Belépés

Elfelejtettem a jelszavam!



Multiváltó
Felhasználónév:


Jelszó:


Kérdező vendégeknek
[Vámpír frakció külkdetés] Az éjszaka szárnyai

Hétf. Szept. 02, 2019 7:13 pm by Hannes von Rotmantel

A partvidéki vámpírcsaládok ostrom alatt állnak. Hoshek elfajzott katonái elfoglalták a …

Comments: 9

Küldetés: A ház padlója recseg

Szomb. Szept. 14, 2019 8:15 pm by Sötét Apostol

A ház padlója recseg


[Miu és Hilde] Kislányok és a nagy város …

Comments: 4

Magánjáték és PvP Zárás

Vas. Május 15, 2016 8:17 pm by Ciel Eisenschnittel

A topik létrehozásának oka, hogy szépen számon lehessen tartani, hogy kinek mikor van igénye …

Comments: 112


You are not connected. Please login or register

[Miu és Hilde] Kislányok és a nagy város

Go down  Üzenet [1 / 1 oldal]

1[Miu és Hilde] Kislányok és a nagy város Empty [Miu és Hilde] Kislányok és a nagy város on Vas. Márc. 20, 2016 9:49 pm

Hilde von Nebelturm

Hilde von Nebelturm
Vámpír Toronyőr
Vámpír Toronyőr
* Unalmas szombat reggelnek indult a nap, lábát lógatva üldögélt a Piactéren az akasztófa szélén, lustán szemlélve a darabosan járkáló népeket. Ma nem vásár volt, leginkább unatkozó háziasszonyok, s zsebtolvajok jártak csak erre, többnyire végezve napi köreiket annak reményében hogy találnak-e olcsó húsokat, vagy az utóbbiak vastagabb tárcákat. Békés város volt Hellenburg, nem sok hírből ismerte a bűnt, s szerencsére ilyenkor tényleg egyszerű dolog volt az őrködés. Félre értés ne essék, nem szerette véletlenül se a tétlenséget, de azért az ember lánya néha mégis tudta értékelni azokat a csöndes pillanatokat, amikor akadt egy-egy percnyi szabad pihenés, s így hálásan sóhajtva nézelődött végig a szürkés téren, időnként fel-fel nézve az égre, hogy a felhők hoznak-e majd esőt, vagy pusztán csak opálos rétegbe festik az egyébként kétségtelenül gyönyörű várost. Mióta lehetett itt? Lassan három éve... Minden perc mézbe mártva terült el emlékei sűrű rengetegében, egy csöppet se bánta, hogy végül itt kötött ki, már csak távoli és lidércnyomásos álom volt a hideg, jóságot minden szinte nélkülöző Nebelturm tolorny.
- Nem mehetnénk inkább haza? 
- A kötelesség az kötelesség. Nem tehetem fel a puszta lustaságra azt, hogy az emberek megbíznak bennem.
* Mellette gőzölgő kürtöskalács pihent, közömbösen figyelte, ahogy a pára jellegzetesen emelkedve repked belőle fölfele az éghez, megtöltve színnel a hűvös unalmat. Egykedvűen letört belőle egy darabot, majd ráharapott. Az édes íz kavalkádja durván ütötte fejbe, ám a dió fanyar keserűsége azonnal lenyugtatta háborgó érzékeit. Sosem értette, hogy miért nem kedvelte az édes dolgokat, bár így belegondolva talán ösztönös, vámpír dolog lehetett, a vér mégis inkább sós volt... Bár, így belegondolva... Édes is. Furcsa.
- Sosem voltál túl édesszájú. 
- Ajándék volt, hogy múltkor elzavartam a bajkeverőt a standtól. Csak nem utasíthattam vissza... Arról nem beszélve, hogy nagyon kellemes ez a dió mellé, jó keserű, azt pedig mindig is szerettem. 
- Valóban.
* A lándzsa ott hevert mellette, szárazon hümmögve figyelte az is a teret, hogy történik-e valami érdekes... Nem sok más örömöt lelt az életében, mint a nézelődést, s így természetesen szívesen figyelte a környezetét, már, ha éppenséggel az nem a megszokott zárt terek egyikében volt. További más hobbija nem is volt, talán sakkozott néha ha talált játékostársat hozzá, illetve a találós kérdéseket nagyon kedvelte, de hát úgy más mind csak hiú reménynek a kétes megtestesülése lett volna, s végül is ha már muszáj volt ebben a formában lennie, úgy-ahogy élvezte a megfigyelő szerepét, már-már perverz élvezeteket nyerve abban, hogy Hellenburgon belül vagy kétezer embert megismert arcról, s mindig figyelte, hogy épen mit tesznek, milyen szokásaik vannak... Ám akárhogyan is, jelenleg semmi érdekes nem akadt a szeme ügyébe, s igazán jó lett volna, ha megjelenne egy szép kis fénycsóva, mely képes lehet ezt a szürke képet valamilyen szebb, színesebb festménnyé változtatni. Mondjuk egy elf, egy kifejezetten fiatal, angyali, negédes kis jellem! Na, az tuti kellemesebbé tenné ezt a semmilyen délelőttöt.



A hozzászólást Hilde von Nebelturm összesen 2 alkalommal szerkesztette, legutóbb Pént. Jún. 03, 2016 5:47 pm-kor.

Felhasználó profiljának megtekintése

2[Miu és Hilde] Kislányok és a nagy város Empty Re: [Miu és Hilde] Kislányok és a nagy város on Vas. Márc. 20, 2016 10:06 pm

Miu Silverfalls

Miu Silverfalls
Tünde Druida
Tünde Druida
Levegő után kapkodva futok látszólag egy bizonyos valamit keresve, vagy üldözve. Valójában ez így is volt, mivel akik felfigyeltem rám, azok hamar meghallhatják, hogy mégis miért futkározok olyan kétségbeesett arccal, ilyen szép napon.
- Naaa… add vissza. – kiáltok előre már-már sírva – Légyszi kell az nekem… légy jó kutyus és add vissza, kérlek…
Szinte válaszra fel is tűnt egy bódé alól előszökkenő hosszú aranysárga szőrű nagytestű kutyus, aki a szájában egy kissé megviselt szövettáskát fogott. Pár perce történt, amikor a közel akkora kutya, mint én nekem jött, és lekapta a nyakamból a gyógyfüves táskám. Gondolom azt hitte valami kaja van benne neki, ugyanis nemrégiben szereztem be egy-két különlegesen illatos gyógynövényt, és biztos azt hitte róluk, hogy finomak. Mindenesetre nem hagyhattam, hogy megegye… Anya nagyon mérges lenne rám, ha hagynám ezt, hisz milyen messzire eljöttem egy felkérés végett, és a fizetésem is a táskába volt. El sem merem képzelni mit, kapnék azért, hogyha üres kézzel füvész táska nélkül állítanék haza… éppen ezért szinte megállás nélkül rohantam apró kis lábaimat egymás elé rakva, ám valahogy nem nagyon akaródzott megállni a fránya „tolvaj”. Végül azonban lihegve rogyok földre (nem messze az akasztófától), és a légszomjtól, szomorúságtól potyogó könnyek közepette próbálok valami értelmes hangot hallani, de egyelőre csak az erőltetett lihegés tört fel torkomból.

Felhasználó profiljának megtekintése

3[Miu és Hilde] Kislányok és a nagy város Empty Re: [Miu és Hilde] Kislányok és a nagy város on Vas. Márc. 20, 2016 10:18 pm

Hilde von Nebelturm

Hilde von Nebelturm
Vámpír Toronyőr
Vámpír Toronyőr
*  Unottan figyelte a teret kékes szemeivel, mikor valahonnan egy kisebb oldalsó utcáról egy csöpp leányt pillantott meg, aki egy aranyszín korcsot kergetett végig az utcákon. A dögnek jól láthatóan valamilyen szövet lógott ki a szájából, ám nem tudta kivenni még így akkor sem, hogy egészen maga elé került az. A nagy kaland sebesen véget is ért, s az elf térdre rogyva végezte mellete, míg az állat dobogva futott tovább... Látta már valahol ezt a kutyát, de egyenlőre csak mélázott rajta, mégis hol, s emlékezete nem kapcsolta azonnal az emberhez. 
~ Egy elf gyerek... Mit kereshet itt egyedül? 
* Szánalommal ittas szemmel figyelte a gyermeket, ki hüppögve-szipogva hevert előtte. Sajnálni nem sajnálta, bár azért mégis dolga lett volna figyelni még a legidegesítőbbekre is, s így nagyot lendülve leugrott a pódiumról, s nehéz lépteivel megközelítette a leányzót.
- Kérsz egy kis kürtöskalácsot? 
* Azzal hátrébb nyúlt a kalácsért s a lándzsáért, majd az édességet a gyermeknek nyújtotta... Ki tudja, hogy lehet-e így vigasztalni a kölyköket, de egy próbát biztos megér a dolog.

Felhasználó profiljának megtekintése

4[Miu és Hilde] Kislányok és a nagy város Empty Re: [Miu és Hilde] Kislányok és a nagy város on Vas. Márc. 20, 2016 10:39 pm

Miu Silverfalls

Miu Silverfalls
Tünde Druida
Tünde Druida
Ahogy ott térdelek a földön, és próbálom összeszedni magam, egyszer csak egy fiatal nő közeledik felém. Bár csak szemem sarkából vettem észre, egyelőre kisebb nagyobb bajom is nagyobb volt annál, mint elidőzzek a dolgokon. Azonban legnagyobb meglepetésemre a nő megszólít, így akaratlanul is rápillantok. Egy kifejezetten csinos, ám sápadt bőrű nő áll mellettem, és bár kissé megszeppent fegyveres mi voltja, elterelte a figyelmemet arról, hogy épp mit is kéne csinálnom. Kissé összezavarodva ülök le, és nézek fel a nőre, ki mintha csak egy fekete-fehér világból csöppent volna ki. Azonban hamarosan eljut a tudatomig a kérdése, és félénken megrázom a fejem, majd a nő szemébe nézek kicsit, majd nagy nehezen feltápászkodok, kissé megviselten. Majd végül kinyögök valamit.
- E… elnézést… köszönöm a kedvességét… de.. de jól van? – kérdezem aggódó tekintettel – Olyan sápadtnak tetszik lenni, nincsen rosszul? – kérdezem, majd lábujjhegyre állva tenyeremet a nő homlokának próbálom nyomni megnézve van-e lázva – Van pár gyógyfüvem, ha esetleg bete… - azonban ahogy a táskám felé nyúlok, leesik végül, mit is felejtettem el – A kutyus! Jaj ne, jaj ne, jujujujuj….. Merre szaladt a kutya… - kapkodom jobbra, balra a fejem, de mivel nem láttam kétségbeesett arccal nézek a nőre – Elvitte a gyógyfüves táskám…. mondja nem látott egy hosszúszőrű, aranysárga, nagytestű kutyát szájában egy szövettáskával? Nagyon fontos lenne visszaszereznem, ami nála van…

Felhasználó profiljának megtekintése

5[Miu és Hilde] Kislányok és a nagy város Empty Re: [Miu és Hilde] Kislányok és a nagy város on Vas. Márc. 20, 2016 10:42 pm

Hilde von Nebelturm

Hilde von Nebelturm
Vámpír Toronyőr
Vámpír Toronyőr
* A gyermek gondol egyet, s leül a földre, tovább zihálva. Nagy fáradtság lehetett ez a fiaskó kutyával, bár végül is minden, amiben egy efféle megrögzött állat szerepel, többnyire lihegéssel végződik. Sosem kedvelte igazán az ebeket, nagybátyjának volt egy megtermett vadászkopója, ami egyszer nagyon csúnyán megharapta, máskor pedig szánalmas módon kedveskedett irányába... Mindennek ellenére egyébként az állatok szeretik, főleg valószínűleg amiatt, hogy jobban viseli közelségüket, mint az emberekét. Nem is csoda hát, hogy mikor a gyermek feláll, s megpróbálja megfogni homlokát, élesen arrébb lép, nem engedvén azt. Nem vigyáztak disznóra együtt, miféle dolog ez kérem? 
- A lehető legjobban. 
* Jegyezte meg szárazon, s kissé jobban kinyitotta a száját, s megvillantotta szemfogát a lány felé, hogy az érthesse a dolgot. Mindeközben figyelt annak a mondandójára, s állát vakargatva végül elmutatott az akasztófa melletti utcára.
- Nem lesz rá szükség, a kutya pedig arra szaladt... De kétlem, hogy utolérnéd, elég gyors állatnak tűnt, valahol már láttam...
* Mindeközben gondolkozván az utcára révedt, s próbálta felidézni, hogy mégis mikor volt már dolga azzal a nyomorult korccsal... Akkor is csak a baj volt vele, most is csak az van. Mindenesetre közben a péksüteményt meglobogtatta a lány irányába, jelezvén, hogy még mindig áll az ajánlat.

Felhasználó profiljának megtekintése

6[Miu és Hilde] Kislányok és a nagy város Empty Re: [Miu és Hilde] Kislányok és a nagy város on Hétf. Márc. 21, 2016 4:06 pm

Miu Silverfalls

Miu Silverfalls
Tünde Druida
Tünde Druida
A nő elhúzódzkodik előlem, mikor próbáltam megnézni van-e láza, és azt állítja nincs semmi baja. Ám én továbbra is aggódó tekintettel nézek rá, annak ellenére, hogy nem volt túl barátságos a szólása, persze nem is figyeltem rá. Ám mikor kinyitotta a száját, azt hihetné, hogy mindent megmagyarázott azzal, hogy kicsit hosszabbak voltak a szemfogai az átlagosnál… de valahogy nem eset le mire utal. Sajnos tudásom a más fajokról igen csekély, és mivel az orvoslás mindennél jobban érdekel, nem lep meg, hogy nem hallottam még a vámpírokról, hisz otthon általában arról folyik a szó, ami éppen fontos. Így hát egy ideig értetlenül néztem a nőre, ám mégis úgy voltam vele, hogy adok neki valamilyen gyógyszer. És itt jött be a gubanc. Hamarosan így hát ott „pattogok” a nő előtt, hátha tud valamit segíteni, és alig-alig figyeltem arra, amit mond, és bár a nagyját felfogtam, mégis heves fejrázásba kezdek, amitől tincseim szinte összevissza szállnak.
- A táskámba van minden holmim… a gyógyfüveim, a fontos dokumentumjaim… a fizetésem… Anyám nagyon el fog verni, ha megtudja, hogy elvesztettem… jajajaj… - jajongok, és már-már alig bírtam meglenni egyhelyben – Sajnálom… nagyon sajnálom, de meg kell keresnem. Köszönöm azért a tanácsot. – mondom, majd heves meghajlások közepette, már fordulnék is, hogy tovaszaladjak a mondott irányba.

Felhasználó profiljának megtekintése

7[Miu és Hilde] Kislányok és a nagy város Empty Re: [Miu és Hilde] Kislányok és a nagy város on Hétf. Márc. 21, 2016 4:13 pm

Hilde von Nebelturm

Hilde von Nebelturm
Vámpír Toronyőr
Vámpír Toronyőr
- Az kellemetlen...
* Jegyzi meg gondolkodva, hollófekete üstökéébe sűrűn túrva, ahogy vakargatja azt... Tudja, érzi, sejti... Azt a kutyát valahol látta már, s ha képes visszagondolni, talán tud is segíteni a gyereknek. Szolgálni a polgárokat, s jó arcot kölcsönözni az őrségnek... Erről szólna az egész, nemde? Lándzsájával türelmetlenül koppant a köveken, miközben szájához emeli a süteményt, nagyot harapva belőle, ha már a lány nem kér.
- Hol... Hol...
- Mikor lehetett? 
- Talán egy hete, s akkor is erre...
* A leány kissé meghajol, s készülne megindulni az irányba, ám azért nem szeretné egyedül elengedni, így egy mozdulattal felszúrta a kalácsot a lándzsa hegyére, s szabad kezével az indulni készülő lány vállára fogott rá, erős, de nem szorító kézzel. Csak egy kis idő kell neki, talán emlékezni fog...
- Hogy is mondtad, merre jártál éppen, mikor elcsente a kutya a táskát? 

Felhasználó profiljának megtekintése

8[Miu és Hilde] Kislányok és a nagy város Empty Re: [Miu és Hilde] Kislányok és a nagy város on Hétf. Márc. 21, 2016 4:43 pm

Miu Silverfalls

Miu Silverfalls
Tünde Druida
Tünde Druida
Már készültem volna indulni, amikor a nő végül megtorpanásra bír. Bár nem szavakkal vagy ilyesmivel, hanem egyszerűen elkap és nem ereszt. Bár nem szorított erősen apró termetem mellé, még nem is vagyok túlzottan erős, így ez a csipetnyi erőbevitel is elég számomra az ott maradásra. Ám a nő kérdésére nagyokat pislogva meredek rá.
- Mondtam? – és egy pár pillanatra, de elrévedek, mikor is mondhattam el ezt először a nőnek, de hamarosan saját butaságomra is megcsóválom a fejem, majd kissé bizonytalanul, de válaszolok – Öhm… a… nos… izé… azt hiszem akkor bukkant fel a kutyus, amikor épp kijöttem a Ezüst Kakas fogadóból. Igen… azt hiszem akkor bukkant elő az egyik sikátorból. Ha jól emlékszem a fogadó túloldalán levő b... bord… izé… - akaratlanul is elpirulok, és nem bírom kinyögni a szavakat.
Persze furcsának tűnhetek emiatt, de aki tudja, hogy mi van a fogadóval szemben, az azt is tudja, hogy az ott megforduló lányok többsége nem épp a maguk eltakargatásáról híresek. Pont e miatt a bordélyház miatt voltam zavarba, hisz fiatal korom ellenére, már nem egy ízben jártam ilyen intézményekben, még ha csak azért is, mert épp egyik druida pap mellé lettem beosztva segítőként, aki éppen az itteni lányok egyikét jött megvizsgálni, mert elvileg egyiküket csúnyán bántotta az egyik vendég és most nagyon rosszul volt. Sajnos azonban elkeveredtem a mestertől aznap, mikor borogatáshoz kellett vizet hoznom. És egy idősebb bácsi azt hitte én is ott dolgozok, és mire feleszméltem a férfi egészen rám mászott, én meg félig meztelenül ott feküdtem a puha párnák között. Persze a mester időközbe a keresésemre indult, mivel sok ideig távol voltam, és mikor megtalált, szinte egészen megkönnyebbültem. Bár ártatlanságom azon a napon szerencsére nem sérült meg, ha ezekre a helyekre gondolok, mindig egészen megszédülök… így hát érthető miért állok most itt vörös fejjel makogva… annak ellenére, hogy ez csak egy szó…

Felhasználó profiljának megtekintése

9[Miu és Hilde] Kislányok és a nagy város Empty Re: [Miu és Hilde] Kislányok és a nagy város on Hétf. Márc. 21, 2016 4:53 pm

Hilde von Nebelturm

Hilde von Nebelturm
Vámpír Toronyőr
Vámpír Toronyőr
* Valóban, így visszagondolva a lány nem említette, hogy honnan is lopta el a kutya a táskát, de lényegében nem is fontos számára, hogy mit tett és mit nem, tudni akarta hol találkozhatott a bestiával az elf. A választ végül megkapja, ha kissé hebegve és habogva... Ezüst kakas... Alsóváros, déli kapunegyed. 
- Áh, akkor az ezüstkakas és a kupleráj között... Várjunk...
* Pár pillanatig az irányba pillant, merre a kutya rohant, majd végül nehéz kalapácsként éri a felismerés, hogy igenis tudja mikor találkozott azzal a döggel. Örömében nagyot harap a lándzsa élén heverő süteményből, majd rándít egyet a lányon, s megindul az utcán, merre az állat menekült. A falatot gyors megrágja, majd bele is kezd a magyarázatba. 
- Az a rohadt korcs egy nyomornegyedbeli jómadáré, pont múlthéten rabolta el a táskáját egy gazdag nőnek... Akkor nem öltem meg az állatot, s csak pár botra ítéltem a flótást, de most már a kezét veszem, a kutyát meg el... * Azzal kissé megszaporázza lépéseit az irányba. * - Siessünk, ha időben odaérünk talán még elcsíphetjük, s nem fogja elkótyavetyélni a fekete piacon pár váltóért az értékes növényeket. 
- Ki tudja, akadna-e egyáltalán olyan, akinek kéne. 

Felhasználó profiljának megtekintése

10[Miu és Hilde] Kislányok és a nagy város Empty Re: [Miu és Hilde] Kislányok és a nagy város on Hétf. Márc. 21, 2016 5:18 pm

Miu Silverfalls

Miu Silverfalls
Tünde Druida
Tünde Druida
Egy halk ühümmel nyugodtam meg, hogy érti a nő, hogy miről van szó, mivel úgy gondoltam a kupleráj alatt érti azt az „örömnegyedet”. Azért örültem, hogy nem kellett kimondanom, mert az igen rosszul érintene engem... jajajaj… megint kísérteni fog álmaimban az a nap. Azonban nagyon reméltem, hogy a kutyus gazdája nem ott lakik abban az épületben… mert... mert… oda nem hiszem, hogy megint bemernék menni. Mindenesetre a fiatal harcos nő, úgy tűnik tudja, hogy merre van, viszont még időm sincs válaszolni, mert egy határozott megindítása nyomán kis híján majdnem elesetem. Sőt ahogy kezd, egyre inkább felgyorsítani a lépteit egyre inkább kezdek meg-megbotlani a lábaimba, mert a nő kíméletlenül húzott maga után, és még csak szólni sem tudtam, mivel a nő szavai szinte késként hatolnak belém.
~ Tényleg bántani akarja a kutyust? Nem! Azt nem hagyhatom!
Ám ahogy ki akarnám mondani, szinte máris megbotlok és elesek kiszakítva magam a nő szorításából.
- Ájáájáj.. chichichih… - sziszegek ahogy felülök, és látom, hogy térdeimet elég szépen felhorzsolták a föld és bár enyhén vérzik, szerencsére nem fáj annyira, csak csíp – Izé… kisasszony kérem ne siessen annyira… Nekem rövidek a lábaim…

Felhasználó profiljának megtekintése

11[Miu és Hilde] Kislányok és a nagy város Empty Re: [Miu és Hilde] Kislányok és a nagy város on Hétf. Márc. 21, 2016 5:26 pm

Hilde von Nebelturm

Hilde von Nebelturm
Vámpír Toronyőr
Vámpír Toronyőr
* Kettejük csodálatos párosa sebesen megindult a piac melletti utcán, s a város képe máris kissé átalakulóban volt, ugyanis a tágas teret felváltott egy szűk utca. Ez még nagyban a piac része lenne vásárnapon, de ma csak egy átlagos, talán kissé puccosabb kereskedőlakhely volt, ahol sűrűn kacsingattak egymásra a fogadók, hogy a jó munkás ember el tudja költeni a pénzét. Éppen készült volna harapni egyet a kalácsból, mikor is pillanatra meg kellett állnia: Haladtában a gyermek elbucskázott, úgy tűnik lépései kissé sebesebbek voltak a kelleténél, ám emiatt nem fogja zavartatni magát, s szemöldökét felemelve figyelte a földön térdét nézegető leányt. 
- Pattanj. Ha nem sietünk, akkor nem lesz bizonyítéka annak, hogy Gennyes Frederick lopta el a táskád, s anyád még a port is leveri a seggedről. 
* Azzal szemét elfordította az elfről, s sietős léptekkel folytatta az utat, nem foglalkozva azzal, hogy a másik elindul-e vagy sem, ugyanis most minden perc fontos.

Felhasználó profiljának megtekintése

12[Miu és Hilde] Kislányok és a nagy város Empty Re: [Miu és Hilde] Kislányok és a nagy város on Hétf. Márc. 21, 2016 5:48 pm

Miu Silverfalls

Miu Silverfalls
Tünde Druida
Tünde Druida
Bár elestem úgy tűnt, hogy a kísérőmet ez nem igazán érdekelte, sőt még meg is szidott a maga módján. Persze ezzel nem volt mit tenni, hisz saját hibámból estem el, de akkor is… azért kicsit lehetne tapintatosabb is. Nem fogok tudni úgy szaladni, mint ő, nekem nincsenek ilyen hosszú és harctól edzett lábaim… és különben is nemrég futottam körbe a fél várost… lehetne már kicsit kedvesebb is. Bár nem panaszkodtam emiatt. Zavarni zavart csöppet, de különösebben nem vettem magamra, mert végül is a nő épp azon segít, hogy visszaszerezzünk a dolgaimat, ami miatt nem kicsit vagyok hálás neki. Így hát szó nélkül próbálom utolérni, mely bár nem volt könnyű, de mikor végül beértem a lábaimat kapkodva azért még megejtem a kissé elkésett, de illő bemutatkozást.
- A… a nevem.. Miu… Miu Silverfalls. Köszönöm, hogy… hogy segít nekem. – mondom két lihegés között, majd amennyire csak tőlem telik a mostani helyzetbe rámosolygok a nőre.

Felhasználó profiljának megtekintése

13[Miu és Hilde] Kislányok és a nagy város Empty Re: [Miu és Hilde] Kislányok és a nagy város on Hétf. Márc. 21, 2016 5:56 pm

Hilde von Nebelturm

Hilde von Nebelturm
Vámpír Toronyőr
Vámpír Toronyőr
* A leányzó végül sikeresen feltápászkodik az eséséből, s kisvártatva be is érte őt, kicsiny lábainak sebes mozgatásával. Való igaz, lehet kissé keményen bánt vele, de ő magán viszont nehéz páncél van, s egyébként is, hát a kölykök nem arról híresek, hogy sosem tudnak igazán kimerülni? Azt a mindenségit neki! Miu bemutatkozására és mosolyára hidegen rápillant, majd valamilyen szinte alig észrevehető görbület csúszott egyébként késpenge egyenes ajkaira, ami mosoly kívánt volna lenni. 
- Szívesen, Miu Silverfalls, ez már csak az őrség dolga. Én Hilde vagyok.
* Közben persze haladtak tovább, az előbbi keskeny utca már csak történelem, s most egy szélesebb, főútnak tűnő helyre jutottak el, mely már jellegzetesen az alsóváros része volt. Nyugatra vezet a láb, a kutya minden bizonnyal a gazdájához szaladt, aki nem máshol lakozott, mint Hellenburg legveszélyesebb térségében, a nyomornegyedben... Szegények, más fajúak s főleg gazfickók lakták a területet, egy gyereknek egyedül nem lenne biztonságos, bár egy városi őrrel nem vészes látogatás.
- Ahova megyünk még messze van, de igen veszélyes hely. Maradj a közelembe, mielőtt valaki felkap és elad kilóra. 

Felhasználó profiljának megtekintése

14[Miu és Hilde] Kislányok és a nagy város Empty Re: [Miu és Hilde] Kislányok és a nagy város on Vas. Jún. 05, 2016 5:48 pm

Vendég


Vendég
Hmm, a maga nemében édes a játék, ezért remélhetőleg lesz majd valamikor folytatása Smile Lezárom, s 100 Tp-t megkapjátok.

Ajánlott tartalom


Vissza az elejére  Üzenet [1 / 1 oldal]

Permissions in this forum:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.