Kezdőlap
Keresés
Regisztráció
Belépés
Név: Egan Foley
Faj: Sötét Tünde
Frakció: Nincs
Kaszt: Holdpap
Nem: Férfi
Kor: 20 év
Kinézet: Fakó bőrű fiatal sötét tünde, aki körülbelül 177 centiméter magas. Vékony alkatú, emellett a munka és a kemény edzések nyoma szintén látható rajta. Nemesi vágású arcán a komolyság honol, mint minden egészséges férfin. Ezüstfehér hajaegyenesen omlik le a lapockájáig , amit azért a biztonság kedvéért hátul összefog egy lófarokban. Kivételes alkalmaknál hajfonatot visel, díszes kiegészítőkkel, ami rendszerint egy telihold kinézetű hajcsatt. Rideg mélylila szeme van, amiben olykor megcsillan a kíváncsiság, mikor számára érdekes dologra talált rá. Kisugárzása alapvetően hüvős, hogy azáltal kevesen merjenek hozzászólni, vagy ismerkedni vele. Különleges ismertető jegye a bal kézfején található fekete színű tetoválás, ami egy tőrre csavarodó kígyót ábrázol. Másik dolog amiről könnyen fel lehet ismerni, hogy van egy anyajegye a jobb oldali szeme mellett. Öltözködése terén igényes, mert az alkatára tökéletesen igazodó igényesebb ruhadarabokat veszi fel. Kedvenc színe közé tartozik a barna és a méregzöld.
Jellem: Figyelmes férfi, aki mindig a környezetét vizsgálja, hogy mi történik körülötte. Másik nagy erőssége a kitartás, ami leginkább munkavégzésre, de kis mértékben fájdalomtűrésre is kihat. Kedves barátai mellett kiáll, ha úgy adódik a helyzet, hogy meg kell védeni. Szorgalmas fajta, aki szívesen tanul új dolgokat, ha hasznájára válik a mindennapi életében. Aki durván megsérti a lelki világát, azt nehezen felejti el a tettével együtt. Nem bosszúálló fajta, emellett idővel képes csak megbocsátani másoknak. Teljes szívéből utálja a tolvajokat, s ha valahol meghallja, hogy arról beszélnek, akkor könnyen kijön a béketűréséből. A munkájában szigorú, s a vele együtt dolgozóktól szintén megköveteli. Nem fél a kihívásoktól, ha eléáll, mert próbálja őket ügyesen megoldani. Szereti a rendet, egyben tisztaságot maga körül. Szeret olvasni, ezáltal sok érdekességre rálelni.
20 éve született Elathában, a város legszegényebbik helyén, ahol nélkülőzni kellett, annak ellenére, hogy kétkezi munkából próbáltak meg élni a szülei. Két testvére volt, az egyik a nővére, aki 7 éves, míg a másik 4 éves bátyja. Az apja és anyja egy hónapig bírták elviselni a család legujabb tagját(Egant), aztán az éhség miatt úgy döntöttek, hogy rábizzák a holdpapokra a kicsi életét, ezáltal a családban senkinek ne kelljen nélkülöznie hosszabb ideig az élelmet. Egy ködös reggel egy kisebb kosárkában vitték el a holdcsókolt újszülöttet a Szentélyhez, majd egy köszönő level mellett megosztották a gyermek nevét is. Otthagyták a bejárat előtt, meg sem várták, hogy megtalálja a babát egy holdpap. Egan ekkor látta utoljára a családját, mit sem sejtve, hogy az életben soha többé nem fogja. Akkor figyeltek fel rá, mikor hangosan ordított a kapu előtt. Hála egy holdpapnőnek, hogy meghallotta a sírását és intézkedett az ügyben. Bekerült egy nagy, összetartó közösségbe, ahol kisbabaként először nem volt különösen feladata. A templom színfalain belül tanult meg járni, aztán később beszélni. Gyerekként keveset játszhatott, mert nem igazán engedték meg neki a szórakozást. Mindig a rendre és fegyelemre hivatkoztak, amit még akkor képtelen volt felfogni épp ésszel. Végül a helyzetbe beletörődött az új lakó, mint a nála már kicsivel nagyobbak és szót fogadott a felnőtteknek. Egan gyér gyermekkora elindította benne az a szokást, hogy egy helyre leüljön, s onnan nézze a mindennapi életet zajlását. Öt éves korától kirendeltek mellé egy fiatal holdpapot, aki arra próbálta meg rávezetni, hogy nemsokára neki szintén dolgoznia és segítenie kell. A kicsi jelölt ellenezte ezt a felvetést, sőt kétszer kiverte a balhét. Természetesen a holdpapok ezen viselkedése miatt megbüntették őt, ráadásul felvetették azon fennálló lehetőséget, hogy kitagadják a kötelékükből, s mehet utána bárhová. A kemény szavak annyira megrémitette Egant, hogy ezután elkezdett viselkedni. Elvégezte a rá szabott feladatokat, hogy 7 éves korában ne kelljen felügyelet mellett dolgoznia. Mikor a hetedik életévét betöltötte, akkor a templom falain belül olyan feladatokat biztak rá, amit el lehet várni tőle. Ebbe nem tartozott bele a kemény fizikai munka, inkább az öltözetek összeszedése, aztán mosása és teregetése, vagy éppenséggel levelek kézbesítése a megfelelő személynek. Délutánonként a gyerekek összegyűltek, hogy egy holdpap megtanítsa őket az írás és olvasás tudományára. 10 éves korában bövítették az elvégzendő tevékenységek körét a következőkkel: közös meditálások, kódex és egyéb iratok másolása. 12 éves koráig tanult közösen a többiekkel, mert azután jött a hat kemény év, amit 3 különböző tanítónál kellett leszolgálni. Az első két évében megismerkedett a késsel, mint fegyverrel és emellett különböző gyakorlatokat kellett végeznie. A következő kettőt hit elmélettel töltötte, míg utoljára mindennek meg kellett találnia a szépségét. Kezdetben egyáltalán nem állt rá az agya a papok világára, s ha tehette titokban szidta őket. Végül a nagy áttörést akkor érte el, mikor a születésnapja előtt egy baleset miatt halálközeli élménye volt. Azután teljesen másként látta a körülötte levő világot, de azért megmaradt a józan határok mögött, ami annak is köszönhető, hogy egyes gyengébb elméjű társa képtelen volt kezelni a tanításokat, s inkább elvakult elméjű alakok váltak belőlük.
18 éves korában a befogadásának időpontjában hivatták őt, hogy készen áll a beavatásra? Természetesen igent mondott rá, így este éjfélkor a holdablak alatt, többi fontos holdpappal egyetemben megáldották Egant, ezáltal igazi holdpappá léptették elő. Nagyon örült az ifjú, hogy kitartásának és szorgalmának hála itt lehet. Felkereste őt ezután egy öreg tanító, hogy elkezdje őt a holdpapok mágiájára és annak használatára. A tehetségének köszönhetően az alapokat négy hónap alatt vette át. Ezután Egan gondolt egy merészet, hogy a késharc tudámányát kellenne magasabb szintre emelnie. A tanítója beleegyezésével sikerült elérnie azt, hogy elengedje a nagyvilágba, hogy felkutassa és tanuljon a mesterektől, akik e fegyvernem koronázatlan királyai. Sokat kellett utaznia hozzá, hiszen fogalma sem volt, hogy hol találhatóak azok a személyek. Először az Árny-hegység lábánál próbálkozott megtalálni egy illetőt, azonban nem lelt a nyomára. E kudarcot követően átelepült a mocsárba egy öreg sötételf bérgyilkos férfihez, aki csupán az alapokat ismételtette vele, ami régen belevésődött az elméjébe. Itt történt meg először, hogy kirabolta Egant egy vándor tolvaj, aki elvitte tőle a Holdpapok által kapott tőrt. Ekkor utálta meg igazán a rablókat, s előszeretettel kívánt a hátuk közepébe egy tört. Az ingoványos vidék kihaltsága indította őt újra útnak. Megtapasztalta a való élet keménységét és sok élménnyel gazdagodott, legyen az jó vagy rossz. Egyik helyen banditák kergették meg, aztán súlyosan megbetegedett az egyik falu közelében. Ott talált szállást, ahol addig tartozkodott, míg fel nem épült Egan. Északon az történt vele, hogy vitába szállt egy nemes emberrel, így kénytelen volt elmenekülni arról a vidékről. Egan Tünde-erdőben talált menedéket magának, ahol találkozott egy 19 éves tünde nővel, akivel összebarátkozott. A lány társaságában heverte ki a rossz élményét, miközben szerelem bontakozott ki közöttük. A románcuknak az vetett véget, hogy a szíve választottját már eligérték másnak, így szakítaniuk kellett.A másik oka, hogy az itt élő tünde késharcostól nem volt mit tanulni. Egan távozott a helyről, hogy a keserű helyről távozhasson. Év végére hazament a tanárjához, hogy megmutassa mire jutott és mi mindent tapasztalt a világból. Hosszas beszélgetések következtek a hüvős idő beálltával, de a tavasz kezdetekor elindult újra egy évre, hogy a kimaradt mesterrekkel találkozzon. Hellenburgban nem uszta meg a pénzes szütyője, mert egy szemfüles tolvaj nyomtalanul elvitte magával. Egan vagyona híján elszegődött egy pékhez, ahol segített a kenyér készítésébeni. Vonakodva fogadta be a férfi, s a felesége még inkább, mert egyszerűen sötét tünde, ráadásul más vallást gyakorol. Egy hónap elteltével azonban barátokként váltak el, ráadásul lett újra pénze, amit utazásra költhetett. Északon találkozott az utolsó késharcossal, akinél három hónapot vendégeskedett és tanult. Az ottani tartozkodása során nem vált senki haragosává, ami kellő önbizalommal töltötte el. Hazafelé a Tünde-erdőn keresztül indult haza, ahol összefutott régi szerelmével, aki most már férjes asszony volt. Hosszadalmasan elbeszélgetett vele némi ital és étel mellett, aztán az összeszuroló szíve elűzte. Megérkezett a mesteréhez, ahol egy könnyed társalgás keretében megbeszélték az évben átélt eseményeket. A tanítója végül bólintott a szorgalmára, kitartására és tanulmányaira, s elengedte őt a saját útjára. A téli időben sok könyvet olvasott el a témában, valamint a feljegyzett gyakorlatokat napi szinten ismételte. Emellett érdeklődése célpontjává váltak a kígyók, mert egyszerűen lenyügözte őt a megjelenésük. A tél végén a bal kézfejére egy különleges tetoválást csináltatott.
Mikor a szentélyben befejezte tanulmányait, akkor megköszönte az odafigyelést a tanítóitól, majd önálló életét megkezdte. Ekkor jutott a fülébe az a szóbeszéd, hogy van egy kard, amit érdemes megszerezni. Nem hitt ezeknek a dajkameséknek, ráadásul késsel tanult meg harcolni, így nem érdekelte őt tovább ez a téma. Inkább elment Hellenburgba, hogy az ottani könyvtárban kígyókkal és holdmágiával kapcsolatos feljegyzéseket nézegessen. A pék barátjánál szállt meg éjszakára, aztán végül tovább állt, hogy nehogy gondot okozzon nekik. Elhagyta észak felé indulva a várost, hogy a következőbe érkezhessen meg.
Faj: Sötét Tünde
Frakció: Nincs
Kaszt: Holdpap
Nem: Férfi
Kor: 20 év
Kinézet: Fakó bőrű fiatal sötét tünde, aki körülbelül 177 centiméter magas. Vékony alkatú, emellett a munka és a kemény edzések nyoma szintén látható rajta. Nemesi vágású arcán a komolyság honol, mint minden egészséges férfin. Ezüstfehér hajaegyenesen omlik le a lapockájáig , amit azért a biztonság kedvéért hátul összefog egy lófarokban. Kivételes alkalmaknál hajfonatot visel, díszes kiegészítőkkel, ami rendszerint egy telihold kinézetű hajcsatt. Rideg mélylila szeme van, amiben olykor megcsillan a kíváncsiság, mikor számára érdekes dologra talált rá. Kisugárzása alapvetően hüvős, hogy azáltal kevesen merjenek hozzászólni, vagy ismerkedni vele. Különleges ismertető jegye a bal kézfején található fekete színű tetoválás, ami egy tőrre csavarodó kígyót ábrázol. Másik dolog amiről könnyen fel lehet ismerni, hogy van egy anyajegye a jobb oldali szeme mellett. Öltözködése terén igényes, mert az alkatára tökéletesen igazodó igényesebb ruhadarabokat veszi fel. Kedvenc színe közé tartozik a barna és a méregzöld.
Jellem: Figyelmes férfi, aki mindig a környezetét vizsgálja, hogy mi történik körülötte. Másik nagy erőssége a kitartás, ami leginkább munkavégzésre, de kis mértékben fájdalomtűrésre is kihat. Kedves barátai mellett kiáll, ha úgy adódik a helyzet, hogy meg kell védeni. Szorgalmas fajta, aki szívesen tanul új dolgokat, ha hasznájára válik a mindennapi életében. Aki durván megsérti a lelki világát, azt nehezen felejti el a tettével együtt. Nem bosszúálló fajta, emellett idővel képes csak megbocsátani másoknak. Teljes szívéből utálja a tolvajokat, s ha valahol meghallja, hogy arról beszélnek, akkor könnyen kijön a béketűréséből. A munkájában szigorú, s a vele együtt dolgozóktól szintén megköveteli. Nem fél a kihívásoktól, ha eléáll, mert próbálja őket ügyesen megoldani. Szereti a rendet, egyben tisztaságot maga körül. Szeret olvasni, ezáltal sok érdekességre rálelni.
20 éve született Elathában, a város legszegényebbik helyén, ahol nélkülőzni kellett, annak ellenére, hogy kétkezi munkából próbáltak meg élni a szülei. Két testvére volt, az egyik a nővére, aki 7 éves, míg a másik 4 éves bátyja. Az apja és anyja egy hónapig bírták elviselni a család legujabb tagját(Egant), aztán az éhség miatt úgy döntöttek, hogy rábizzák a holdpapokra a kicsi életét, ezáltal a családban senkinek ne kelljen nélkülöznie hosszabb ideig az élelmet. Egy ködös reggel egy kisebb kosárkában vitték el a holdcsókolt újszülöttet a Szentélyhez, majd egy köszönő level mellett megosztották a gyermek nevét is. Otthagyták a bejárat előtt, meg sem várták, hogy megtalálja a babát egy holdpap. Egan ekkor látta utoljára a családját, mit sem sejtve, hogy az életben soha többé nem fogja. Akkor figyeltek fel rá, mikor hangosan ordított a kapu előtt. Hála egy holdpapnőnek, hogy meghallotta a sírását és intézkedett az ügyben. Bekerült egy nagy, összetartó közösségbe, ahol kisbabaként először nem volt különösen feladata. A templom színfalain belül tanult meg járni, aztán később beszélni. Gyerekként keveset játszhatott, mert nem igazán engedték meg neki a szórakozást. Mindig a rendre és fegyelemre hivatkoztak, amit még akkor képtelen volt felfogni épp ésszel. Végül a helyzetbe beletörődött az új lakó, mint a nála már kicsivel nagyobbak és szót fogadott a felnőtteknek. Egan gyér gyermekkora elindította benne az a szokást, hogy egy helyre leüljön, s onnan nézze a mindennapi életet zajlását. Öt éves korától kirendeltek mellé egy fiatal holdpapot, aki arra próbálta meg rávezetni, hogy nemsokára neki szintén dolgoznia és segítenie kell. A kicsi jelölt ellenezte ezt a felvetést, sőt kétszer kiverte a balhét. Természetesen a holdpapok ezen viselkedése miatt megbüntették őt, ráadásul felvetették azon fennálló lehetőséget, hogy kitagadják a kötelékükből, s mehet utána bárhová. A kemény szavak annyira megrémitette Egant, hogy ezután elkezdett viselkedni. Elvégezte a rá szabott feladatokat, hogy 7 éves korában ne kelljen felügyelet mellett dolgoznia. Mikor a hetedik életévét betöltötte, akkor a templom falain belül olyan feladatokat biztak rá, amit el lehet várni tőle. Ebbe nem tartozott bele a kemény fizikai munka, inkább az öltözetek összeszedése, aztán mosása és teregetése, vagy éppenséggel levelek kézbesítése a megfelelő személynek. Délutánonként a gyerekek összegyűltek, hogy egy holdpap megtanítsa őket az írás és olvasás tudományára. 10 éves korában bövítették az elvégzendő tevékenységek körét a következőkkel: közös meditálások, kódex és egyéb iratok másolása. 12 éves koráig tanult közösen a többiekkel, mert azután jött a hat kemény év, amit 3 különböző tanítónál kellett leszolgálni. Az első két évében megismerkedett a késsel, mint fegyverrel és emellett különböző gyakorlatokat kellett végeznie. A következő kettőt hit elmélettel töltötte, míg utoljára mindennek meg kellett találnia a szépségét. Kezdetben egyáltalán nem állt rá az agya a papok világára, s ha tehette titokban szidta őket. Végül a nagy áttörést akkor érte el, mikor a születésnapja előtt egy baleset miatt halálközeli élménye volt. Azután teljesen másként látta a körülötte levő világot, de azért megmaradt a józan határok mögött, ami annak is köszönhető, hogy egyes gyengébb elméjű társa képtelen volt kezelni a tanításokat, s inkább elvakult elméjű alakok váltak belőlük.
18 éves korában a befogadásának időpontjában hivatták őt, hogy készen áll a beavatásra? Természetesen igent mondott rá, így este éjfélkor a holdablak alatt, többi fontos holdpappal egyetemben megáldották Egant, ezáltal igazi holdpappá léptették elő. Nagyon örült az ifjú, hogy kitartásának és szorgalmának hála itt lehet. Felkereste őt ezután egy öreg tanító, hogy elkezdje őt a holdpapok mágiájára és annak használatára. A tehetségének köszönhetően az alapokat négy hónap alatt vette át. Ezután Egan gondolt egy merészet, hogy a késharc tudámányát kellenne magasabb szintre emelnie. A tanítója beleegyezésével sikerült elérnie azt, hogy elengedje a nagyvilágba, hogy felkutassa és tanuljon a mesterektől, akik e fegyvernem koronázatlan királyai. Sokat kellett utaznia hozzá, hiszen fogalma sem volt, hogy hol találhatóak azok a személyek. Először az Árny-hegység lábánál próbálkozott megtalálni egy illetőt, azonban nem lelt a nyomára. E kudarcot követően átelepült a mocsárba egy öreg sötételf bérgyilkos férfihez, aki csupán az alapokat ismételtette vele, ami régen belevésődött az elméjébe. Itt történt meg először, hogy kirabolta Egant egy vándor tolvaj, aki elvitte tőle a Holdpapok által kapott tőrt. Ekkor utálta meg igazán a rablókat, s előszeretettel kívánt a hátuk közepébe egy tört. Az ingoványos vidék kihaltsága indította őt újra útnak. Megtapasztalta a való élet keménységét és sok élménnyel gazdagodott, legyen az jó vagy rossz. Egyik helyen banditák kergették meg, aztán súlyosan megbetegedett az egyik falu közelében. Ott talált szállást, ahol addig tartozkodott, míg fel nem épült Egan. Északon az történt vele, hogy vitába szállt egy nemes emberrel, így kénytelen volt elmenekülni arról a vidékről. Egan Tünde-erdőben talált menedéket magának, ahol találkozott egy 19 éves tünde nővel, akivel összebarátkozott. A lány társaságában heverte ki a rossz élményét, miközben szerelem bontakozott ki közöttük. A románcuknak az vetett véget, hogy a szíve választottját már eligérték másnak, így szakítaniuk kellett.A másik oka, hogy az itt élő tünde késharcostól nem volt mit tanulni. Egan távozott a helyről, hogy a keserű helyről távozhasson. Év végére hazament a tanárjához, hogy megmutassa mire jutott és mi mindent tapasztalt a világból. Hosszas beszélgetések következtek a hüvős idő beálltával, de a tavasz kezdetekor elindult újra egy évre, hogy a kimaradt mesterrekkel találkozzon. Hellenburgban nem uszta meg a pénzes szütyője, mert egy szemfüles tolvaj nyomtalanul elvitte magával. Egan vagyona híján elszegődött egy pékhez, ahol segített a kenyér készítésébeni. Vonakodva fogadta be a férfi, s a felesége még inkább, mert egyszerűen sötét tünde, ráadásul más vallást gyakorol. Egy hónap elteltével azonban barátokként váltak el, ráadásul lett újra pénze, amit utazásra költhetett. Északon találkozott az utolsó késharcossal, akinél három hónapot vendégeskedett és tanult. Az ottani tartozkodása során nem vált senki haragosává, ami kellő önbizalommal töltötte el. Hazafelé a Tünde-erdőn keresztül indult haza, ahol összefutott régi szerelmével, aki most már férjes asszony volt. Hosszadalmasan elbeszélgetett vele némi ital és étel mellett, aztán az összeszuroló szíve elűzte. Megérkezett a mesteréhez, ahol egy könnyed társalgás keretében megbeszélték az évben átélt eseményeket. A tanítója végül bólintott a szorgalmára, kitartására és tanulmányaira, s elengedte őt a saját útjára. A téli időben sok könyvet olvasott el a témában, valamint a feljegyzett gyakorlatokat napi szinten ismételte. Emellett érdeklődése célpontjává váltak a kígyók, mert egyszerűen lenyügözte őt a megjelenésük. A tél végén a bal kézfejére egy különleges tetoválást csináltatott.
Mikor a szentélyben befejezte tanulmányait, akkor megköszönte az odafigyelést a tanítóitól, majd önálló életét megkezdte. Ekkor jutott a fülébe az a szóbeszéd, hogy van egy kard, amit érdemes megszerezni. Nem hitt ezeknek a dajkameséknek, ráadásul késsel tanult meg harcolni, így nem érdekelte őt tovább ez a téma. Inkább elment Hellenburgba, hogy az ottani könyvtárban kígyókkal és holdmágiával kapcsolatos feljegyzéseket nézegessen. A pék barátjánál szállt meg éjszakára, aztán végül tovább állt, hogy nehogy gondot okozzon nekik. Elhagyta észak felé indulva a várost, hogy a következőbe érkezhessen meg.
