Lunacicus helyzet játéka

Szeretném magam ki próbálni.

Új helyzet:

Minden démonnál előbb-utóbb el jön az a pillanat, hogy amikor helyzeteket adok nekik, előkerül a kérdés, hogy milyen lenne a démonok királyának/királynőjének lenni. Nálad úgy tűnik előbb, mint sem utóbb fog ez megjelenni, s így meg is kérlek rá, hogy mutasd meg nekem, milyen is lenne Luna a démonok fajának vezetőjeként  Hajrá!

A DÉMONOK KIRÁLYNŐJE
Nem egy leány álom királynő nek lenni, mint azt sokan gondolják. Nem csupa bál, teázás, vagy bármi hasonló. Egy dologban, sose engedtem, és ez nem volt más, mint a szabad idő, amikor is azt tehetek, amit akarok. Most is az étkezőben eszem a reggelimet, ami nem más, mint egy magam által elkészített szendvics, mellé pedig az ilyenkor elmaradhatatlan reggeli tea, amit mindig két kanál cukorral iszom. A közelemben, her Jürgen monoton egyhangu beszédét hallani, hogy mi is lesz a mai programom. Csupa unalmas úgy mond emberrel lesz találkozóm, mint például her stagshum gróf, aki mindig is egy önelégült idióta, és azthiszi magáról, hogy olyan jó képü, hogy akár mejik nőt megkaphatja. Nos hatalmasat téved, mert nem mindenki nek jön be, hogy ilyen. Van akinek nagyon irritáló, és bunkó. Mint például nekem is, mert nem jönbe, de ő még is azt hiszi, hogy igen. Semmi kedvem vele találkozni, még is megteszem ha már a programomban benne van, hogy jön. A közelében, valósággal megtulladok, mert nem hagy nekem teret, és úgy bókol, hogy legszívesebben a körmeimmel ölném meg a fickót. Csak hát ott a feleség, aki nyilván tudja, hogy úra merre leledzik.
Tanács adóm, továbbiakban plusz még egy megbeszélést iktatbe nekem, dél utánra egy falu vezetőjével, hogy megkezdjük a tárgyalásokat a békéről fajaink közt, és a palota meg a falu között. Az utobbival semmi kifogásom, én is szeretem ha békevan fajaink közt, és nagyon remélem, hogy nem egy csabda az egész, hogy így akarjanak elkapni, vagy valami.
Areggeli végeztével, még maradok az asztalnál, és a gőzölgő teát iszogatom, közben magam elé bámulok, és eszembe jutnak azok az idők, mikor még csak egy szajha voltam a sok közül, és néha megengedhettem magamnak, hogy egy kicsit repüljek, mikor pangás volt, vagy szünetem. Igaz, most se panaszkodhatom, de itt azért annyira nem vagyok a magam úrnője.
- ... Ez volna mára, a program felség. - Mondja, miután befejezi a felsorolást a tanács adóm, én pedig egyenlőre erre csak bólintok, hogy megértettem. Nem akarok felesleges meddő vitát nyitni arról, hogy miért annyi amennyi a program, inkább annak örülök, hogy nem lett több, mert akár ez is megtörténhetne.
- Akkor mi is a következő? - Kérdem miután már az utolsó cseppig megittam a reggeli teámat. Tanács adóm a listára néz, hogy mondhassa.
- A népe fogadására kell készülnie, akik a szokásos panaszaikkal érkeznek, ami eltarthat akár 10-ig is. - Mondja, miután fel néz a listáról, ami a mai napot tartalmazza. Egy újjab bólintással jelzem, hogy fel fogtam azt amit mond, majd fel állva az asztaltól, vonulok vissza, hogy felkészülhessek.

Csak tíz percet engedek magamnak, a készülődésre mert annyi is elegendő. A tron teremben, démonok minden felé, hogy aztán elő adhassák a panaszaikat, vagy sérelmeiket. Az egyik háborús démon jelenti be, hogy meg érkeztem, mire mindenki felém pillant. Mintha egy ragadozókkal teli teremben lennék, ahol csak azt lesnék, hogy mikor támadhatnak. Mikor le ülök, mások is ezt teszik, majd várom az elsőket, akik meg is jelennek, egy ember szajhával, aki láncra van verve.
- Felség, ez a démon át vert mert az eladott rabszolga, nem csak, hogy nem egészséges, de olyan ostoba, mint egy mosó teknő. - Itt a nőre mutat, aki szégyenkezve sütile a tekintetét. Nem tudom, hogy ezzel a helyzettel mit tegyek, de majd csak kitalálok valamit, mielött ennek vége lenne. Bennem egy kérdés merülfel, amiket nem leszek rest fel is tenni neki.
- Egészen pontosan, mi volna az a betegség? - Kérdésem hagyja el ajkamat, s várom a férfi válaszát. Közben méha kilesek az ablakon, aholis a szürke felhök már gyülekezni kezdenek, hogy eltakarják a napot. Vissza is fordulok, hogy aztán ismét a párosra vonjam a figyelmemet.
- A nő herpeszes odalent drága úrnőm. - Mondja ki végül, mire a másik is megszólal.
- Nyílván magánál kaphatta el valahogy, mert nekem egy rabszolgám se herpeszes oda lent! - A fel háborodás jeléül jelenti ki, bár én erről nem tudok nyilatkozni, mert nekem a cselédek közül egynek sincs herpesze, sehol sem. Erre, én csak a kezemet emelem fel, hogy csendet kérjek, de kérésem nem hallgattatik meg, persze észre sem vették, annyira egymásnak esnek. Nagyon hamar kitörik a káosz a teremben, mire nekem túlharsogva kell rendet illetve csendet kérnem, de ezt se hallja senkisem. Végül intek az egyik háború démonnak, aki egy társával együt szét választják a két férfit, majd egy harmadik démon át veszi a nőt attól akinél eddig volt, és felém hozza kérésemre.
- Ha nem képesek le nyugodni, egy hét zárkára itélem önöket, és a rabszolgát is elkobzom. - Jelentem ki, mire a két fél lenyugszik, és tovább mehet a tárgyalás. Aztán, a fickó a pénzét akarta vissza, és hogy a másik férfi vegye vissza a nőt. Végül is a férfi meg kapta amit akart, de a másik nem vitte vissza, ugyan is én voltam az aki fizetett, és a nő velem maradt, mint pohárnok vagy cseléd, de már szabadon.

Érdekes kis történet lett, nekem kifejezetten tetszik a megvalósítás. Arra figyelj kérlek egy picit, hogy van egy típushiba amit gyakran elkövetsz, kimásolok ide egyet:

"Nem egy leány álom királynő nek lenni, mint azt sokan gondolják."

A Nak/Nek ragokat egybe szoktuk írni, így itt helyesen "királynőnek" lenne. Ezt kérlek ne felejtsd el, mert nagyon ügyes vagy, csak ez mindig vesz el pontokat az összképből. Ami nagyon tetszett az volt, hogy szépen kezelted a Nem-Játékos-Karaktereket. Az nagyon jó lett Mindenesetre meg voltam veled elégedve, csak figyelj arra, hogy a böngésző kihúzza pirossal alul a hibákat, azokat javítsd át, nem nehéz észrevenni, engem is ez szokott megmenteni

Új helyzet:

Kérlek mutass meg egy-egy jelenetet arról, hogy milyen is volt Luna amikor még nem démon volt, hanem ember. Rád van hagyva hogyan szeretnéd, biztos jó lesz. Hajrá!