Quest for Azrael
Would you like to react to this message? Create an account in a few clicks or log in to continue.
Belépés

Elfelejtettem a jelszavam!



Multiváltó
Felhasználónév:


Jelszó:


Legutóbbi témák

» [Útvesztő] A magoi hét próbája
by Jozef Strandgut Kedd Márc. 26, 2024 7:29 pm

» Küldetés: Hogyan rajzolj határvonalat
by Wilhelmina von Nachtraben Hétf. Márc. 25, 2024 9:01 pm

» Rothadó kalász - Észak (V.I.Sz. 822. Ősz)
by Robin Holzer Szomb. Márc. 23, 2024 7:52 pm

» Várakozás a semmibe
by Kyrien Von Nachtraben Szomb. Márc. 23, 2024 11:26 am

» Sötétségből a fényre.
by Kyrien Von Nachtraben Szomb. Márc. 23, 2024 11:23 am

» [Magánküldetés] Rote Fenster hinter den Wänden (V.I.Sz. 822. Nyár)
by Nessaris Maera Csüt. Márc. 21, 2024 7:14 pm

» Kyrien Von Nachtraben
by Kyrien Von Nachtraben Csüt. Márc. 21, 2024 1:33 pm

» Toborzó irodák
by Kyrien Von Nachtraben Csüt. Márc. 21, 2024 1:31 pm

» Kyrien Von Nachtraben
by Waldert von Dunkelwald Csüt. Márc. 21, 2024 11:42 am


Ön nincs belépve. Kérjük, jelentkezzen be vagy regisztráljon

[Magánjáték] Damnata, invisus ubique

2 posters

Go down  Üzenet [1 / 1 oldal]

1[Magánjáték] Damnata, invisus ubique Empty [Magánjáték] Damnata, invisus ubique Csüt. Jan. 21, 2016 6:28 pm

Beatrix R. Kappel

Beatrix R. Kappel
Templomos
Templomos

To: Brienne Cronefield

Az ég szürkén ül felettünk. Vékony köd terjeng a vaskos fűszálak között és felett, s lassan harmatcseppekké lényegül át rajtuk. A tér előttünk nyílt térként terül el, majdhogynem síkban. Csendesen figyeljük a horizontot, a távolból egy sereg ütemes hangja hallatszik. Közelednek. Peckesen és fegyelmezetten állunk, sorokban. Hátrébb az íjászok, előrébb mi, gyalogosok. Lovasokat most nem hoztunk magunkkal, így kicsit aggódom. Aggódom? Félek. Minden egyes csata előtt félek a haláltól, még ha tudom is, hogy Isten nevében oltottam ki életeket és a Mennyország kapuja tárva nyitva lesz előttem. A bekövetkező csata nem messze van a Tünde-erdőtől, szinte annak küszöbén... Még is muszáj itt megejteni ezt, ha nem akarjuk, hogy az ellenség itt nyomuljon át. Meglátom az első sziluetteket a távolban, így a léptek zajához már látvány is társul. Kiráz a hideg... Nincs itt Frederic, s most másik kapitány alatt harcolok kivételesen.
Az ellenség felsorakozik. Kürtök hallatszódnak, nálunk felemelik a zászlósok a Nyolcágú csillagot, míg náluk a Keresztet. Vezérszó hallatszik, s mind elő húzzuk pallosunkat. A kardok csengő hangját messzire viszi a szél, a nap lassan megjelenik a fák fölött, eloszlatva a ködöt, s veszélyesen csúszós hajnali harmatot növesztve a fűre. Újabb parancs, s a két sereg elindul egymás felé, majd az utolsó 30-20 métert már szaladva, lendületet véve tesszük meg. Az első két sor összemosódik, a pengék, páncélok ütközése nagy zajjal jár. Jó magam, ki az ötödik, hatodik sor környékén lehetek, még várok, amíg kicsit fellazulunk, de nem telik bele sok időbe, s már én is az ellenség vérét ontom.

//Írtam egy gyors kezdőt, ha még nem tudod, mit írj erre, akkor szólj és folytatom Smile //


_________________
"Állok a kihívások elébe!"

2[Magánjáték] Damnata, invisus ubique Empty Re: [Magánjáték] Damnata, invisus ubique Pént. Jan. 22, 2016 2:41 pm

Brienne Cronefield

Brienne Cronefield
Tünde Druida
Tünde Druida

*Nem érti..lassan ott tart, hogy szinte semmit nem ért, a háborúkat, a csatákat meg aztán végképp nem. Szerinte teljesen feleslegesek, hiszen akinek meg kell halnia az így is-úgy is meg fog halni, miért kell a halál elé szaladni, és ráadásul még meg is indokolják, hogy a hit miatt. Hát...neki aztán teljesen mindegy, lényeg az, hogy őt legyenek szívesek és hagyják ki belőle, vagy legalábbis próbálják meg nem belerángatni, van neki saját gondja, semmi kedve még az egyházak csatározásaiban is részt venni...csakhogy nagyon úgy tűnik, hogy most nem kerülheti el, mert a fegyver és egyéb fémek csörgése az erdőhöz viszonylag közelről, szinte annak határáról hallatszik, így aztán nem tudja kikerülni a csatározást, bár tény, megfordul a fejében, hogy most nem a megszokott útját rója, de a megszokás nagy úr, az igazságérzet meg még annál is nagyobb, így aztán arra veszi az irányt, amerről a fegyvercsörgést véli hallani, s megszaporázza lépteit, hogy a lehető legrövidebb idő alatt odaérhessen, hiszen nem akar felesleges vérontást, a harcokból pedig csak az sül ki. Sajnálatos módon mire odaér a csata színhelyére addigra már a két sereg egymásnak esett.*
- Ne, ne csináljátok, ennek semmi értelme, halljátok? Álljatok meg!*kérleli a szembenálló feleket, bár ő is tisztában van vele, hogy szinte semmi értelme, hiszen ekkora lármában esélye sincs, hogy meghallják, de azért reménykedik, hogy hátha van még valaki, aki úgy gondolkozik a helyzetről, mint ő. Ha nincs, hát...akkor más stratégiához kell folyamodnia.*

3[Magánjáték] Damnata, invisus ubique Empty Re: [Magánjáték] Damnata, invisus ubique Pént. Jan. 22, 2016 2:56 pm

Beatrix R. Kappel

Beatrix R. Kappel
Templomos
Templomos

To: Brienne Cronefield
Music:

A nap felkelőben volt. Mintha csak a csatához akarna illeni, vörösen lángolva, vérszínűre mázolta be az eget felettünk. A harc már folyik egy ideje, s én nem látom a végét. Páncélomon megannyi karcolás, vérfröccs éktelenkedik, kardom megállíthatatlanul táncol az ellenségen és között. Fáradok. A fű már nem csak harmattól, de vértől csúszós, sokakat látok elesni, amely könnyű célpontot jelenthet a másiknak. A fémek és a kiáltások, halál hörgések zaja elnyomja az erdő szélén kiáltozó nő hangját. A kavargásban, talán a csata szélén lévők még látják is, de nem foglalkoznak vele. Háború van, a háborút pedig meg kell nyerni. Jó magam kezdek a csata szélére kisodródni. Egy erősebb, nálam magasabb keresztes támad folyamatosan. Nem kapok segítséget, így hátrálásra kényszerülök. Lassan kihátrálok a tömegből. Léptei közben a hatalmas harcos még levág seregemből egy-két embert, akik útjába állnak. Az erdő felé hátrálok, védekezek, de kiveri a kezemből a kardot, s kesztyűs kezével arcon üt. Elesek. Felpillantva látom, ahogy lecsapni készül a karddal, mire arrébb gurulok. Újabb támadást indít meg felém, ezúttal mellém lépve, hogy ne tudjak arrébb slisszanni. Ha nem történik valami csoda, lehet, most látom utoljára az eget.


_________________
"Állok a kihívások elébe!"

4[Magánjáték] Damnata, invisus ubique Empty Re: [Magánjáték] Damnata, invisus ubique Hétf. Feb. 08, 2016 2:03 am

Brienne Cronefield

Brienne Cronefield
Tünde Druida
Tünde Druida

*Fogalma sincs, hogy meghallotta-e egyáltalán valaki is a kiáltozását és figyelmeztetését, hogy hagyják abba, abba meg inkább bele se gondol, hogy érdekel-e egyáltalán valakit is a harcoló felek tagjai közül, hogy itt most bizony teljesen feleslegesen kaszabolják egymást...legalábbis szerinte teljesen feleslegesen, de persze mindig is ritkán érdekelt bárkit is, hogy az elf leányzó mit gondolt, így aztán legtöbbször megtartotta magának a véleményeit, mint ahogy teszi ezt most is, viszont úgy tűnik, hogy egy valaki éppen felé tart. Lehet, mégis meghallotta őt? Nem tudja, de nem is nagyon mer reménykedni, mindenesetre kíváncsian, érdeklődve, mégis egyúttal nyugtalankodva is figyeli a felé igyekvő, nőnek kinéző páncélos alakot, akit folyamatosan támadnak. Segíteni akar rajta, neki, de fogalma sincs, hogy mégis mit tehetne, de mivel szerencsére a nő éppen szinte a közvetlen közelében esik el, így aztán pár hosszabb lépéssel ott terem mellette, és ha amaz engedi, akkor gyors, bár gyengéd mozdulatokkal felsegíti a földről, majd a másik ismeretlen harcos felé fordul, aki a nőt támadja, bár azt nem tudja, hogy van-e rá bármi oka is azon kívül, hogy ellenséges sereg tagjai. Ő nem szokta nézni, hogy ki hová tartozik, akinek segítség kell, annak bizony segít, ha kérik, ha nem...ha nem, akkor majd fogják, ha rájönnek helyzetük komolyságára. Furcsa, tőle nem megszokott komoly arckifejezéssel mered az idegen lovagra, majd ismét a nő felé fordul.*
- Tudsz járni? Gyere, segítek...szerintem jobban jársz, ha eltűnünk innen, még mielőtt tényleg megölnek...közel jártál hozzá, ugye tudod?*kérdi kedvesen, majd nyugtalankodva várja a másik reakcióját és beleegyezését. Nem, megint nem azt nézi, hogy a másiknak ez milyen helyzet, ismételten csak segíteni akar, és mindent meg is tesz, hogy segíthessen.*
- Ó, egyébként Brienne vagyok, de hívj csak nyugodtan Brienek. Most pedig menjünk.*teszi hozzá sürgetőleg, így remélhetőleg már az újdonsült társa is megindul az erdő belseje felé, ahol már nyugodtabb a helyzet.*

Ajánlott tartalom



Vissza az elejére  Üzenet [1 / 1 oldal]

Engedélyek ebben a fórumban:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.