Csata leíró költemények

Fagyos szél markolta
a zöld és vörös király seregét,
Sötét halál-madarak hada
alkotta az ég, sötét fellegét.

Csatakiáltásuk echót vert
a dombok falairól,
kardjaik serkentettek vércsermelyt
és eltávoztak mind, az élők soraiból.

A Déliek seregét elsöpörték
ahogy körbe vették őket
Pillanatok alatt mind leölték
s lefejezték, a sisakos főket.

A csata látszott, elveszett
A Déleik mind elbuktak.
De királyuk, Rudenz, elszelelt,
Így mégis mind békében nyugodnak.

Karl von Wolfgruben

By the battle of Twinhill

In a cold night was ready the tragedy,
when the green and red king’s troops
are charged, above them the ravens army
made the night black, by hide the moons.

The ground was shaked by their battlecries
when they was ready to do the biggest guilt.
The echo of shouts was hearable in hundred miles.
With blood was soaked, the battlefield.

South army was crushed by the red horde
now they’re, who rules the land.
Very high lifted the sword
what executes the greens, by the catholics hand.

There was no sign of victory
Hellenburg’s army was fall.
King Rudenz had to flee,
in peace they fill the Heroes Hall.

Suzie Nightleaf