Üres szavakat nyög a hűvös téli szellő,
Hiába várom
de ő nem jő.
Csak álltam és vártam
s megannyi kérdés fogalmazódott meg bennem
a kétségbeesés metróalagútjában,
megfáradt vándor vagyok
a felejtés megállójában...
Csak tűrtem és tűrtem,
De mind hiába...
Utolért a vég magányom bús komorában.
A békét lelkem már az angyalok kegyében várja,
Hervadó szívem balladája
bekopog a bánat fagyos ablakába.
Hiába várom
de ő nem jő.
Csak álltam és vártam
s megannyi kérdés fogalmazódott meg bennem
a kétségbeesés metróalagútjában,
megfáradt vándor vagyok
a felejtés megállójában...
Csak tűrtem és tűrtem,
De mind hiába...
Utolért a vég magányom bús komorában.
A békét lelkem már az angyalok kegyében várja,
Hervadó szívem balladája
bekopog a bánat fagyos ablakába.