Belépés

Elfelejtettem a jelszavam!



Multiváltó
Felhasználónév:


Jelszó:


Kérdező vendégeknek

You are not connected. Please login or register

[Magánjáték Hans&Adel] Titokgazda

Go down  Üzenet [1 / 1 oldal]

1[Magánjáték Hans&Adel] Titokgazda Empty [Magánjáték Hans&Adel] Titokgazda on Csüt. Nov. 07, 2019 1:58 pm

Robin Holzer

Robin Holzer
Klerikus
Klerikus
Közeledett az az időszak amikor születtek. Egyikük, de még szüleik sem tudták pontosan, az év mely napján, csak azt, hogy Szent András havának közepe táján történt.  
Ilyenkor pedig mindig kitaláltak valamit Robin és Adel, hogy kifejezhessék egymásnak, mennyire hálásak a testvérükért
Így maradt ez akkor is, amikor elváltak egymástól: Minden évben, Szent András havának közepén találkoztak, és meglepték egymást, bármifélével, ami eszükbe jutott.
Robinnak viszont úgy tűnt Adel idén megfeledkezett a dologról, vagy csak annyira lefoglalták a katedrálisban végzett feladatai, hogy nem jutott odáig, hogy megbeszéljék a dolgokat.
Elkeseredhetett volna, de a néhány hónappal korábbi találkozásuk olyan sokat jelentett neki, hogy azt betudta Adel ajándékának, és úgy döntött, akkor is meglepi.
Éppen sötétedés előtt érkezett Karolusburgba, így igyekezett olyan szállást találni, amit megengedhet magának, és ahol nagy valószínűséggel nem látták még sem őt, sem a testvérét.
Végül talált a célnak megfelelő, egész tűrhetően, bár takarosnak a legkevésbé sem mondhatóan kinéző, eléggé félreeső kis fogadót, ahol nem kértek sok pénzt, így meg tudta húzni magát. Kért egy szobácskát, vacsorát, míg megfogalmazta az üzenetet a testvérének. Nem igazán törődött vele, milyen arcok járnak ott, nem akart semmiféle feltűnést kelteni, így abszolút semmiféle kapcsolatot nem is létesített senkivel, ha pedig kötekedni próbáltak vele, kitért.



Eszembe jutott a Robinnal közös hagyományunk, de nem találtam az alkalmat, hogy megint eltávozzak olyan hosszabb időre, hogy megtaláljam a még mindig sajnálatos küldetésben (vagy inkább száműzetésben) járó bátyámat.
Pont ezért lepett meg, hogy aznap, mikor leginkább gondoltam a testvéremre, egy rövid üzenetet kaptam a katedrálisba érkező postakocsin keresztül.
Holzer nővérnek címezve, réglátott testvéreként aláírt levél volt, melyben leírta, hogy még 3 napig vár szeretettel a fogadóba, ahol megszállt.
Megörülve a találkozásnak megkétszerezett energiával végeztem el az aktuális feladataimat, “véletlenül” elkerülve azokat, akik újat adhattak volna rögtön, és már másnap a postakocsival Karolusburgba utaztam, civil öltözetben, egyszerű meglepetést is elhozva magammal Robinnak. Nem igazán tartva tőle, hogy megtörténik, de azért figyeltem, hogy ha lehet, ne kövessenek.
Nem volt nehéz megtalálni a helyet, ami nekem egyáltalán nem nyerte el a tetszésemet.
Aminek hangot is adtam, amikor az üdvözlés, és a vele járó elmaradhatatlan ölelés után végül egy félreeső asztalhoz leültünk.
- Remélem tudod, hogy tökéletesen meg vagy bolondulva. Csak így ideállítasz... Ráadásul egy ilyen koszos helyre... Tudod hogy fontosabb, hogy biztonságban legyél valahol, minthogy lássalak - korholtam szelíden, valódi indulat nélkül. Valójában végtelenül örültem, hogy látom, és ha nem is sok ideig, de együtt lehetünk. Hogy egész nyugodtan lehetek csak Adel. A vigyorgása pedig egyértelművé tette, hogy ezt ő is tudja.
- Máshogy nem tudtalak volna idén meglepni - mondta bűnbánó tekintettel és hangon, de huncutul felkunkorodó szájjal. Elnevettem magam. Jobban sem tudott volna.


_________________

2[Magánjáték Hans&Adel] Titokgazda Empty Re: [Magánjáték Hans&Adel] Titokgazda on Kedd Nov. 26, 2019 6:06 pm

Tertullius

Tertullius
Klerikus
Klerikus
Jóízűen kortyolgattam a pult alól kapott sört – ami szinte az egyetlen fogyasztható minőségű dolog volt ebben a lebujban – miközben hegyeztem a fülemet a szomszédos asztalnál zajló beszélgetésre. Igencsak ismerős volt a hang. Nem csoda, hiszen Robin nővérhez tartozott.
Nagyjából négy napja tudtam meg, hogy mi készül itt. Férfi érkezett a kishölgyhöz! Ez elkerülhetetlen volt, előbb vagy utóbb még az apácák is felfedezik a Katedrális közeli szénakazalokat valamelyik novíciussal – a meglepő inkább az volt, hogy idáig jött érte. Természetesen az is bezavart kicsit a képbe, hogy a testvéréről volt szó.
Hazudnék, ha azt állítanám, hogy nem érdekelnek az alattam állók családi ügyei, főleg, ha olyan kis dölyfös valakiről van szó, mint Robin. Eljött egy ilyen helyre a testvéréért, nem lehet tehát közömbös számára. Ha pedig valakinek fontos a család, úgy előbb-utóbb előkerül valami olyasmi, amivel zsarolni lehet, ha a szükség úgy hozza – talán egy eltűnt testvér vagy szülő. Persze nem kell rögtön ilyen negatívan gondolkodni – lekötelezni is tökéletesen lelehet valakit, ha már belelát a családjába, és talán épp megmenti a bátyust a behajtók keze alól.
Itt azonban eddig semmi ilyesmiről nem volt szó sajnos. Fél szemmel láttam, hogy mintha Robin kicsit zaklatott lenne, valamint úgy gondolta, valamiért biztonságban kell tudnia a bátyját. Ám mégis miért? Remélem mire a következő korsó sör kiürül, az is kiderül.

3[Magánjáték Hans&Adel] Titokgazda Empty Re: [Magánjáték Hans&Adel] Titokgazda on Kedd Nov. 26, 2019 7:17 pm

Robin Holzer

Robin Holzer
Klerikus
Klerikus
- Inkább azzal lepj meg, hogy haza tudsz végre menni - vetettem fel végül némi gondolkodás után válaszul, reménykedve, hogy jó hírei vannak.
Azonnal láthattam, hogy hiába...
- Tudod, hogy én is szeretnék... De még nem teljesítettem a feladatot - mondta komoran.
- És nem leszel ott a gyermeked születésénél? - kérdeztem kissé indulatossá válva a tehetetlenségtől. - Gretaval nem lehetek ott helyetted... - fejeztem be kicsit lenyugodva
- Tudom, így is túl sokat tettél értem - mosolygott rám szomorúan.
- Megtenném bármikor - mosolyogtam vissza - Meddig maradsz a fővárosban? - kérdezem, reménykedve hogy a napokban tudok még időt lopni, hogy találkozzunk.


_________________

4[Magánjáték Hans&Adel] Titokgazda Empty Re: [Magánjáték Hans&Adel] Titokgazda on Pént. Nov. 29, 2019 11:27 am

Tertullius

Tertullius
Klerikus
Klerikus
Feladatot? Nocsak, miféle feladatok bíznak rá? Talán katona lenne, vagy magasabb körökben mozgó valaki? Nem, akkor minden bizonnyal nem egy ilyen helyre szervezte volna a találkozót, és lenne pénze elintézni azt is, hogy máshol se bukjon le. Katona tehát, vagy dolgát rendkívül rosszul végző ügynök.
Egy katona, aki házas, sőt, nemsokára apa lesz – persze addig még sok minden közbejöhet. A gyerek mindig jó, ellehet rabolni vagy lehet támogatni, hogy az apát magunkhoz édesgessük. Nagy áron jöttem rá, de nem éri meg tartani.
Ez a néhány szó azonban egyre érdekesebbé válik. „Gretaval nem lehetek ott helyetted…” Volt tehát valami, amit elvállalt a bátyus miatt a nővér, valami, ami „túl sok” – bár ez lehet egyszerűen csak egy kedveskedő megjegyzés arra, hogy továbbra is kihasználja a nőt. Mi lehetett hát, amit a nővér elvállalt?
Az, hogy meddig marad a városban, nem érdekel túlságosan – elvégre, ha itt és most megtudom amire szükségem van, úgy semmi okom nem lesz, hogy máshová is kövessem. Ha azonban rosszul alakulnának a dolgok, úgy lehet meg kell még látogatnom valamikor a férfit – persze úgy, hogy nehogy a nővér megtudja. Nem szándékoztam megölni, elvégre úgy kevesebb dologgal lehetne zsarolni Robint, abban azonban nem akadályozhatna meg senki, hogy rongyos utazó képében üljek le beszélgetni kicsit.

5[Magánjáték Hans&Adel] Titokgazda Empty Re: [Magánjáték Hans&Adel] Titokgazda on Pént. Nov. 29, 2019 11:49 am

Robin Holzer

Robin Holzer
Klerikus
Klerikus
- Nem sokáig. - válaszolt tömören a kérdésre. - Holnap reggel már indulnom kell. Én is szeretnék minél előbb hazatérni végre, ahhoz pedig kell a grófkisasszony is... - folytatta elkeseredve
- Nincs módja, hogy legalább pár napra...? - próbálom bíztatni, de közben én magam sem hiszem hogy ez jó ötlet volna... Túl sokat veszíthet... Én is túl sokat veszíthetek.
- Azok után, ami történt? Te is tudod, hogy az egész családom életét kockáztatnám. - válaszol, de kissé enyhült mosollyal. A bátorításom célt ért. - És ha ez az Isten büntetése, amiért cserben hagytam, vállalnom kell. - kuncog fel, kissé halkítva a hangján - De ne szomorú dolgokról beszéljünk, elvégre ünnepelni jöttem! - zárja le a témát. - Mesélj, ugye nem nyomnak agyon a Katedrálisban munkával? - kérdezi vigyorogva Nekem ugyan nincs kifogásom ellene, ennél többet sajnos nem tehetek az érdekében.
- Hát te azt elképzelni sem tudod! - sóhajtottam erősen színpadiasan, már ezzel nevetésre bírva Robint - Futkosok ide-oda, egy perc nyugtom nincs. És még enni is alig adnak! - figuráztam még egy kicsit tovább a helyzetet, mielőtt komolyan is válaszoltam - Ne aggódj, van feladat bőven, de boldogan csinálom - mosolyogtam rá, miután valahogy sikerült leküzdje a nevetést.


_________________

6[Magánjáték Hans&Adel] Titokgazda Empty Re: [Magánjáték Hans&Adel] Titokgazda on Szer. Dec. 04, 2019 10:52 am

Tertullius

Tertullius
Klerikus
Klerikus
Nem lesz hát lehetőségem a mai nap után bármit is tenni a fiúval, ez azonban csöppet sem érdekelt, amikor egy grófnőről is szó esett. Csak úgy tud hazatérni, ha megvan ő is. Fejvadász lenne, aki őt kutatja? Ez egy logikus válasz lehet, de nem kizárólagos. Ő tett vele valamit, vagy csak elvállalta a megbízást? Amit ezután mond az kizárja az önként történő vállalkozást. Tett valamit, ami miatt meg kell keresni egy grófkisasszonyt. Bizonyára van valami tapasztalata, ha nem egyszerűen megölték a tettéért, hanem lehetőséget adtak a javításra – vagy csak egyszerűen úgy voltak vele, hogy majd meghal.
Cserben hagyta az Istent. Talán ő is olyan kegyes volt a húga, vagy nagyobb dolog áll mögötte? Talán később elárulja, ez azonban olyan dolog, amivel zsarolható.
Az már nem igazán érdekel, hogy Robin nővérnek milyen feladatokat adnak a Katedrálisban, sem az, hogy hogyan ripacskodik a válasznál. Úgy tűnik lassan itt az ideje, hogy közbelépjek és csatlakozzam a beszélgetéshez – most azonban még várok egy kicsit, hátha újra komolyabb témába vetik bele magukat.

7[Magánjáték Hans&Adel] Titokgazda Empty Re: [Magánjáték Hans&Adel] Titokgazda on Szer. Dec. 04, 2019 11:10 am

Robin Holzer

Robin Holzer
Klerikus
Klerikus
- Ennek örülök. A végén még vissza kéne térnem a Katedrálisba, hogy szétcsapjak a papok között, akik nem vigyáznak a húgomra. - vigyorog Robin, mire csak nevetek. Ő sem gondolta komolyan, úgyhogy nincs okom aggódni. Mikor megbeszéltük a szerepcserét, azt is tisztáztuk, hogy soha senki nem tudhat róla a szüleinken, a feleségén és rajtunk kívül, mert legkevesebb száműzetés járna érte, de valószínűbb, hogy mindkettőnk életébe kerülne a játék.
- Ezeket a a falusiak tündérmeséiből veszed, vagy magadtól vagy ilyen hősies lovag? - kérdezem, kíváncsian várva, hogy megosszon velem néhányat a mesékből amit a falusiak mesélnek, és amiken én is felnőttem. Szerettem hallani ezeket a meséket. Visszavittek gyerekkorom gondtalan álomvilágába.
Nem is kellett csalódnom, Robin értette mit szeretnék.
- Nem, a falusiak nem a szép lányokat védő testvérekről mesélnek - vigyorgott - Inkább a csatákban együtt harcoló bajtársakról, a rémségeket legyőző furfangról, és az oktondi legényeket elcsábító veszedelmes szépségekről. - sorolt néhányat a mostanában terjedő legendák témáiból. - Melyiket szeretnéd hallani? - kérdezte.


_________________

8[Magánjáték Hans&Adel] Titokgazda Empty Re: [Magánjáték Hans&Adel] Titokgazda on Szer. Dec. 04, 2019 11:38 pm

Tertullius

Tertullius
Klerikus
Klerikus
Micsoda hős jár közöttünk. Már-már ásítani van kedvem ahogy ezek egymás között „beszélgetnek”. Úgy tűnik nem akarnak semmi komolyról beszélni, ideje hát, hogy közbe lépjek. Felkeltem az asztaltól, és rövid úton meg is fordultam az övék felé – azt akartam, hogy Robin tudja: mindent hallottam, amiről beszéltek. Széles mosollyal a számon álltam eléjük, és válaszoltam jókedvűen:
- Én a rémségeket legyőző furfangot választanám.– néztem előbb a testvérre, majd a nővérre. Miután kiélveztem minden bizonnyal meglepett pillantásaikat, kezet nyújtottam a férfinak. – Johannes vagyok. A nővér felettese, bizonyos szempontból. – szorítottam meg magabiztosan a férfi kezét, amennyiben elfogadta, majd a húga felé is biccentettem egyet, majd látványosan körbe néztem, és a keze után nyúltam, hogy kézcsókot leheljek rá. – Úgy látom Mattheus atya nincs a közelbe. – mondtam nevetve, attól függetlenül, hogy engedte e vagy sem. – Helyet foglalhatok? – húztam ki a széket, bár még mielőtt leültem volna, megvártam a válaszukat.

9[Magánjáték Hans&Adel] Titokgazda Empty Re: [Magánjáték Hans&Adel] Titokgazda on Csüt. Dec. 05, 2019 12:48 am

Robin Holzer

Robin Holzer
Klerikus
Klerikus
Elmerengtem. A bajtársak történtete ritkán vidám, a furfang gyakran tisztességtelenséget takar, a veszedelmes szépségek meg… Talán még ezt lenne legérdekesebb az ő szájából hallani.
Közben a szemem sarkából láttam, hogy a szomszédos asztaltól távozni készül a vendég. Ez még nem is ragadta volna meg a figyelmemet, csakhogy amikor az illető megfordult, igencsak ismerős arccal találkozott a tekintetem.
A szívem a légzésemmel együtt kihagyott egy ütemet, és valószínűleg egy pillanatra el is sápadtam.
Pont elég időre, hogy közben odalépjen, és már ne tudjak Robin kérdő tekintetére reagálni. Csak még jobban összezavarta, hogy a nekem szóló kérdésére vette a bátorságot engedély és kérés nélkül válaszolni.
Fivérem már felpattant volna, hogy kikérje magának ezt a tolakodást, de egy alig észrevehető fejmozdulattal leintettem.
Mit keres ő itt? És mióta ült ott? Miért nem vettem észre? Hirtelen igyekeztem végigpörgetni, hogy elhangzott-e olyan a beszélgetésben, amit Neki kéne legkevésbé tudnia…
Robin közben felvette a helyzet fonalát, és lehelletnyit ugyan, de úgy helyezkedett, hogy bármikor védelmemre kelhessen. A bemutatkozás újabb ütem kihagyást eredményezett a szívemnek, de a bátyám egyelőre ura tudott maradni a helyzetnek.
- Nagyon örvendek, Robert Holzer vagyok, a kisasszony ikerbátyja, remélem a húgom nincs terhére a katedrálisban. - udvariaskodott talán túlságosan is nyaéjasan, nem tudva értelmezni a korábbi reakciómat együtt a püspök viszonozva a kézszorítást
Ezalatt valahonnan - leginkább Robin magabiztosságából - elővarázsoltam egy mosolyt, miközben én is felálltam, hiszen egy püspök jelenlétében így illik.
Ahogy körbenézett, majd megállapította, hogy Matheus nincs a közelben, elérte, hogy oldódjon a felismerésével rámszakadt bénultság. Hiszen még nem történt katasztrófa. Remélhetőleg…
Ellenben nem tehettem meg, hogy Matheus távollétére hivatkozva ennyire nyilvánvalóan semmibe veszem a szabályait előtte.
- Ha meg nem sértem, a mentorom távolléte nem jelenti, hogy érvényüket vesztenék a szabályai. - húztam el a kezem, ezzel a mozdualttal egyúttal fejet hajtva felé. Addig sem láthatja az arcomon, hogy pillanatnyilag kétségbeesetten igyekszem kitalálni hogyan tudjam meg, mekkora bajba kevertem a bátyámat azzal, hogy ide jöttem.
Robin arcán annál egyértelműbb volt a döbbenet a szavaim hallatán, de nem szólt semmit. Nem akarta nehezíteni a dolgomat.
Mivel én nem tudtam volna él nélkül kimondani, hogy természetesen közénk ülhet - Persze… Mikor legszívesebben üvöltöttem volna, hogy már ne haragudjon, de szeretnék a réglátott bátyámmal vacsorázni anélkül, hogy valaki belemászna a képbe. Ezt mégsem mondhatom… - de bólintottam, Robin hamar kisegített.
- Természetesen, megtisztel. - mondta ragaszkodva a vidámságához. Valószínűleg azért, hogy nekem visszahozza elillant vidámságomat. Majd… el kell magyaráznom neki, hogy soha többet nem  jöhet a katedrális és a főváros közelébe. Majd én elintézem, hogy találkozni tudjunk, valahol távolabb.
- Mit tehetünk önért, Excellenciás uram? - kérdeztem, miután mindhárman leültünk, nem titkolva a feltételezésemet, hogy nem a társaságunkat óhajtja élvezni egy ilyen szegényes helyen.


_________________

10[Magánjáték Hans&Adel] Titokgazda Empty Re: [Magánjáték Hans&Adel] Titokgazda on Szomb. Jan. 11, 2020 2:45 pm

Tertullius

Tertullius
Klerikus
Klerikus
Élvezettel néztem, ahogyan a nő arca a szivárvány összes színét végig zongorázva áll meg végül a falfehérnél. Elsápadt, megijedt. Soha nem adtam okát arra, hogy rettegjen tőlem – talán nem voltam szimpatikus a szemében, ám ennek ellenére nem büntettem vagy ártottam neki nyíltan. Így hát bizonyára titkolnia kell valamit, ha ennyire megijedt. Vagy talán csak attól fél, hogy mi hangzott el a beszélgetés alatt, amivel megütheti a bokáját? Egyelőre nem elég dolog.
A bátyja szerencsére csak majdnem ugrik nekem, hogy hogyan veszem a bátorságot ideállítani. Szerencsére leállítja a nő egy pillantással. A bemutatkozása azonban már kifejezetten érdekes. Robert Holzer. Hogy hasonlít a Robinra. Sok balgasággal találkoztam már a falusiak körében, talán félkegyelműek voltak a szüleik – vagy ha már ikertestvérek, akkor legalább adják ugyanazt a nevet. Fura.
A nő elhúzza a kezét – milyen színpadias, és dölyfös. Feleslegesen, sőt irritálóan. Azt hittem magától is lesz olyan okos, hogy egy ilyen szituációban ne akarjon feldühíteni vagy maga ellen fordítani az engedetlenséggel. Tévedtem, a gőg győzött. Én azonban nem akartam rossz benyomással lenni a bátyjára.
- Pedig néha úgy tűnt, hogy a jelenléte sem kötelezi erre. – jegyeztem meg apró mosollyal, majd hozzátettem – Bár a látszat sokszor csalóka lehet.
Helyet foglaltam végül az asztalnál. Igen, határozottan szükségem lenne valami indokra, miért is vagyok itt – a hallgatózás nem tűnik túl megfelelőnek.
- Az egyik informátorom szerint két gyanús alaknak kellene nemsokára megérkeznie. Nem akartam hosszú feltűnést kelteni a magányos várakozásommal, így csatlakoztam Önökhöz. Csak folytassuk a beszélgetést, hogy elkerüljük a gyanút. Leköteleznének. – mondom lehalkítva a hangomat és közelebb hajolva hozzájuk. Ha nem kérdeznek semmit, úgy hátrébb hajolok, és hangosabban folytatom a beszédet, ezúttal én kezembe véve a beszélgetés fonalát. – Mivel foglalkozik, Robert? – kezdek bele a forrókása kerülgetésébe.

11[Magánjáték Hans&Adel] Titokgazda Empty Re: [Magánjáték Hans&Adel] Titokgazda on Szomb. Jan. 11, 2020 3:18 pm

Robin Holzer

Robin Holzer
Klerikus
Klerikus
Elgondolkodtam néhány pillanatig.
- Azt hiszem, maga jobban tudja nálam, hogy vannak helyzetek, amik megkövetelik ezt a fajta rugalmasságot. - válaszoltam mostmár viszonylag nyugodtan, és nem téve hozzá hangosan, hogy Ez a helyzet nem tartozik ezek közé.
Helyet foglalni már én is vidámabban foglalok. Robinnak igaza van, végülis nem engedhetjük, hogy egy harmadik valaki jelenléte elrontsa a találkozásunkat. Legfeljebb óvatosabban beszélünk. Mi ketten úgy is értjük egymást félszavakból is, és nem kötelező magyarázkodnunk Tertuliusnak, ha nem ért minket.
Akkor nyugszom meg teljesen, mikor kiderül, hogy valamilyen munka hozta ide. Robinnal ellentétben én nem pillantok körbe. Anélkül is tudom, hogy van bőven gyanús alak a teremben, de egyiksem olyan gyanús, hogy külön figyelmet érdemelne.
- Állunk szolgálatára, ha segítségre van szüksége. - ajánlom fel, hogy ha már itt vagyunk, akár hasznunkat is veheti. Mindkettőnek, hiszen Robint sem kell félteni.
Egyikünk sem olyan bolond, hogy kérezősködi kezdjen. Elvégre éppen a feltűnést kellene elkerülni.
A kérdésre Robin előbb rám pillant, aztán mivel kissé megvonom a vállamat, jelezve hogy ez az ő dolga, válaszol. Bízom benne, hogy nem mond túl sokat, és könyebb az ellentmondásokat is elkerülni, ha ő beszél
- Tudja hogy van, mikor mivel. Földműveléssel családi körben, ha arra van szükség, katonáskodással, ha pedig a grófi szeszély úgy kívánja, szökött grófkisasszony után kajtatva, hogy hazavigyem - magyarázza vidám felhanggal, de elkeseredett ábrázattal. Szerintem nem kellett volna feltétlenül ennyit elmondania, de nem szólok bele, elvégre ki tudja… Talán éppen Tertulius fog tudni valami eddig hiányzó támpontot adni.
- Már ha életben marad addig az a törékeny lány - húztam el a számat kissé. Robin nagyon derülátó volt azzal kapcsolatban, hogy ezt a feladatot megoldja, én ellenben inkább neveztem volna lehetetlen küldetésnek.  Nagy Veronia, és sok hely van, ahol eltűnhet egy lányka, mégtöbb, ahol belehalhat valamibe… Isteni csoda az is, hogy eddig úgy tűnik életben maradt, bár ezt is ki tudja…


_________________

12[Magánjáték Hans&Adel] Titokgazda Empty Re: [Magánjáték Hans&Adel] Titokgazda on Szer. Feb. 12, 2020 10:46 pm

Tertullius

Tertullius
Klerikus
Klerikus
Nevetve rázom meg a mutatóujjam arra, amit a rugalmasságról mond – nem az a célom, hogy bármiféle vitában vagy szócsatában legyőzzem most, nem érnék el vele semmit.
- Köszönöm. – bólintok, majd hallkan folytatom – Négy alakot keresek, változó korúak, de az öltözködésük hasonló kellene, hogy legyen. – fordulok hátra a kupával a kezembe, mintha a csapost keresném, de közbe végig nézek a termen is. Természetesen nem keresek senkit, mindössze szeretném hihetőbbé tenni a történetemet, valamint azt, hogy nem miattuk vagyok itt.
Feltűnik, ahogy a testvérére pillant, mintha engedélyt várna – nem lehet hát teljesen igaz, amit mond, miszerint csak ezzel foglalkozik. Vagy a grófnős történet volt az, amit nem akart megosztani. Mindenesetre felkeltette a figyelmemet. Mindig érdekesek ezek a családi intrikák, még akkor is, ha igencsak gyakoriak voltak. Mindenesetre nem igazán bizalomkeltő az ábrázata, nem mehet neki túl jól a feladat – persze nem is csodálkozok rajta, mit várhatnánk egy falusi paraszttól.
- Nem akarta követni húgát az egyházba? – kérdezem. A fizikuma megvolt ahhoz, hogy lovag legyen, a megbízható jövedelem pedig minden családnak jól jött. Megérte az Egyház kötelékébe tartozni, sokkalta inkább, mint holmi szabadúszó fejvadászattal foglalkozni.
- Hogy halad az üggyel? – kérdezem őszinte érdeklődéssel. Jól jönne, ha egy gróf nekem köszönhetné a lánya életét, ha pedig elég információt szedek ki ebből a parasztból, lehet, hogy könnyen megoldhatom.
Persze ha még életben van. Kivételesen igazat kell adnom Robinnak – leginkább arra van esély, hogy vadállatok falták fel, esetleg néhány bandita megerőszakolta és megölte. Mindenesetre azonban vannak csodák, lehet elég életrevaló a lányka – származása ellenére – hogy életben maradjon.

13[Magánjáték Hans&Adel] Titokgazda Empty Re: [Magánjáték Hans&Adel] Titokgazda on Csüt. Feb. 13, 2020 2:40 pm

Robin Holzer

Robin Holzer
Klerikus
Klerikus
Robin körbenézett a leírást hallva, míg én majdnem biztos voltam benne, hogy bár több asztaltársaságra is rá lehetne húzni a leírást, igazából egyik sem felel meg neki. Gondolkozhattam volna a dolgon, de egyelőre az tűnt a legkézenfekvőbbnek, hogy akkor várunk.
Addig is elbeszélgetünk a püspökkel. Hiszen igazából nincs abban semmi rossz. Robin meg úgy is el fog kísérni a város határáig, akárhogy akarom lebeszélni róla, úgyhogy lesz alkalmunk még kettesben beszélgetni.
- Nekem más utat szánt az Úr - intett a fejével is nemet Robin a kérdésre. - Családom van, akikről gondoskodnom kell. Nem lehetne így tiszta lelkiismerettel az egyház kötelékében szolgálni - magyarázta teljesen őszintén. Sokat komolyodott azóta, hogy szerelmes lett, és teljesen összeomlott, mert nem tudta, hogy a kísértő játszik-e vele, vagy az Isten szánja másra, mint hitte...
- Elég az egyház szolgálatába az egyik iker. Úgyis olyan ha én nekik dolgozom, mintha te is tennéd. - mosolyogtam rá a bátyámra bíztatóan, mert azért éreztem, hogy még mindig bántja a dolog, ha kicsit más miatt is.
- Sajnos nem túl fényesen. Nem volt még lehetőségem elmagyarázni a kisasszonynak, hogy nem bántani akarom, így ha rá is akadok valahol, megijed tőlem és boszorkányos ügyességgel felszívódik, mielőtt biztosíthatnám róla, hogy nem kell tőlem félnie... - sóhajt az újabb kérdésre.
Nem kellett hangosan kimondanom, Robin magától is tudja, hogy nem csoda... Egy magában kószáló lány sok szörnyűséget láthatott az eltelt idő alatt...
- Legalább el tud rejtőzni ha veszélyben érzi magát - próbáltam azárt bíztatni. Ennyivel is több esély van rá, hogy túléli a világot egymaga...


_________________

Ajánlott tartalom


Vissza az elejére  Üzenet [1 / 1 oldal]

Permissions in this forum:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.