Belépés

Elfelejtettem a jelszavam!



Multiváltó
Felhasználónév:


Jelszó:



You are not connected. Please login or register

[Magánküldetés] Patkányok közt

Go down  Üzenet [1 / 1 oldal]

1[Magánküldetés] Patkányok közt Empty [Magánküldetés] Patkányok közt on Vas. Feb. 02, 2020 9:13 pm

Ciel von Eisenschnittel

Ciel von Eisenschnittel
Felderítő Kapitány
Felderítő Kapitány
Patkányok közt

A téli nap halvány szürkesége erőtlenül mászik végig fekhelyeden, ahogy lakhelyed ajtaján gyors, kimért kopogások sorát hallod. Ha esetleg nem vagy elég sebes, a köszöntés megismétlődik, s folytatódik, míg eleget nem teszel a kérésnek. Előtted egy fiatal, szeplős fiú áll. Első pillantásra olyan 13-14 évesnek tűnik. Szemei felmérnek téged kissé, majd egy levelet vesz elő. 
– Levél Fräulein von Brittolnak. – a fiú méreget egy kicsit, majd bátortalanul folytatja. – Felolvassam önnek esetleg?
Ha nem fogadod el a segítségét, akkor megfordul, s sebesen elmegy egy biccentés után. Ha kéred, hogy olvassa, akkor szépen, ámbátor picit lassan felolvassa neked a levelet, majd távozik kis várakozás után. Függetlenül attól, hogy miként döntesz, a végén még megáll, s tartja a markát, hogy esetleg adsz-e neki valami pénzecskét, ha kap, megköszöni, ha nem, akkor lényegében nem reagál semmit. A levél eképpen szól:

"Kedves von Brittol!


Legyen oly szíves, s látogasson el a lehető leghamarabb a szobámban. Elég magát hoznia, további felszerelésre egyelőre nincs szükség. Nem rég bontottam ki egy üveg snapszot, ha siet, még jut önnek is.


Üdvözlet,
von Eisenschnittel


Ui: Az őrök nem fogják beengedni csak úgy, ugasson, s nyávogjon egyet, utána kinyitják az ajtót önnek. FONTOS: először ugasson, aztán nyávogjon."

Innentől tied a pálya, a reag max addig tartson. hogy találkozol a szobánál lévő őrökkel.

A fiú:
[Magánküldetés] Patkányok közt Bf1fe479407c83ee3ba7e1a3ca33937e

The author of this message was banned from the forum - See the message

3[Magánküldetés] Patkányok közt Empty Re: [Magánküldetés] Patkányok közt on Szer. Feb. 05, 2020 11:05 pm

Ciel von Eisenschnittel

Ciel von Eisenschnittel
Felderítő Kapitány
Felderítő Kapitány
A gyermek igen hálásan vette el tőled a pénzt, emellett pedig őszintén meglepődött. Úgy látszik, hogy valakinek igen nagy örömet okoztál az önzetlenségeddel, vélhetőleg pár tucat váltóért rohangál egész nap, talán a kis borravalódból pár napi élelmet tudtál neki szerezni. Lényeg a lényeg, annak rendje és módja szerint összeszeded magad, s megindulsz a kapitányhoz. A két őrnek a levél instrukcióinak megfelelően köszönsz is, Azok ketten teljes zavarodottsággal néznek össze, látszólag fogalmuk sincs arról, hogy miért köszöntötted őket így. A nyurga végül megszólal, ám nem áll az utadba.
– Katona, legközelebb ha valami furcsának hat a kapitány kéréseiben, ne vegye azokat komolyan. Nagy unalmában nem tudja néha, hogy mit kezdjen magával. – hajolt hozzád közelebb a férfi. Bentről mély, falakat rengető kacagás hangzik, ami vélhetőleg a vén részeges kapitánytól származik. – Úgy hallom, hogy mehet is. A kapitány már várja...
A nyurga képe borzalmasan fáradt, vélhetőleg sok ilyesmi gyerekcsínyt látott már, s tudta, hogy nem ez volt az utolsó. Von Eisenschnittel kapitányról egyébként is az a hír járta, hogy szívesen szórakozott a fiatal katonákkal, néha nevetséges, lehetetlen kéréseket adott nekik, időnként elküldte őket távoli őrposztokhoz valami olyasmiért, ami nem is létezik, megint máskor pedig bármi ismeret nélkül küldött ki felderítőket veszélyes területre. Mindezek elméletileg valami nagyobb terv részei voltak, de végül nehéz volt meghúzni a határát annak, hogy mi is volt sajátos nevelés, s mi is történt pusztán azért, hogy szórakozhasson egy jót. Ha benyitsz, bentről izzadtságszag csapja meg az orrod, a kapitány az asztalon ül szórakozott arckifejezéssel, s mellette egy üres üveg ital van. Int, hogy csukd be az ajtót.
–  Von Britol, a kutya-macska! Öröm önt látni, remélem nem bolhás... – ismét nevet kissé, majd folytatja. –  Ne haragudjon, sajnos ön lassú volt, én pedig szomjas. Borral még kínálhatom, ha kedve tartja, de úgy gondolom, hogy egy feltörekvőben lévő közkatona számára nem illendő az erős bor. A ser talán igen.
A férfi ismét bátorítóan int neked, hogy esetleg foglalj helyet az egyik székben, ha kedved tartja. Az öreg felemelkedik, majd sántítva odalép hozzád, s csak most veszed észre, hogy ott van a kezében még egy üveg snapsz. Meg mertél volna esküdni rá, hogy eddig nem volt nála semmi. Odanyújtja neked az üveget, az egy klasszikus, olcsó üvegből készült tároló, aminek a tetejébe parafadugó van. Vélhetőleg nem bírna ki egy túl nagy ejtést, az ilyen silány, nagyobb számban gyártott üvegek nagyon törékenyek, ezt tudhatod is. Az üveg drága portéka, pláne a minőségi.
– Tudja mi a furcsa ebben az italban, katona? – kérdezte a férfi komolyan. Semmi cetli sincs rajta, bármi jelöléstől mentes. –  Kóstoljon bele, ha gondolja.
A férfi teljesen komolynak tűnik, ismét int, hogy tégy úgy. Ha követed a kérését, érezheted, hogy abban is snapsz van. Nem tudod, hogy konkrétan miből készült, de azt érezheted, hogy finom. Tényleg az.

The author of this message was banned from the forum - See the message

5[Magánküldetés] Patkányok közt Empty Re: [Magánküldetés] Patkányok közt on Vas. Feb. 09, 2020 2:27 pm

Ciel von Eisenschnittel

Ciel von Eisenschnittel
Felderítő Kapitány
Felderítő Kapitány
A katonák csak biccentenek szavaidra, ám válaszolni nem nagyon válaszolnak, valószínűleg nem érzik szükségesnek azt, hogy esetleg ellenkezzenek veled. A kapitány tényleg szórakozott volt, s pont emiatt tudták, hogy a legegyszerűbb az, ha az ember csak lenyeli a bolondságát.
–  Helyes, sosem rossz, ha egy felcser tisztának tűnik. A koszos gyógyítónál már csak az ágyékát vakaró kurva visel rosszabb cégért. – a kapitány kacag egy kissé, majd meghallgat téged. – Való igaz, az olcsó bor savanyú, mint az ecet, az olcsó sör viszont lehet még finom. Ellenben a drága bor édesebb a méznél is, éppen csak halandó nem nagyon jut hozzá, csak az urak asztalát járja meg.  
A kapitány figyeli, ahogy végül rá sem nézel a székre, de igazából nem nagyon méltatja válaszra a dolgot, neki igazából édes mindegy, hogy ülsz, állsz, esetleg fekszel. Végül kérdésedre átnyújtja neked az üveget, s csak várakozva figyel rád.
–  Nem tudom, mostanság kezdte el felütni a fejét a környéken. Én is diót tippeltem volna, de talán van mellé egy kis szilva mellékíze, azt tippelném, hogy esetleg azt utólag tették bele, vagy simán csak pancsolták a levével. –  a férfi kicsit gondolkodik, majd megvonja a vállát. –  Egyelőre nem is fontos, hogy milyen ital. Érezhette, hogy nagyon ízletes, ami roppant furcsa, egy csempésztermékből kiindulva. Az italok zömének egyébként is leromlott a minősége a Harag Napja óta, ez mégis mitől ilyen pokolik finom?
A férfi gondolkodva figyeli ismét az üveget, ahogy elveszi tőled. Fordítgatja egy keveset, szagolgatja, majd végül megemeli, s belekortyol pár hatalmasat. Ennek utána letörli arcát az ingujjával, s nagyot sóhajt, elégedetten. 
–  Ezek az üvegek láthatóan nem élvezték a királyi pecsét gyengéd tapintását, nem lennének árusíthatóak sehol sem. Az életbe nem fogjuk megtudni, hogy honnan, s ki csempészi őket, ha nem óvatosan végezzük a dolgunkat. Tudja meg, hogy hol hozzák be, ki hozta be, s hogy honnét van. Élve akarom őket, továbbá. Van kérdése?

The author of this message was banned from the forum - See the message

7[Magánküldetés] Patkányok közt Empty Re: [Magánküldetés] Patkányok közt on Kedd Feb. 18, 2020 5:10 pm

Ciel von Eisenschnittel

Ciel von Eisenschnittel
Felderítő Kapitány
Felderítő Kapitány
– Kuruzslókról nem sokat tudok, de a vakarózós kurvákat ismerem futólag. – az öregen látszik, hogy nagyon készül valamit mondani. –  Én futottam, az asszony meg kergetett, s mivel nehéz ezekkel a lábakkal futni, attól tartok kaptam még egy gödröt valahol a fejemre.
Miután elmondja nagyon várakozóan néz rád, hogy fogsz-e nevetni. Ő biztosan, mi több, kacag is egy keveset, amiről igen bűzlik, hogy csak erőlteti. Mindenesetre nagyon elégedettnek tűnik, a borral folytatott beszélgetésre pedig többnyire bólogat csak.
– Akkor üljön, ha kedve tartja.
Szól a kapitány, majd megvakarja kissé a fejét, ahogy figyeli, hogy miként is foglalsz helyet. Látszólag nem teljesen érti, hogy miért is ülöd meg eképpen a széket, de szóvá nem fogja tenni, végül is oly mindegy neki a dolog.
– Legyen ilyen, legyen olyan, engem az érdekel, hogy kurva finom. Messze finomabb, mit amit főznie kéne a csempészeknek, s sokkal ízletesebb, mint amit az ember a kocsmában kap, ha kér egy kupicát. Valami bűzlik, s pont emiatt tudnunk kell, hogy mi a fene történik.
A férfi hallgatja a szavaid arról, hogy mégis mi a megfelelő megoldás a helyzetben, majd végül ha végzel, vállait megvonja, mintha neki lényegében édes mindegy lenne.
– Abban igaza van, hogy a rajtaütés egy nagyon hasznos lépés, s pont emiatt kértem, hogy információt szerezzen, s ne ölje meg. A rajtaütés részét hagyhatja rám, de ha szeretné, természetesen részt vehet majd benne. Nem akarom fényezni magam, de eléggé értek ahhoz, hogyan lepjem meg az embereket.
Arra, hogy élve keríted élő, a férfi elégedetten bólint, vélhetőleg elfogadhatatlan lenne számára bármi megoldás, mi értelme van egy holt szeszfőzőnek?
– Nem teljesen értem, hogy mire gondol a kérdésével. Mit kezdett el, s milyen ügyet végzett? Felhívnám rá a figyelmét, hogy elsősorban katona, s minden más lényegtelen. De amíg szabadidejében teszi, számomra nem zavaró. – a kapitány kissé zavartnak tűnik, de végül nem nagyon tér vissza a dologra, s megválaszolja a második kérdésed. – Ne vicceljen velem, minden bizonnyal ismeri a várost, mint a tenyerét. Tudnia kell, hogy mely helyeken tudnak becsempészni valamit, tudnia kell, hogy hol lehetnek olyan emberek, akik ehhez értenek... De van pár ötletem, ha kíváncsi. 
A férfi ismét  megemeli az üveget, majd jó nagyokat kortyol belőle. Akkorákat, hogy lényegében rossz nézni, hogy ilyen hévvel és sebességgel nyeli lefele az erős, szúrós nedűt.
– A kocsmárosoknak tudnia kell róla valamit, de esetleg a nyomornegyedben, a feketepiacon, a csatornákban, a kikötőnegyedben, s a kapunegyedekben is érdemes lehet nézelődni. Ha tudnám, hogy hol történik az egész, én magam mennék, ezért kértem meg önt. – a férfi elmosolyodik, majd az ajtó felé int. – Derítse ki. Ha pedig valamire szüksége van, szóljon nekem.

The author of this message was banned from the forum - See the message

Ajánlott tartalom


Vissza az elejére  Üzenet [1 / 1 oldal]

Permissions in this forum:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.