Quest for Azrael
Would you like to react to this message? Create an account in a few clicks or log in to continue.
Belépés

Elfelejtettem a jelszavam!



Multiváltó
Felhasználónév:


Jelszó:


Legutóbbi témák

» Küldetés: Az arany fényében tündökölvén (V.I.Sz. 822. Tél)
by Jozef Strandgut Kedd Okt. 01, 2024 6:26 pm

» [Útvesztő] A magoi hét próbája
by Zivriahan Vas. Szept. 29, 2024 8:18 pm

» Élménynek túl rövid...
by Erlendr von Nordenburg Szer. Szept. 25, 2024 7:39 pm

» Képességvásárlás
by Jozef Strandgut Vas. Szept. 22, 2024 7:21 pm

» Mesterségekhez kötődő vásárlások, receptek, alapanyagok
by Hóhajú Yrsil Csüt. Szept. 19, 2024 12:19 pm

» Enoch ben Metathron
by Noel Vas. Szept. 08, 2024 12:18 pm

» [Magánküldetés] Rote Fenster hinter den Wänden (V.I.Sz. 822. Nyár)
by Ostara Kedd Aug. 20, 2024 6:40 pm

» Küldetés: Az arany fényében tündökölvén (V.I.Sz. 822. Tél)
by Ostara Hétf. Aug. 19, 2024 8:18 pm

» Kyrien Von Nachtraben
by Erlendr von Nordenburg Csüt. Aug. 15, 2024 1:52 pm


Ön nincs belépve. Kérjük, jelentkezzen be vagy regisztráljon

Veronia értelmes és félig értelmes lényei

3 posters

Go down  Üzenet [1 / 1 oldal]

1Veronia értelmes és félig értelmes lényei Empty Veronia értelmes és félig értelmes lényei Vas. Ápr. 07, 2019 12:24 pm

Azrael

Azrael
az Égi Kovács
az Égi Kovács

Mélységiek

FIGYELEM! Az alább leírtak nincsenek benne a köztudatban, csupán kevés válogatott veroniai ismeri a mélységiek történetét vagy tud néhányukról név szerint. Ezek az emberek részben az emberi egyházak tagjai, a nefilimek, illetve azok a kalandorok, akik utazásaik során találkoztak ezekkel a rettenetes teremtményekkel.

Veronia értelmes és félig értelmes lényei Mzolys11

A mélységiek halandók számára felfoghatatlan erejű lények. A testük csupán félig anyagi, metériájuk átnyulik a világok közötti térbe és magasabb szférákba, ahova embereknek nincs belépésük. Külsejük eredeti állapotában leírhatatlan borzalom, nincsen meghatározott formájuk, legtbben éppen ezért folyton változó csápos lényekként tudják csak megfogalmazni a látottakat, amik egyszerre folyékonyak és szilárdak, kemények és lágyak, égetnek és marnak vagy végtelenül hidegek. Mindezek mgött pedig mégis a legborzalmasabb az a rendkívüli intelligencia, gondolatok tervek és álmok szövevényes hálója, aminek befogadásához és megértéséhez az emberi elme egészen törékeny. Már csak a közelükben lenni is elég ahhoz, hogy a hatalmas erő összeroppantsa valakinek a józanságát és maradandó károsodásokat okozzanak.
A mentális képességeik korlátlanok. Képesek telepátiával kommunikálni az emberekkel és egymással is. Semmilyen gondolat nem maradhat rejtve előttük, noha csak rajtuk múlik, hogy megosztják-e másokkal is, amiket tudnak. Rémálmokat és szörnyűséges látomásokat képesek bocsájtani másokra, akár több száz mérföldről is, vagy csupán érthetetlen suttogással kergetik őrületbe az áldozataikat. Noha ezzel ők sincsenek egészen tisztában, társaság nélkül, ami megtarthatná önnön ép elméjüket folyamatosan vadulnak el, és válnak egyre primitívebb ősi ösztönlényekké. Ekkor elvesztik az összes olyan korábban még létező intelligens vonást ami megkülönbözteti őket az átlagos bestiáktól. Ha az utóbbi helyzet beáll, többé nem lesznek képesek gondolkodni sehogy, s csakis minden felemésztése érdekli őket. Az ilyen mélységi undorító masszaként közlekedik a barlangokban, s ténylegesen bármit elfogyaszt, legyen az élő vagy halott.
Képesek osztódni, s magukból részeket kilökni. Ezek önálló életet folytatnak, csak annyiban kapcsolódnak a szülőentitáshoz, hogy az egy parancsot rejt el a gyermek elméjébe, amit annak mindenképpen követnie kell, egzisztenciájának ez az egy igazi oka van. Külső szemlélődő számára azonban önállónak tűnnek.

Kevesen tudják, de a mélységiek valaha angyalok voltak, akik nem engedelmeskedtek Isten parancsának. Az emberek néha nem is értik, miért lehet bűn az, ha valaki segíteni akar rajtuk, vagy a szabadságot keresi, hiszen ha ez ellentétes az Úr akaratával, akkor ezek az angyalok is ugyanolyan rémséges lényekké változnak, mint azok, akik gyilkolnak, vagy meg akarják semmisíteni a világot. Az angyalokra más szabályok vonatkoznak.
A bukás hosszadalmas folyamat, éveket vagy akár századokat is igénybe vehet, de végül mind elveszítik hatalmas angyali mivoltukat és amorf szörnyetegekké változnak. Bet'Sohar egy elrejtett bolygó a végtelen világűrben azt a célt szoltálta, hogy börtöne legyen ezeknek a rémségeknek. A belsejébe nyúló építmények, amiket a köznyelv csak anygalromoknak hív mind-mind részei a börtönnek, és még az egész bolygó is csupán törékeny bilincse a legnagyobb förtelemnek. A mélységiek ennek a börtönnek bizonyos részeibe, angyalvárosokba, épületekbe vagy akár barlangokba és folyókba vannak zárva, amelyeket az egyszerűség kedvéért csak "templomoknak" neveznek. A templomon belül a mélységi szabadon mozoghat, ám egy pecsét megakadályozza, hogy elhagyják azt, illetve az erejük nagy részét is lakat alatt tartja (noha a bezárt mélységiek ereje is végeláthatatlan egy halandó szemével nézve). Ezek a pecsétek általában kisebb-nagyobb tojásdad alakú csiszolt ékkövek formájában manifesztálódtak. A mélységi nem képes hozzáérni a saját kövéhez, ugyanakkor egy halandó könnyedén elveheti azt a helyéről és ezzel rászabadíthatja a fenevadat a világra - ahogyan az meg is történt néhányszor.
Éppen ezért a bukott angyalok, amelyek vágynak a szabadságra vagy céljaik vannak még a világgal igyekeznek halandóka gyűjteni maguk köré. Ígéretekkel csábítják őket, és kölcsönznek nekik néhány kisebb szeletet a hatalmukból. A közös cél általában összegyűjti az egy mélységit szolgálókat és kultuszokba tömörülnek, legtöbbször Istenként tisztelve a mesterüket. Ezek a hívek a kultisták, akiket mindkét Egyház tűzzel-vassal üldöz.

A mélységiek véglegesen nem elpusztíthatók, de el lehet őket üldözni egy időre az anyagi világból. Ekkor részeivé válnak a saját börtönüknek, majd idővel, amikor ismét megerősödnek visszatérnek, de ehhez akár századok, vagy évezredek is szükségesek lehetnek. Csupán egy olyan mélységivel lehet egyáltalán ennyit megtenni, akinek már megtörték a pecsétjét. Isten szent ereje meg tudja sebezni őket, noha erre is csak a legerősebb papok képesek, az elpusztításukhoz szentemberek egész serege is szükséges lehet. A másik, ami képes lehet elűzni egy mélységit a világból, az pedig maga a teremtés, amely magában hordozza az Úr erejét. Noha a mágiával megidézett elemi támadások hasztalanok, a kovával meggyújtott fáklya, a puskaporral leomlasztott hegy, vagy a tenger hatalmas sós víztömege mind-mind képes a halandók segítségére sietni a szükség óráján.

Mélységiek, akik már megmutatták magukat, és még mindig a világot járják:

  • Zargat'hat: Ősi legendák szörnye, egyesek szerint a legerősebb az összes gonosz közül. A közelmúltban felébredt, és útjára indított egy eseménysorozatot, amiben a legtöbbek a világvégét látják eljönni. Csak a nefilimek tudják, hogy Bet'Sohar valójában az ő bilincse, Veronia neve pedig Zargat'hat valaha volt angyali nevéből származik, amely a Veroniel. Noha eddig nem úgy tűnt, mintha egyetlen kultistája is létezne, akik ott voltak a hatalmas események elszabadulásánál, azok tudják, hogy legalább egy van neki.

  • Hoshekh: Veronia legnagyobb kultuszának alapítója és legfelsőbb irányítója. Sokat nem tudni róla, azon kívül hogy neve sötétséget jelent a nefilimek nyelvén (valamint egyezik a kilencedik egyiptomi csapás nevével) és egy rendkívül értelmes és rendkívül erős mélységi. Kultusza ahol csak felbukkan pusztítást hagy maga után, így elsőfokú prioritást élveznek a kultista ellenes erők szemében. Vezetőjük egy Serene Nightbough nevű tünde nő. Hoshekh pontos tartózkodási helye nem ismert, akkor már régen elpusztították volna, de sejthető, hogy valahol a Nyugati tengerek közelében található.

  • Armaros: Másik ismert nevén „A kelet mélységije”, egy rendkívül titokzatos, rejtélyes, ugyanakkor korántsem megfontolt bukott angyal. Kevés, ám mindenre elszánt és végletekig kitartó kultista áll a szolgálatában, így bár kultusza nem terjedt el széles körben, gyakran bukkan fel itt-ott, mint bajkeverő. Kultistáinak időnként illúzió formájában kivetíti magát, ekkor egy lehetetlenül magas, fekete páncélos szőke tündének tűnik, tetszését pedig hátborzongató nevetgéléssel szokta kifejezni. Céljai egyszerűek, kiszabadulni a börtönéből és korlátok nélkül élvezni a halandók világa nyújtotta örömöket, a lehető legnagyobb káoszt elhozva ezalatt. Nem célja a pusztítás, de sajátos, sötét humorérzéke van. Elsőre könnyű azt hinni róla, hogy valójában jóindulatú, de nem az. Egyetlen mélységi sem az. Temploma Ir-Saar, a kapu városa, ami a hajdani tünde erdő keleti felén feküdt, ám a tündék kivonulása óta Finsterwald Veronia kontinense és Ir-Saar között terül el, ami sokat fájdítja szegény öreg mélységi amorf anyagát.

  • Medkoksh: Ismertebb nevén Omega, ahogy a saját hívei nevezik, egy egyelőre ismeretlen tartózkodási helyű mélységi. Sajátjai közt gyengébbnek tartják, viszont annál tevékenyebb és szorgalmasabb. Kultistái a háború sújtotta vidéket járják, segítenek akin tudnak, hogy aztán így csábítsanak maguk közé újabb és újabb áldozatokat, kihasználva a szenvedésüket. Hívei ezért nem egyszer az igazság bajnokainak titulálják magukat, sokan saját akaratukból szegődtek mellé.

  • Egregoros: Az Eichenschild városa alatti angyaltárnában fogva tartott mélységi, egyesek szerint az ok, amiért az alapítócsaládok ezt a területet választották. Kifejezetten irritáló, nyekergő hangja van és általában egy fekete, tintaszerű vízfolyamként jelenik meg a város alatti barlangokban. Követőitől elvárja, hogy Istenként imádják, ám mióta Eichenschild egy romhalmaz megfogyatkoztak a követői. Ez nem tetszik Egregorosnak, így mindenkit igyekszik megkörnyékezni, aki néhány napnál tovább marad a romvárosban.

  • Nemah: Az egykori Elatha alatt fogvatartott mélységi. Kifejezetten visszahúzódó, noha rossz nyelvek szerint jelenlétének köze lehetett a sötét tündék alacsony erkölcseihez. Kultusza gyakorlatilag nonexisztens, egyetlen ismert kultistája Darian Sageblood, de az ő személye is csak pár szerencsésnek ismert. A tündék kivonulásakor Elatha eltűnt, és vele együtt a Nemah-t fogvatartó pecsét is. Egyelőre nem mutatott túl nagy aktivitást, de ki tudja mikor bukkan fel, hogy a hatalmasok játszmájából ő is kivegye a saját részét.

  • Jerobeám: Jerobeám még angyal, aki épen csak rálépett a mélységivé válás útjára, ám minden erejével igyekszik visszatartani ezt a folyamatot. Eredeti alakjában elemi tűz, máskor egy Abaddón nevű hatalmas sárkány, de jelenleg egy nefilim kamaszfiúnak látszik. A test amiben él maga a börtöne, melynek pecsétje a nyakában lógó ökölnyi rubin. Jelenleg a Veroniai Kegyelmes Isten Egyházának vendégszeretetét élvezi, és egyelőre angyalként tartják számon. Ittlétét, ahogyan Isboseth, ő is az Úr akaratának tartja és igyekszik rájönni a létezése értelmére.

  • Leikhanut: Egy Karolusburg alatt elzárt mélységi, kinek hívői elenyésző számban vannak csak jelen. Legfőbb ismertetője, hogy sohasem szólít meg másokat ugyan azzal a hanggal, és előszeretettel mérgezi a meggyengült, vagy megsérült elméket veszélyes gondolatokkal és hamis vágyakkal. Híveit sohasem a nagy vezetőkhöz méltóan, parancsokkal irányítja. Aljas módszerekkel veszi rá őket, hogy maguktól tegyék meg azt, ami az ő érdeke. Alattvalóinak ő csupán egy tévedhetetlen jobb kéz.



A hozzászólást Jerobeam összesen 6 alkalommal szerkesztette, legutóbb Szer. Jún. 05, 2019 7:34 pm-kor.

https://questforazrael.hungarianforum.net

Azrael

Azrael
az Égi Kovács
az Égi Kovács

Tündérek

Veronia értelmes és félig értelmes lényei 10_by_masateru

"Tündérek... Misztikus, mégis csodálatos lényei gyönyörű világunknak. Senki sem tudja igazán, hogy miféle szerzetek, bár lehetséges, hogy jobb is ez így. A tudomány egyetlen hátulütője, hogy ahol túl sok a tudás, ott elvész a misztikum."

Mathias Von Scneuiten, tudós


Kinézet, Testfelépítés, Táplálkozás: A tündérek csöpp, körülbelül 20 centiméter nagyságú humanoid lények. Arányokat tekintve szinte teljesen az emberekre és az elfekre hajaznak, kivéve természetesen a hátukon fellelhető bőrszárnyakat, melyeknek a segítségével képesek repülni. A közhiedelemmel ellentétben küllemük nem egyezik meg egymáséval, vonásaik nagyban változnak mind egyénről egyénre, mind kortól függően. Öltözködésük változatos, egyfajta különleges mágikus szövetet használnak, melynek gyártási folyamata és felhasználása ismeretlen. Ékszerekként kagylóból vagy csigaházból faragott kis csecsebecséket hordanak. Ha úgy kívánják a sötétségben képesek halvány kék fényben világítani ( A fény nem jelentős, látást nem igazán segíthet csak a legnagyobb sötétben ). Kinézetükkel és intelligenciájukkal szemben nem számítanak valódi élőlénynek, a lejjebb jelzett indokokból. Mindenevők, bármiből képesek táplálkozni, ami a földből származik, legyen az harmat, valamilyen növény, vagy egy állat ( Viszont főleg a növényi származékokat és a mézet kedvelik, ugyanis azok édesek ).

Életkor, Fejlődés, Szaporodás: A tündérek magukban nem képesek szaporodni, nem is rendelkeznek semmilyen szaporító szervvel. Elf ( Időnként embereket is )gyermeket csalnak ki a falvaikból éjszaka, majd egy titkos mágia segítségével tündérré változtatják őket. Az átváltozás nem öli meg az alanyt, pusztán csak elfeledteti vele emlékeit, és más testbe űzi. Ezen varázslatnak köszönhetően a Tündér gyakorlatilag félig tiszta mágia, félig lélek. Ez viszont nem jelenti azt, hogy ne öregednének. Egy újonnan tündérré változtatott gyermek megőrzi relatív korát, s egészen 20 éves fizikumig fejlődik kétszer olyan sebesen mint azt egyébként tenné. Kifejlett korukban érik el intelligenciájuk tetőpontját, mely megfelel egy felnőtt emberével. Ehhez viszont továbbra is gyerekes gondolkodás és életvitel kapcsolódik, így együgyű vagy éppen naivnak tűnhetnek más fajok szemén keresztül. Magas mortalitási rátával rendelkeznek magát adó okokból, de amennyiben egy tündért nem fenyeget semmilyen kivüről érkező vész, örökké képes élni. Ennek oka a Földhöz való szoros kapcsolatuk, melytől származik a mágiájuk és életerejük. Az idősebb tündérek (50-60 év) jóvalta érettebbek és intelligensebbek a fiatalabb fajtársaiknál, ők azok akik jó eséllyel segíteni fognak egy utazót.

Jellem, Viselkedés, Harcászat, Élőhely: A tündérek nagy átlagban barátságos, de csínykedvelő népek. Minden lehetőséget kihasználnak, hogy borsot törjenek egymás vagy a közelben élő emberek orra alá. Közel sem rossz szándékúak, de abszolút nem ritka, hogy egy-egy ember vagy elf elhalálozik miattuk. Példának okáért egy tündér becsalhat egy mocsárba egy utazót azzal, hogy lidércfény gyújt ott. Az utazó beleesik a lápba, és belefullad. Ezen rettenetes tettét persze sajnálja az elkövető tündér, de a hibából nem fog tanulni, ugyanis jó mókának mégis jó móka volt. Pont mint egy gyerek, aki nem ismeri a következmény fogalmát. Egyébként legalább ilyen szívesen segítenek is azon vándoroknak akik szimpatikusak számukra, s időnként akár gazdagsághoz is vezethetik őket, elvégre egy kicsiny teremtés szeme sok elásott aranyat láthatott, pláne ha már öregebb. Személyiségük egyébként igen változatos, és sokat is változik egyedről egyedre, de a gyerekes világfelfogás szinte állandóan jelen van. A tündérek zöme némiképp félénk, nem mindig jelennek meg az emberek ( Elfeket kissé jobban kedvelik, elvégre mindkettejük a természet őrzője) előtt, a hangjukat viszont gyakran hallani, ugyanis igen zajosak tudnak lenni, s az erdő is jól hordja a hangot. Habitusukhoz tartoznak a mély ( Főleg elf lakta) erdők, ahol mágiával elrejtett kolóniákban élnek, de emellett megfordulnak mocsarakban, barlangokban, és sok más kevésbé szem előtt lévő helyen. A nap nagy részében lustálkodna és semmit tesznek, de időnként figyelnek a természet rendjére, például ha meglátnak egy állatot vagy embert aki egy csapdába lépett, kiszabadítják azt. Nem egy túlzottan agresszív, harcias népség: Amennyiben veszélybe kerül otthonuk valamilyen nagyobb szörny miatt, inkább menekülőre fogják. Csak nagyon vészes esetekben veszik fel a kesztyűt, de akkor sem képviselnek komoly haderőt, 8-10 tündér képes lehet elzavarni egy megtermett vaddisznót, de megölni nem.

Társadalom: A tündérek laza matriarchális társadalomban élnek, melynek az élén a Tündérkirálynő áll, Titánia, ki a legjobban elrejtett, legmélyebb erdőben lakozik a Tündérek Fővárosában. Titánia a Tündérek ősanyja, senki sem tudja, hogy honnan is származik vagy mi is valójában. Van aki úgy gondolja, hogy egy ősi Elf Druida, maga a tündérek teremtője, megint más pedig úgy véli, hogy egy démon, aki meglelte a maga békéjét az természet keblén. Annyi biztos csak, hogy egy jó szándékú, de hatalmas uralkodó. Ereje mérhetetlenül hatalmas kicsiny termetéhez képest, nem túlzás, hogy kevés élő személy van aki képes lenne életére törni. Parancsait és kéréseit madarak szárnyán juttatja el a világban összes kolónia felé, ahol az ott lévő 10 tagú tündér tanács hajtja azokat végre. Minden parancs és felvetés ezen vének által kerül megvitatásra és véghezvitelre, ámbátor erre ritkán kerül sor, elvégre kevés olyan eset van, ami miatt Titána szükségét érzi a beleszólásnak, kivéve persze azokat, amik veszélyeztetik a falvakat. Nem különösebben szigorú egyébként a rendszer, s nagyon kevés esetben kerül engedetlenség miatt büntetésre a sor. Amennyiben mégis erről lenne szó, a száműzetés a választott végrehajtási mód. Pont emiatt van az, hogy egyes tündérek városokban vagy valamilyen utazószínházában élnek valakihez szegődve.

Képességek, Erők: A tündérek nem túlzottan hatalmas lények, de emellett mégis jó vigyázni velük, s nem készpénznek venni a szavukat, hisz megbízhatatlanok és könnyen átverik az embert. Mint félig mágikus teremtmények, a varázslatok és az energia a testük része, gondolkodás nélkül használják azt ahogy akarják. Ennek köszönhető többek között az, hogy képesek az állatokkal beszélgetni vagy megbűvölni azokat, illetve hogy tudnak fényt kifejteni. Képességeik közé tartozik továbbá a kisebb félkilós-kilós tárgyak akaratukkal való mozgatása, az illúziók használata és nagyon alacsony rangú bájolások. Ezek nem merítik ki egy minimálisan se a tündért, már ha a természethez közel van. Amennyiben erről szó sincs, lassan elkezdik elveszíteni az erejüket, s végül a ragyogásukat is. Az ilyen tündéreket hívjuk szürke tündérnek ( Akik hozzávetőleg egy év alatt elhaláloznak) , bár ez egy határozottan ritka eset, ugyanis akár egyetlen fa is elég lehet ahhoz, hogy ellása őket a természet esszenciájával. Nem varázsképességeikhez tartozik nagyszerű rejtőzködő képességük, illetve repülésük is, mely elég gyors ahhoz, hogy egy átlagember képesek legyenek lehagyni.

Gyakoriság: Közepesen Ritkák

Veszélyesség: Minimális

Ok a vadászatra: A tündérek ruhája nagyon értékes szövetből készül, melyből nagyon jó minőségű portékákat lehet gyártani. Pont emiatt kelendő de ritka az efféle ruhadarab.

Populáció: Hozzávetőleg 400.000, de a teljes szám ismeretlen.

(A kész leírásért ezer hála Loyd Hawthorn-nak!)

https://questforazrael.hungarianforum.net

Serene Nightbough

Serene Nightbough
Mesélő
Mesélő

Huldra

Veronia értelmes és félig értelmes lényei Fb48c4b1bf8c8683828c4cc38d697cf8

Kinézet, tesfelépítés, táplálkozás: A huldrák, mint a mitológiai sellők, félig hal, félig ember lények. Farkuk alakra leginkább a delfinekéhez és bálnákéhoz hasonlatos, ám fényes ezüstszínű pikkelyek borítják. Bőrük sápadt, többnyire szintén szürke, esetenként kékes és zöldes árnyalatot képes ölteni. Hajuk többnyire fekete. A nők arca emberszerű, bár kiugró járomcsontjuk jellegzetes, ajkuk mögött pedig több mint 50 hegyes fog ül. A férfiak arcában nincsen semmi emberi, az orron és a két szemen kívül inkább emlékeztetnek torz arcú halakra. Ujjaik hosszúak, a karmuk erős és kifejezetten éles, a farkukkal pedig nagyobbat tudnak ütni, mint egy-egy megtermett ember. A szárazföldön kígyózó mozgással képesek mozogni, rendelkeznek tüdővel és kopoltyúval is. Ragadozók, elsődleges táplálékuk a hal, de elfogyasztanak más tengeri állatokat is, polipokat, kagylókat és halakat.

Életkor, fejlődés, szaporodás: Egy huldra nagyjából 200-250 évig él. Elevenszülők, ám gyermekeik fejlettebben jönnek világra, mint az embercsecsemők, ennek megfelelően a terhesség is hosszabb, nagyjából tizenhárom hónap. Ez után fejlődésük hasonló, mint az embereké, 14-15 évesen válnak szaporodóképessé, és egészen 150 éves korukig azok is maradnak, az idősebb huldrák ez után a fiatalabbaknak segítenek. Nem ritkák akár a hármasikrek sem.

Jellem, Viselkedés, Harcászat, Élőhely: Az emberekkel szemben kifejezetten agresszívak, ugyanakkor többször bebizonyosodott, hogy legalább félig, ha nem egészen értelmes lények. Képesek egyszerű primitív beszédre, noha egymás között másféle, emberi fül számára nem hallható hangokkal és testbeszéddel kommunikálnak. Kifejezetten kíváncsiak és tanulékonyak, ám eddig nem sikerült velük diplomáciai kapcsolatot létesíteni. Előszeretettel támadnak meg hajókat, és időnként a tengerpart melletti falvakat is. Fegyvereik többnyire kőből és csontból készültek, a fémeket nem tudják megmunkálni, stratégia helyett pedig leginkább a létszámukkal igyekeznek felülmúlni az ellenségeket. Mindig egyszerre támadnak, magányos huldrát csak elvétve találni.
A nyugati tengerekben élnek, nagyobb kolóniájuk volt régen a Kísértet-szigetek környékén, ám ezt a rajt a nekromanták szinte teljesen kiirtották. A tenger egészében megtalálhatók. Falvaik nincsenek, a nagyobb rajok viszont rendelkeznek állandó lakhellyel, épített városokkal.

Társadalom: Nagy, akár több száz egyedet számláló rajokban élnek a tenger mélyén. Minden rajnak megvan a maga territóriuma, időnként a területért egymással is harcolnak. Társadalmuk erősen matriarchális, a huldrák népén egy királynő uralkodik, akinek a hatalmát minden raj elismeri, a pozícióért a lányai megküzdenek egymással, ami vagy halálig vagy behódolásig tart. Az egyes rajokat a mátriárka vezeti, akik évenként egyszer összegyűlnek a királynővel együtt. Primitív, totemisztikus vallással rendelkeznek, a tenger szellemeit tisztelik, halotti kultuszuk viszonylag fejlett.

Képességek, Erők: A huldrák az éles karmokon és hegyes fogakon kívül rendelkeznek mágiával is, melynek különlegessége, hogy a raj tagjai képesek összeadni az erejüket egy-egy nagyobb varázslat kivitelezéséhez. Képesek a víz manipulálására, akár a vízdruidák, ezen kívül különleges illúzió mágiákat is képesek létrehozni. Utóbbihoz szükséges, hogy a huldra "énekeljen", ám ennek megszakítása nem töri meg feltétlenül az illúziót. Egyesek szerint ez a varázslat csak férfiakra hat. Az intelligensebb tengeri élőlényekkel képesek kommunikálni.

Gyakoriság: Régen nagyon ritkáknak számítottak, az utóbbi időben viszont egyre gyakrabban tűnnek fel

Veszélyesség: Közepes

Ok a vadászatra: Az önvédelmen kívül a huldrák pikkelyeivel sok alkimista kísérletezik. A vajákosok úgy tartják, hogy a csontokat ha porítják az segíthet az ízületi bántalmakon.

Populáció: Ismeretlen, nagyjából 200.000

Serene Nightbough

Serene Nightbough
Mesélő
Mesélő

Goblinok


Veronia értelmes és félig értelmes lényei Tumblr_inline_o9psfa2Gl11rxuedu_1280

Kinézet, tesfelépítés, táplálkozás: A goblinok általánosságban akkorák, mmint egy embergyermek, átlagosan 150 cm magasak. Fejük, kezük és lábuk a testükhöz képes aránytalanul nagy, ahogyan a füleik is nagyok és hegyesek. Egész testüket, sokszor még az arcukat is durva szőr borítja, ennek színe olyan változatos lehet, mint az emberek hajszíne. Szemük az arc ukhoz képest nagy és fekete, orruk széles és lapos, szájukban hegyes fogak ülnek. Léteznek hím és nőstény goblinok, ám nagyon nehéz őket megkülönböztetni egymástól. Mindenevők. Tényleg. Bármit megesznek, ami szerves anyagból van, kifejezetten szeretnek főzni, így lakhelyüket folyamatosan belengi a "mindent bele" leveseik bűze.

Életkor, fejlődés, szaporodás: Átlag életkoruk 30-40 év, egy tíz éves goblin már teljes értkű felnőttnek számít. A terhesség 7 hónapig tart, utána az utód bár magatehetetlenül jön a világra, nagyon gyorsan fejlődik. Meglepő módon a goblinok monogámok, az udvarlási rituáléjuk hosszas és bonyolult. Az első szakaszában a goblin hím értékes ajándékokkal igyekszik lenyűgözni a kiszemelt nőstényt, aki ha fogadja az udvarlását, akkor visz neki egy tányér saját főzésű levest. Ha ezt a hím goblin képes legyűrni akkor a kapcsolat beléphet a második szakaszba. Ebben a szakaszban minél nagyobb vadakat kell elejtenie a hímnek, amit a nőstény, ha elégedett, saját készítésű míves lándzsával jutalmaz. Végül a hím goblinnak le kell győznie egy párbajban a nőstény apját, és ha ez sikerül, akkor megülhetik az esküvőt, ami egy egészen nagy esemény és a falu minden lakója hivatalos rá. Egy goblincsaládban a tíz gyerek kevésnek számít.

Jellem, Viselkedés, Harcászat, Élőhely: A goblinok kifejezetten goromba népség. Előszeretettel tulajdonítanak el mindent, ami mozdítható, gyakran kirabolják a falvak éléskamráit, és kifejezetten kedvelnek mindent, ami fényes. Képesek beszélni, de értelmileg nagyjából egy 8 éves gyerek szintjén állnak. Mindig nagyobb csapatokban támadnak, a magányos goblin ritka, általában valamiért kitaszított. Ezekkel a kitaszított goblinokkal könnyebb szótérteni, a csapatokkal szinte lehetetlen. Fegyvereik általán rossz minőségűek, rozsdásak, de jól bánnak a tőrökkel, kisebb kardokkal, lándzsákkal és dárdákkal is. Élőhelyük változatos, falvaikat nagyobb barlangtermekbe éppúgy képesek megépíteni, mint erdők mélyére, de előszeretettel költöznek be felszín közeli angyalromokba és elhagyatott bányákba is. Bár rejtőzni próbálnak, a kondérjaik bűzét sokszor egészen messziről megérezni... Megtalálhatók Veronia szinte minden szegletében, az északi pusztaföldön, a kősivatagban de a Schattenschild hegységében is.

Társadalom: A goblinok falvakban élnek, a falu lakói pedig többségében egy törzsnek számítanak. Minden törzsnek megvan a maga neve és szimbólumaik is. A törzsön belül általában négy-öt nagy család van, ezeket a legidősebb hím goblin vezeti, a törzset élén viszont mindig egy goblin sámán áll. Vallásuk totemisztikus, leginkább állatszellemeket tisztelnek, de a természet erőit is szellemek munkálkodásának tulajdonítják. Meglepő módon vannak törvényeik és rengeteg bonyolult, az emberek számára sokszor értelmetlen hagyományuk, ám ezek törzsenként eltérhetnek egymástól.

Képességek, Erők: rendkívül gyorsak, és méretükhöz képest erősek is, bár messze nem annyira, mint egy megtermett ember. Inkább gyorsaságukra és létszámukra támaszkodnak. A goblin sámánok képesek minimális elemi mágiát használni, ám ez többnyire kimerül kisebb tűzlabdák dobálásában. Azért nem szabad őket alulbecsülni, ki tudja, mikor lepik meg a kétlábút.

Gyakoriság: Gyakoriak.

Veszélyesség: Közepes.

Ok a vadászatra: Bosszú vagy irritáció.

Populáció: Nagyjából 300.000

Azrael

Azrael
az Égi Kovács
az Égi Kovács

Jötün

Veronia értelmes és félig értelmes lényei 97b663c260526dcf7a97159d0151acda

Kinézet, tesfelépítés, táplálkozás: A jötün (egyes helyesírás szerint jotün) 3-3,5 méter átlagmagasságú emberszerű faj, leginkább a legendákból fennmaradt tipikus viking ősökre emlékeztető jellegekkel. Arányosan nagy testük teljesen emberszerű, izomzatuk erőteljes, szemük és hajuk színe skando-nordikus (szőke, kék szem) vagy kelta-nordikus (vörös, zöld szem) változatban is előfordul. Életvitelük, táplálkozásuk és egyéb fizikai szükségleteik teljesen megegyeznek az emberekével, noha lakóhelyükből adódóan főleg tengeri halak és óriáskígyók húsát fogyasztják.

Életkor, fejlődés, szaporodás: A jötünök egymás közt az emberekhez hasonló módon tudnak szaporodni, terhességi időszakuk valamivel hosszabb, körülbelül 10 hónap. Az újszülött jötünök a csecsemőkhöz hasonlóan még gyámoltalanok és védelemre szorulnak, noha ember megfelelőiknél hamarabb állnak lábra és kezdenek mozogni. Fejlődésük furcsán ritmikus, vannak benne gyorsan és lassan változó időszakok. A gyermek jötünök az első 8-10 évükben nagyon gyorsan fejlődnek és érik el a kamaszkori jellemzőket, ez után azonban 10-15 évig a folyamat lelassul, majd ugyanilyen gyorsan érnek felnőtté és lassulnak le az öregedésben ismét. Ideális körülmények között egy átlagos jötün akár 3-400 évig is élhet, azonban mivel egy harcos népről van szó, akik igen zord körülmények között élnek, a legtöbbjük nem éli meg a 120 évet. Szinte mind varázsképtelenek és testük nehezen befolyásolható mágiával, így az ember és tünde mágusokkal kölcsönösen rossz a kapcsolatuk.
Különleges jötünöknek számítanak az aesirek, a viking mitológia istenalakjainak valós megfelelői. Az aesirnek született jötünök ösztönös mágiahasználók, ugyanakkor varázslataik olyan idegenek, hogy nehezen fejtik meg más faj tagjai és ők sem képesek bármi más módszer alkalmazására. Az aesirek gyakorlatilag halhatatlanok, míg meg nem ölik őket, a mágiájuk egy véletlenszerű ponton megállítja az öregedésüket. Hogy hogyan születnek és mi alapján lesznek mások társaiknál a jötünöknek is rejtély, a jelenség annyira ritka, hogy csak a mondák adnak valamennyi leírást. Jelenlegi ismereteink szerint az egyetlen élő aesir az Åskenvändare törzsben rejtve élő Loki.

Jellem, Viselkedés, Társadalom: Nyersek és kalandor lelkűek, akár csak a kultúrájukat utánzó skandináv vikingek. Veronián szinte csodaszámba menő módon a férfiak és nők egyenrangúak, helyüket a társadalmukban cselekedeteik és eredményeik határozzák meg. A jötünök kalózkodásra épülő hajós kultúrája barbárnak hathat bármely idegen számára, állandó portyázásaik a Nyugati-tengereken és a part menti halászfalvakban pedig közkedvelt ellenséggé teszi őket. Lakhelyeik a tengerben elszórt szigetek, amelyek fel is osztják a társadalmukat: egy-egy sziget egy jötün törzsnek ad otthont, amelyek egymással igen gyakran kerülnek konfliktusba. A törzs vezetője a jarl, alatta a közrendű harcosok állnak, alattuk pedig az elfogott emberek vagy foglyul ejtett más törzsek tagjaiból álló rabszolgák. Vallásuk azonos a skandináv vikingek hitével, tekintve, hogy ez adta az utóbbi alapját. Saját fajukból kikerülő aesir társaikat istenként tisztelik, noha azok hiányát érezve sok jötün lassan elveszítette a hitét.
Legismertebb tagjaik az Északi Királysággal szövetségre lépett Åskenvändare (Villámműves) törzs, akik a tengereket elhagyva a királyság északi határában, a pusztaföldhöz közel alakítottak ki falvakat.

Képességek, Erők, Harcászat: Fizikai erejük többszöröse az átlag emberének, testméretükből adódóan fegyvereik is arányosan nagyobbak. Mágiájuk kezdetleges, főleg rúnákra és rúnakövekre támaszkodik. Technikai fejlettségük lenyűgöző mértékben múlta felül az emberekét. Ennek alapja a fekete lőpor, amelyet évszázadokkal ezelőtt találtak fel és mára jelentősen finomították a felhasználását. Legismertebb vívmányaik a lőfegyverek, ágyúk, valamint a különleges mechanikai módszerekkel erősített páncélok, de fejlődésük üteme nem állt meg, így napról napra új ötletekkel állnak elő. Harcmodoruk a kettőt vegyíti, leginkább lőfegyverekre és fizikai erejükre hagyatkozik és ahol szükséges puskapor alapú erősítésekkel toldják meg. Állandó hadseregük nincs, főleg gerilla módon fosztogatnak és csapnak szét az óvatlan hajósok között.

Gyakoriság: A part mentén lassan mindennapos látvánnyá váltak, más helyeken kisebb csoda látni egyet

Veszélyesség: Kiemelten veszélyesek

Ok a vadászatra: Nem szokás vadászni őket, mivel gyakorlatilag az embernél is értelmesebbek inkább mint betolakodókat szokták visszaverni a támadásaikat

Populáció: Ismeretlen, nagyjából 50.000

https://questforazrael.hungarianforum.net

Ostara

Ostara
Próbaidős Mesélő
Próbaidős Mesélő

Imp

Veronia értelmes és félig értelmes lényei Gibbering-Fiend

Kinézet, Testfelépítés: Kis méretű emberszerű lények, fél méter magasak és aránytalanul hosszú végtagjaik vannak, végükön hosszú, éles karmokkal. Csontjaik vékonyak és törékenyek, izmaik alig láthatóak, legtöbbjük alultáplált. Bőrszínük változó, leggyakrabban a vörös, sárga, falfehér, vagy azok különböző árnyalatai nyilvánulnak meg rajtuk, de előfordulhatnak foltosak is. Fejszerkezetük megnyúlt, két fekete szarvval a homlokukon, melyek az alig észrevehető pukliktól a szarvasagancs méretűig terjedhet. Fülük hosszú és széles, orruk és szemük apró. Széles szájukban közel hatvan apró hegyes fog található, melyek mind sárgák, illetve egy hosszú nyelv, amely teljes hosszában kiöltve a lény hasáig leér.

Életkor, Fejlődés, Szaporodás: A démonokhoz hasonlóan ezek a lények sem öregednek, így a fiatal és idős egyedek között pusztán a viselkedésük tud különbséget tenni. A fiatalabb, tapasztalatlanabb impek kíváncsiak és sokkal agresszívabbak, mint az idősebb társaik, ám az idő előrehaladtával, sokkal jobban kezdenek hasonlítani viselkedésükben a környezetükben élőkre, mestereikre. Szaporodásuk nem természetes, hiába rendelkeznek nemi szervekkel. Úgy vélik, akár csak a démonok, úgy az impek is bűnös életet élő lényekből manifesztálódnak, ám nem emberi lényekből, hanem különösen bűnös életet élő goblinokból. Az ilyen módon létrejött impeknek sincs emléke előző életükről. Ezen kívül ezeket a lényeket idézésekkel is világra tudják hozni, démoni mágia segítségével.

Jellem, Viselkedés, Harcászat, Élőhely: Az impek önmaguktól csak nagyon lassan képesek fejlődni, sokáig agresszívak és kíváncsiak maradnak, de állandóan vágynak az erősebb lények szolgálására, főleg démonokéra. Ha sikerül találniuk valakit, akit szolgálhatnak, örök hűséget fogadnak neki és segítik őt a hétköznapi dolgokban és a harcokban is. Harc közben igen fürgén mozognak és igyekeznek távol maradni ellenfeleiktől, vagy annak háta mögött lopakodnak. Képesek tőröket, kisméretű távolsági fegyvereket és egyszerűbb démoni mágiákat használni, így jelenlétük semmiképpen sem alábecsülendő. Ha arra kerülne a sor, éles karmaikkal és hegyes fogaikkal is képesek bőrt sérteni, de egyedül, ha nem utasítják őket, nem mernek kiállni náluk nagyobb testű lények ellen. Impek ott élnek, ahol a gazdájuk is, a gazdátlan impek pedig megtalálhatóak városok sikátoraiban, padlásokon, szemétdombokon, erdőkben, mezőkön és hegyek ormai közt is.

Társadalom: Egy gazdátlan imp, amelynek soha nem is volt gazdája, állandóan kóborol és a lehető legtöbb dologba beleüti az orrát. A kóborlók között egyfajta hierarchikus rendszer alakul ki, amiben a legmagasabb rangú imp az, amelyik a legtöbbet tapasztalta a világból. Az, hogy ezt hogyan képesek megállapítani egymásról, mai napig rejtély. A gazdátlanodott impek, amelyek elveszítették mesterüket, általában új gazdát keresnek maguknak, vagy ha elég sokat tanultak, beléphetnek a kóborlók közé, akik így azonnal vezetőjükké teszik, ezzel kialakítva egy törzset. Az imp törzsek nagyon ritkák, ugyanis a törzs vezetőjének rendelkeznie kell egy saját céllal, amelyet csak nagyon kevesen képesek kialakítani. Az imp törzs tagjai azért élnek és halnak, hogy vezetőjük célját beteljesíthessék.

Képességek, Erők: Bármilyen nyelven képesek megtanulni beszélni, de egyik nyelvről a másikra nem képesek fordítani. Intelligenciájuk addig nem terjed. Küzdelemben karmolnak és harapnak, ám ezekkel csak gyengébb sérüléseket tudnak okozni. Félkardokat, tőröket és kisméretű lőfegyvereket képesek használni, bár az utóbbiakkal igen ügyetlenül bánnak, valamint egyszerűbb démoni mágiákat is megidézhetnek. Fizikai erejük nem túl nagy, könnyen meg lehet tőlük szabadulni, viszont nagyon mozgékonyak. Hosszú karmaikkal képesek falakba vájni, azokra, és fákra is könnyedén felmásznak, farkuk pedig egy harmadik kézként képes mozogni, rátekeredni dolgokra.

Gyakoriság: Gyakoriak.

Veszélyesség: Irritáló, nem veszélyes.

Ok a vadászatra: Démonok és kártevők, megölésük azonban semmi hasznot nem hoz, legfeljebb disznóeledelt.

Populáció: Ismeretlen

Ajánlott tartalom



Vissza az elejére  Üzenet [1 / 1 oldal]

Engedélyek ebben a fórumban:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.