretném elvenni tőled a felfedezés lehetőségét. Ha most minden kérdésre válaszolnék, akkor nem mennél tovább, újabb és újabb átkosokat keresve. Fogd fel úgy, mint egy nyers szívesség. Vagy valami ilyesmi.
Vontam meg a vállamat, ahogy kikerültem a nefilim kérdését. A napszemüvegem jó szolgálatot tett nekem, de nem hittem volna - sőt, tudtam, hogy nem - hogy minden fajtársam ilyennel rohangál. Sokaknak csak a bujdosás és a kámzsás köpenyek használata marad, bár az se nyújt túlságosan nagy védelmet. A vámpírok amalgám nyaklánca ilyen tekintetben szinte már csalás volt...de ők ténylegesen szarabbul is viselték a nap sugárzását, így elnéztem nekik ezt.
- Ismertem pár gyógyítót. Ismerek párat, még mindig. Nemes elhivatás - szögeztem le érzelemmemtes hangon.
Gyógyítók. Meg van a maguk haszna, és gondolom minél több van, annál jobb, vagy valami ilyesmi. De néha már úgy érzem, hogy nem is annyira kellenek. Ez a világ folyton torzsalkodásba és háborúzásba fog torkolni, akit ma megmentesz, az holnap halott lesz. Ez ilyen egyszerű ebben a világban. Így talán a gyógyítás nem is annyira nagy erényesség, csupán biztosítása annak, hogy az egyszerű paraszt a sakktáblán még egy ütközetet kibír, hogy ezzel is a hatalmasságok érdekeit szolgálja. Persze, amikor rólam volt szó, akkor meg a lehető legközelebb gyógyítónak kötelessége volt velem foglalkozni. De nem voltam ebben a tekintetben annyira elveszett. Egy alkímistánál jó eséllyel minden alkalommal van egy-kettő gyógyital, így nem gyakran vagyok rászorulva arra, hogy valaki megpróbáljon engem mindenféle boszorkányos ördöngőséggel helyre pofozni.
- Na-ah, that's where you need to stop... - hördültem fel, ahogy a lány tovább érdeklődött a "másik nefilim" iránt. - Bevattalak egy kisebb titokba, hogy ne fenyegetésként tekints rám, mert őszintén szólva én csak meditálni jöttem ki ide és nem harcolni. De nem fogok többet a magán életemről mesélni neked. Ha meg akarod tudni, hogy a mások nefilimmel mi van, vagy hogy Ő is érzékelte-e azt a feltételezhetően Mélységit - bár, mint említettem, ebben nem lehetünk biztosak - akkor fel kell keresned őt. Amihez sok sikert kívánok. A nevét megtartom magamnak.
Dracon fészkelődött az ölemben, ahogy megérezte a hirtelen felhorkanásomat, és ideges pillantással fordult a nefilim felé. Párszor végig simítottam a tarkóján, amitől lenyugodott és ismét csak elhelyezkedett az ölemben, de nem nyugodott le. Attól távol volt. Nem bízott a nőben és nem is hibáztattam érte. Ő az Idegen Isten "ultimate" teremtményeinek egyike, már akik szabadon mászkálhatnak Veronia földjén...én se voltam szívesen a társaságában, de próbáltam nyugodt és hűvösen viszonylag udvarias maradni, mert pont azért jöttem ki ide, hogy megtaláljam a békémet. Nem hagyom, hogy holmi szárnyas nő ezt megszakítsa.
- A nefilimek, akikkel találkoztam, háborúba mentek. Harcba mentek. Hamar megtanulod majd, hogy itt minden erről szól. Nyugodt körülmények között még egyel se találkoztam. Vagy egy könyvtárban mélységi szolgákkal szórakoztunk, vagy egy másik Mélyseggi kultistái ellen hadakoztunk. Harc és szenvedés. Üdvözöllek Veronia-n.
Hátra dőltem a fűben, hagyva, hogy Draci a mellkasomon fészkelje le magát, fejemet a kezeimen támaszkodva nézegettem az égbolton lassan mászkáló Napot.
- Tudod, jobban tennéd, ha visszamennél az Eisspitz-hez, vagy még jobb: vissza a sivatagotokba. A kíváncsiság vicces dolog - szinte biztos, hogy a halálodat okozza. Vagy megyél magad mellé egy kísérőt. Biztos van olyan öngyilkos hajlamú baro...jó lelkű emberke, aki a két szép szemedért meg más, általa óhajtott, de nem biztos, hogy megkapott vágyakért cserébe a szolgálatodba helyezné a fegyvereit és a tudását.


_________________
[Magánjáték] Első találkozás: sötét tünde Fzb676
"Ki vagy te valójában a sok szöveg mögött, Cynewulf?"
- Armin Fairlight herceg

" You know the guy, the batshit loose one, thinkin’ two guys livin’ in his head. Good homie, just crazy and drunk most of the time. "
- Random nigga from the ghetto to Det. Christine Dalgarde

Cynewulf "Soberisthenewugly" Longtalk
- Szép kis megnevezés ala Darr
Felhasználó profiljának megtekintése

12[Magánjáték] Első találkozás: sötét tünde Empty Re: [Magánjáték] Első találkozás: sötét tünde on Szomb. Jún. 08, 2019 9:54 pm

- Tévedsz, ha megtudnám is továbbmennék, de nem kell elmondanod, majd más megteszi, már ha nem támad meg előbb, ahogyan ezt felvázoltad nekem. Kedvesen válaszolok, nem sértődöm meg, elengedem, hogy máris kialakított rólam egy téves képet és az alapján beszél hozzám. Nem ismer, nem is ismerhet, hiszen még csak most találkoztunk. Eddig már annyi mindenen megsértődhettem volta az útjaim során, mégsem tettem, nem most fogom elkezdeni.
- Szeretnék segíteni azokon, akik rászorulnak és segítenek jobbá tenni a világot. Fogalmam sincs, mennyire van szükség gyógyítókra, de másban is kiemelkedő lehet a tudásom, mint a bűbájban és a mágiában is. Érzem magamban a késztetést, hogy ilyen téren is fejlesszem magam tovább idővel, de addig még több tapasztalatot kell szereznem és persze kellene egy jó tanár is, aki ismeri a nefilimek képességeit és segít elsajátítani ezt-azt.
Mikor idegen nyelven mondott valamit oldalra döntöttem a fejem és csak hallgattam, amit utána következett. Sajnos kíváncsiságom már úgy tűnik kezd bosszantóvá válni, így jobb, ha húzok egy határvonalat és az mögött maradok.
- Rendben van, kérlek ne haragudj a kérdéseimért. Jobb a békesség és az ölében lévő kis sárkány is elég nyugtalan lett, aminek nem örülök. Miért rám haragszik más miatt? Ez olyan igazságtalan, de sajnos ez a valóság. Nem először találkozom olyannal, aki úgy tűnik nem örül annyira a társaságomnak.
- Igen, már észrevettem, hogy itt nincs nyugodt körülmény, de szeretném, ha nem ilyen kép alakulna ki a népemről, mert pár képviselőnk sebet ejt másokon. Harcolni fogok én is, hogy jobb hellyé tegyem Veroniát, de ehhez kell a tudás is, erővel nem lehet mindent megoldani. Mondom határozottan, ha már elkezdtem valamit, nem fogok megfutamodni, csak mert egy ilyen tünde nem a legkedvesebb velem és őszintén elküldene melegebb éghajlatra, szó szerint.
- Köszönöm, hogy így aggódsz értem, megfogadom a tanácsodat és szerzek egy kísérőt magam mellé, aki nem a szemeim vagy más dolgok miatt tart ki mellettem, sajnálom, ha te így jártál. Nem tudok másra gondolni, csak hogy ő is egy ilyen barom volt, aki a nefilim mellé szegődött, mert megkívánta magának. Úgy érzem ideje visszamennem a városba lassan, így felállok és megigazítom a ruházatom, majd felveszem a földről is a köpenyemet, hogy leporolhassam.


_________________
"Csak azok az emberek szomorúak, akiknek nincs céljuk. Nekem van célom." - Naela Valinarys  Adatlap
Felhasználó profiljának megtekintése http://questforazrael.hungarianforum.net/t1630-naela-valinarys#1
- Az emberek nagy többsége még mindig tiszteletben tartja a nefilimeket  - fűztem hozzá, miközben a fűben henteregve az eget figyeltem a sötét lencséken keresztül. Most minden olyan nyugodtnak tűnt, bár párszor felrémlett előttem a Véres Hold képe, ahogy a Napba bámulva kissé elgyengültem és a gyomrom is kellemetlenül kavarogni kezdett. Megráztam a fejemet és az ég hirtelen kitisztult, a vérgőzös égi kísérőnk képe eltűnt. A távolban mintha még a madarak is ismét csiripelni kezdtek volna. - A tudás hatalom. Minél többet harácsolsz össze utazásaid során, annál hatalmasabb leszel. Másfél évtizede hagytam el Köderdő viszonylagos biztonságát a Mesteremtől elszakadva. Ostoba, buta kis suhanc voltam, minden tudás nélkül. Tudtam, hogyan kell ölni, tudtam, hogyan kell az árnyak között maradni - de lényegében semmi olyat nem tudtam, amire ténylegesen szükségem lett volna ahhoz, hogy életben maradjak. Aztán ahogy egyre több helyet bejártam, az ismereteim is bővültek. Ha elég sokat jársz Veronia-n, olyan titkokat is megtudhatsz, amelyek igazi hatalmat adnak a kezedbe. Az, hogy hogyan használod ezt fel - az már csak rajtad múlik. Igen, lehet, hogy nem mindent lehet erővel megoldani, de ha eléggé erős vagy, akkor jó eséllyel mások se fognak beléd kötni. Már ha jól választod meg az ellenfeleidet.
  Nem mondtam semmi újat. Nem mondtam semmi bölcset. Igazából túlságosan cinikus voltam néha napján és inkább hajlottam a pesszimizmus, mint az optimizmus felé. De nem lehetett mindenki boldog lény ezen a földön...nem is kellett, hogy az legyen.
- Persze, lehet, hogy félre ismerlek. Lehet, hogy nem kell kísérő melléd. Nem tudom, hogyan harcolsz, nem tudom, hogy mennyire kerülöd a konfliktusokat. Nem sértésnek szántam - bár aggódásnak sem. A modorom néha túlságosan is nyers, de ne miattam ítéld meg a fajtársaimat. Egyszerűen csak túl sok szarságon mentem már keresztül ahhoz, hogy bizakodó legyek. A legközelebbi város ide Hellenburg, ha érdekel. Viszonylag biztonságos, az emberek elfogadóak - vagy legalábbis elfogadóbbak. De Északon se okozhatnak neked túlságosan nagy gondot. Azért azt tanácsolnám, hogy ha északnak tartasz, akkor Eichenschild környékét kerüld el. A várost a közel múltban megostromoltuk, szinte teljesen leamortizáltuk, de ki tudja, hogy még milyen fenyegetések bújnak meg ott. Einburg-nál van átkelő, ami biztonságosabb területek felé irányít téged, és a front vonalon...hát, gondolom, hogy átengednek, ha nem, akkor is bízok benne, hogy át tudsz kelni a katonákon. De ez meg nagyon úgy hangzik, mintha elküldenélek melegebb éghajlatra...azt hiszme, hogy tényleg javítani kéne a stílusomon valamennyit...


_________________
[Magánjáték] Első találkozás: sötét tünde Fzb676
"Ki vagy te valójában a sok szöveg mögött, Cynewulf?"
- Armin Fairlight herceg

" You know the guy, the batshit loose one, thinkin’ two guys livin’ in his head. Good homie, just crazy and drunk most of the time. "
- Random nigga from the ghetto to Det. Christine Dalgarde

Cynewulf "Soberisthenewugly" Longtalk
- Szép kis megnevezés ala Darr
Felhasználó profiljának megtekintése

Ajánlott tartalom


Vissza az elejére  Üzenet [1 / 1 oldal]

Permissions in this forum:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.