Naela Valinarys helyzetjátékai

És már érkezik is az első helyzet:

Naela már ideje korán úgy döntött, elhagyja a törzsét és vándorolni kezd. De vajon célba ér-e valaha? Lássuk hát, ha Naela eleve azzal a céllal indult volna útnak, hogy egy országot, törzset, szervezetet, vagy egyéb kisebb csoportot szolgáljon, hogy is nézne ki az élete? Mi lenne az a csoport, ki lenne ott ő, hogyan élné a mindennapjait, és ami legfontosabb, milyen céljai lennének?

Egy ünnepég után kissé fáradtan sétálok be a szobámba, ahol leülök a kedvenc párnámra, amivel szemben egy álló tükör helyezkedik el, mellette egy tálban friss vízzel és törülközővel a jobb oldalán, míg balján ott a sok illatos olajom és a színes festékem. Elég meleg van, így a törülközőt belemártom a tál vízbe és megtörlöm a homlokom és a nyakam vele, kellemesen hűsít. Vissza leteszem és nekiállok levenni az ékszereket, a karomról, csuklómról, nyakamból, a bokámról, az ujjaimról és a fülemből. Most nagyon sokat aggattam magamra, mert apa szerint, nagy lehetőségek állnak előttem és most megkért, hogy jobban adjak magamra, mint eddig. Megünnepeltük, hogy vége a Csillagtalan Éjszakának. Érdekel mi okozta és hogy pontosan minek örülünk ennyire, de nem találkoztam senkivel, akitől megkérdezhettem volna.
Beszélgetést hallok, két férfiét, akik hozzám közelednek, az egyik jó apám Zohar, de a másikat nem ismertem.
- Naela kérlek gyere ki hozzánk, valakinek be szeretnélek mutatni! Hallom is a miértjét érkezésüknek és izgatott leszek, hogy mégis mit is szeretnének. Felállok és a fellépő ruhámban sétálok ki, hogy megnézzem magamnak a látogatónkat. Az öltözéke alapján valami felsőbb papi rétegből érkezett.
- Békét és egyensúlyt! Kicsit meghajolok, de nem viszem túlzásba, kedvesen üdvözlöm és egyre kíváncsibb leszek, hogy atyám mit talált ki a vendégünkkel, amihez én is kellek.
- Üdvözöllek, a nevem Akan ben Bazak. Azért jöttem, hogy feladattal lássalak el, már elég nagy vagy és remekül boldogulsz közöttünk, ezzel a lehetőséggel még kiemelkedőbb lehetsz.  Úgy éreztem ez egy nagy megtiszteltetés, mégis mintha egy nagy gombóc lett volna a torkomban, szóhoz sem jutottam, csak bólintottam. Fogalmam sincs, milyen feladatot kaphatok, félrepillantottam apámra, aki büszkén mosolygott rám vissza. Terveztem, hogy elmegyek a saját céljaim miatt, ám ha a törzsem ad feladatot, az mindennél fontosabb, nem lehet belőlem szakadár, nem járhatok úgy, mint Korach. A család becsületét nekem kell megvédenem, így kérdőn pillantok vissza Akan felé.
- Mi lesz a feladatom? Teszem fel a kérdést, amit már vártak és megkönnyebbülnek, hogy nem ellenkezem, de miért is tenném. A saját érdekem is, hogy a legkiválóbb nefilimek között legyek.
- El kell menned az északi városba és a déli városba, hogy erősítsd a hitet az emberekben, segíts nekik visszatalálni a helyes útra, ellenkező esetben pedig vállalják a büntetést. Kapsz magad mellé két harcost is, hogy vigyázzanak rád. Utad során minden faluba térj be és tedd a dolgod, ahogy azt tanították neked. A feszültséget pedig oldd fel, hogy kisebb ünnepséget szervezel.  Kezdem érteni, miért engem választottak. Kísérettel nem lesz nehéz dolgom remélem, bár még nem volt dolgom emberekkel.
- Rendben, minden tőlem telhetőt megteszek, Elohim legyen a tanúm rá.  Esküdöm meg és ezzel minden eldöntetett. Holnap már indulok is, így egy meghajlás és búcsúzás után távozom is, hogy összecsomagoljam a szükséges holmikat. Ruhák, mindenféle kence, fegyver, ékszerek. Két nyeregtáskányi felszerelés. Reggel hajnalban találkozom a társaimmal, az egyik egy férfi nefilim, a másikuk meg egy ember nő. Különös, de legalább lesz időm megismerni jobban az emberek természetét. Teljesen máshogyan nevelkednek, mint mi és ez a viselkedésükben is meglátszódik, ami az út közbeni beszélgetésből ki is derül. Ő csak a váltóért jött velünk, de egyébkén hívő. Úgy érzem őt is meg kell térítenem, hogy ne legyen ilyen önző, hiszen van jó szándék is. Megértem, hogy megélhetés miatt kell váltó, de ne csak amiatt legyen ő a kísérőm. Lehet nem véletlenül kaptam meg őt magam mellé, útközben azon gondolkozom, hogyan világítsam rá a tényekre. Nefilim társam elég csendes és szűk szavú. Eszembe jut egy tanulságos történet, ahol a váltó nem boldogít, mert nagyobb öröm segíteni másokon és hálájuk jeléül elfogadni bármit mást. Néha egy kis ételt, néha csak egy kis ajándékot. Sokkal nagyobb az eszmei értéke ezeknek, hiszen szeretetből kapjuk. Egyelőre még nem hozom fel, nem akarom egyből ezzel letámadni, inkább az első falura bízom a lehetőséget, hogy megtapasztalja, milyen hálásak is az emberek. Utána ráérek elmesélni és talán átértékeli a dolgot, a kapzsiság mondhatni bűn és nem szívesen utazok együtt vétkesekkel.
Az első falu környékén egyből harcba keveredünk pár förtelmes élőhalottal, akiknek a legyőzésében és is segédkezem. Messziről már láthatta egy két falusi, hogy küzdünk ezekkel a sötétség teremtményeivel, mert mikor megérkeztünk nagyon hálásan fogadtak és úgy éreztem könnyű dolgom lesz megerősíteni őket a hitükben. Az Atya gondol mindenkire, ezért is küldött ide minket, hogy megvédjük a faluban élőket. Segédkeztem a misén a papnak és utána kisebb ünnepséget tartottunk. Kiültünk a tér közepére, ahová kihozták az asztalokat és székeket, előállt egy zenész társaság is, akik mulatós zenét játszottak. Mindenki táncolt, amit én sem hagyhattam ki. Másképpen csinálták, de hamar megtanultam és beilleszkedtem közéjük. Persze, mint nefilim még így is tiszteltek és nem mert mindenki velem táncolni. Akin láttam, hogy fél bátorítva léptem hozzá és kértem fel én. Volt bor, amit nem ittam, víz és persze előkerültek a sonkák és szalonnák a még reggel kisütött kenyérrel. Mindenki beleadta, amit nélkülözni tudott. A kis ünnepség elég jól alakult, bár nem volt túlságosan hosszú. Az emberek hálálkodtak nekünk, ahol felhívtam a figyelmüket embertársamra is, hogy neki is kijár. Kapott ő is ajándékot, aminek láttam mennyire örül. Úgy érzem még pár ilyen látogatás máshol és meg fog változni a nézete, hogy váltó nélkül is velünk tartson a továbbiakban, hogy még többeket segíthessenek és még több ilyen napot élhessenek meg.

Lássuk csak miből élünk. Szolid kis írás volt és nem is volt túlcsicsázva, ami nagyon jó, főleg hogyha olyan helyzetet mutatnak be, amiben még nem láttuk a karaktert. Az ünnepszervezés egy érdekes ötlet volt, azt hiszem hamar elterjedne a pletyka a "nefilim vándorcirkuszról", ha tényleg ezt az utat választotta volna Naela. Az útitársakról meg a törzsön belüli történésekről szívesen olvastam volna még többet. Persze meg van a kellő szószám, de nyugodtan lehet annál tovább is menni akár sokezres nagyjágig, így legközelebb ha van hozzá ötleted ne sajnált a betűket.
Illetve ahogy láttam, elég kötötten kezelted a helyzetet. Ezek a helyzetjátékok olyan történetek, melyek nem történtek meg a játéktéren, így nem muszáj a karakter tulajdonságaihoz ennyire ragaszkodni. Ahogy néztem Naela életmódja szinte semmi sem változott, a gondolkodásmódján sem nagyon módosított az, hogy ott állt és támogatta az egész törzs (leszámítva persze a buliszervezéseket). Ilyenkor ne félj elereszteni a hajad.

Az első helyzetjátékért még nem jár jutalom, ám a passzívod miatt ezért is kapsz 1 Lent. És érkezik is a következő helyzet.

Naela barátunk még csak most kezdte az útját, ugorjunk hát kicsit előre az időben. Szeretnék látni egy 10-es szintű Naelát, aki már ezer kalandot megélt, hatalmas mágiáknak parancsol, talán rangja és befolyása van, vagy akár fontos tisztségeket lát el. Hogy pontosan hogy is néz ki most az élete azt rád bízom, a lényeg, hogy Naela immár 10-es szintű, temérdek tapasztalattal és hatalommal a háta mögött.

Évek teltek el, amíg az útját járta és rá kellett jönnie, hogy a kedvességet itt kevesen értékelik. Az emberek, az átkozottak és a démonok is menthetetlenek önmaguk sötét oldalától, ahogy a nefilimek is. Sokáig gyakorolt önmagában, hogy képességeit eltitkolja, még unokatestvére, Korach előtt is. Egy ideig csak vándorolt és neveket gyűjtött egy füzetbe, hogy amint elég erős lesz, meglátogatja őket és megnézi változtattak-e a szokásaikon, ha nem, hát bűnhődniük kell. Miután befejezte az útját Veronián, hazament, hogy ott egy kiemelkedő tagja legyen a törzsének. Még többet tanult és megtanult a lándzsával is harcolni, az egyik legjobb térítő apostollá nőtte ki magát. Az idő múlását ő nem érezte meg, viszont a változásokat rajta mindenki észreveheti. Immáron nem az a kedvesen mosolygós lány, aki kedvesen érdeklődik naivan. Tekintete szigorú és kiállása tiszteletet parancsoló lett. Egyszerű kis tunikáját is lecserélte valami páncélosabbra, elvégre most harcolnia is kell majd az Atya nevében. Meg kell tisztítani a világot, amennyire csak lehet, hogy egy új nemzedék nőhesse ki magát, kik jobban félnek majd a sötét oldal felé kacsintgatni. Most már eleget tudott meg a világról, hogy ismét nekiinduljon új kíséretével, elvégre egyedül mégsem az igazi az utazás. Egyik társa egy nefilim lány, aki világot szeretne látni, akár csak ő annak idején, így magával viszi, hogy ne áltassa magát sokáig. Őt inkább nézőként hozza magával, nem úgy, mint a másik társát. Ő egy ember férfi, aki zsoldosként teszi a dolgát, de csak a szent ügy érdekében gyilkol. Régen nem így volt, de amióta találkoztak Naelával, felesküdött, hogy segíteni fogja őt, legyen ez a megtérésének az ára. Vele, azaz Marikkal gyakorolt a legtöbbet harc terén, hiszen egy rettenthetetlen párosnál semmi sem rosszabb.
Az első, akit felkeresnek nem más, mint Korach, a szakadár rokon. Nem nehéz a nyomába szegődni.
- Biztos vagy benne? Csak az unokatestvéred? kérdi útközben a Aya, a nefilim társa kicsit félénken. Naela rá sem pillant, csak az utat nézi maguk előtt. Lovon utaznak, amiről Marik néha leszáll, hogy jó nyomkövetőként megnézze merre mehetett az előttük haladó alak.
- Igen, az ő vérszomja nem nefilimhez méltó. A többit inkább nem is ecseteli, majd kiderül, amikor végre odaérnek hozzá. Lesz ám meglepetés az már biztos, de ő megpróbált segíteni rajta, mikor együtt járták Veronia földjeit, majd most megtudja, hogy mi jár azoknak, akik letérnek az útról és még ha segítenek, sem akarnak visszatérni oda.
- Ezek friss nyomok, hamarosan találkozol a szakadárral Aya! Mosolyog Marik a kisebb nefilimre. Ő is ismeri Korachot és szinte majdnem egymásnak estek mikor találkoztak. Naela állította meg, hogy még nincs itt az ideje, így most már viszket a tenyere, hogy végre lássa elbukni a beképzelt félangyalt.
- Remek, haladjunk. Naela kicsit megsarkantyúzza a lovát és a többiek követik is szép sorjában. Meg is érkeznek a célszemélyhez, aki egy fa tövében nyúzza az ebédjét. mikor felpillant szélesen elvigyorodik.
- Naela, drága unokahúgom, de megváltoztál, csak nem hiányoztam? Tárja szét a karjait, de rokona valahogy nem viszonozza a kitörő örömöt, csak leszáll a lováról, a többiek meg követik és mellé állnak.
- Nem mondanám, hogy hiányoztál Korach, neked is üdvözlet és Isten hozott! Korach elhúzza a száját és persze észreveszi a szépséges kis Ayát.
- Az Atya küldött Szépséges nefilim kisasszony, ha tudom, hogy ennyien jöttök, biztos több nyulat fogok. A férfi viszont nem tetszik neki, főleg a mosolya, így a lándzsájához hátrál. Valami megváltozott és kezdi kellemetlenül érezni magát, ami szokatlan.
- Látom nem változtál semmit Korach, minden nőt molesztálsz, aki nem rokonod és a harci kedved sem változott. Útközben elhagytál pár hullát, akiket elég brutálisan szétkaszaboltál, a vérük még mindig a fegyvereden van, ne is tagadd szólal meg Naela, ezzel ítéletet mondva rokona felett. Korach arcvonásai egyből megváltoznak, gonosz mosoly jelenik meg és kezébe veszi a fegyverét.
- Szóval most már nem tetszenek a módszereim, de addig jó volt, amíg megvédtelek? Kérdez vissza provokálva a félangyal igazsághozót, aki ugyanolyan nyugodt maradt, mint mindeddig végig.
- Akkor sem tetszett és ezt szóvá is tettem, de biztosan elfelejtetted, mert ami számodra nem tetszetős, azt ignorálod. Oldalra nyúl a saját lándzsájáért, ami láttán Korach nevetni kezd.
- Nem mondod komolyan, hogy azt hiszed, legyőzhetsz engem?! Te! Még a végén halálba nevettetsz! Naela nem tartja viccesnek és Aya szemöldökei is összefutnak, hogy beszélhet így az ő példaképéről ez az alak? Nagyon tiszteletlen és beképzelt. Az áldozatoknál még senki sem szól neki, hogy ez egy félangyal műve. Elszörnyülködik és a lova kantárját erősebben szorítja, már ő is legszívesebben lekeverne egyet ennek a pimasz szakadárnak. Igaza volt Naelának, jobb lesz nélküle a világnak.
- Bűnösnek találtattál, így megkapod méltó büntetésedet, küzdj meg az életedért, de az én kezem az Atya irányítja. Ha elbuksz, azért lesz, mert kivívtad haragját. Felemeli a fegyverét és elmormol héberül egy varázslatot, amitől angyali formája lesz és fegyvere is aranyló fényben tündököl, ahogy páncélja is. Közelebb ugrik és lecsap a fegyverével, amit Korach könnyedén kivéd, de nehezen tudja tartani ellenfele csapását, így kénytelen kiugrani oldalra és leengedni a fegyverét. A vérszomj hamar kitör belőle és erős vagdalózásba kezd Naela irányába, aki szépen ki is véd mindent olyan könnyedén, mintha csak táncolna. A saját fegyverét mikor megunja ezt, akkor lendíti meg úgy, hogy kiüsse a férfi lábait, aki el is esik és most a félelem is kiül a szemeibe, mikor Naela a mellkasára lép és a lándzsája hegyét a szíve felé tartja.
- Utolsó szavaid most mondd, ennyit adhatok még, többet nem, jól gondold át. Elég hamar legyűrte az unokatestvérét, de Naela számára ez nem túl meglepő, hiszen erősebb lett minden tekintetben tőle. Könnyű ellenfél első körben, de vannak még nevek, akad olyan is, akivel nehezebb dolguk lesz.
- Bővülés nélkül nem győztél volna le átkozott ribanc! Kiáltja gyűlölettel teli hangot, vannak, akik nem tudnak veszíteni.
~Ostoba!~ Gondolja Naela és a végső döfésre készül.
- A Mindenható Atyánk nevében, megbüntetlek, mert nefilim létedre elfordultál az istenünktől, hazudtál, erkölcstelenül viselkedtél és gyilkos élvezeted betegessé fajult. Legyen jobb a világ nélküled! A szívébe szúrja a lándzsát, amit egy fájdalmas kiáltás kísér, de ezzel mit sem törődik. Nehéz számára ez, de nem fogja másra bízni a dolgot. Korach eltávozott, mert nem volt képes megváltozni. Ezzel kezdetét vette Naela hadjárata. Tudja jól, hogy még pár halál és híre fog menni, így a végén már nehezebb dolga lesz, hogy megbüntesse a bűnösöket.
- Marik, áss neki egy sírt kérlek, el kell temetnünk, elvégre nem vagyunk pogányok, mindenki megérdemli, hogy a földben nyugodhasson. Aya felé fordul ezután, biztos megrázó volt számára ez az egész. Viszont ahogy elnézem nem viselte meg a dolog.
- Igazad volt Naela, tényleg megérdemelte a végzetét. Keresek virágokat a sírjára.
- Csak ne menj el messzire, nem tűnik biztonságosnak a környék. Nyugtázza, majd odasétál a halotthoz és megtisztítja a fegyverét, amit vele együtt temethetnek majd el. A magányos szakadár története itt ér véget. Elmond a lelkéért egy imát, majd segít Mariknak a sír kiásásában, majd beletenni a testet és betemetni. Aya már hozza is a virágokat, amit ráhelyezünk és pár perces néma csendben megállunk felette. Naela az első, ki a lovához sétál, a többiek pedig követik.
- Ki a következő a listádon? Remélem nem csak sírokat ásni jöttünk és valami nehezebb feladat vár ránk. Kicsit elégedetlenkedik Marik, ő is szívesen végzett volna Korachhal, de ez a vezérük kiváltsága volt, biztos lesz még nekik is részük harcban.
- Egy nekromata, aki barlangban él és van pár hívője is már. Válaszol Naela, majd útnak is indul, a többiek pedig követik.
- Jól hangzik! Nyugtázza Marik és már alig várja, hogy odaérjenek. Szerencsére elég sok ismeretséget szerzett már vezetőjük, hogy tudja ezek a célszemélyek merrefelé helyezkedtek az idők során. Amikor a közelbe érnek, onnan már az ember zsoldos dolga, hogy megtalálják őket. Aya harcos, de leginkább gyógyítással foglalkozik, mint Naela is mindennek az elején. Meg tudja magát védeni, de a nehezebb csatákat majd ketten vívják meg úgyis, ő oda még kevés.
Így indult el hát Naela, az igazságosztó apostol, hogy megtisztítsa Veronia földjét.

Ej, szegény Korach, ha ő ezt tudná...de hát a helyzetjáték még ha valósnak is tűnik, gyakran átveri az embert. Akárhogy is, Naelának ezt az oldalát még nemigen láttam, érdekes volt róla olvasni. El is gondolkodtatott, hogy vajon most is ilyen, csak elnyomja, vagy csak a sok-sok szintnyi TP tette ilyenné. A jutalom egy darab Ametiszt, valamint a személyes passzívod miatt egy Bürök. És közben érkezik is az új helyzet!

Szeretnék látni egy családot alapított Naelát. Férj, gyerek, kutya, macska, szerető, kocsi, házikó, bármi lehet. Minden egyéb a fantáziádra van bízva.