Élőholt lények

A világban található élőholtak jegyzéke, amelyek idézésére egy nekromanta képes lehet.

" Ha valaki valamirevaló nekromanta akar lenni, az első lépés az, hogy megtanulja bábként mozgatni a csontvázakat... Ha már most a csontváz mozgat, sosem lesz belőled senki. "

Kinézet, Testfelépítés: Az adott élőlény csontos vázának, illetve a darabonként azon maradt húsnak felélesztése. Kinézet és teste felépítés attól függően változik, hogy mégis mi az alap anyag. Leggyakrabban ember méretűek. Életkor, Fejlődés, Szaporodás: Nem rendelkeznek igazán tudattal, parancsot követnek. Fejlődni nem tudnak, eldobható eszközök. A nekromanták megoldják a szaporodásukat! Jellem, Viselkedés, Harcászat, Élőhely: Rettenetesen buták, egyszerű parancskövető lények, főleg nagy nekromantákhoz vagy elszabadult hatalmas lelkekhez csatlakozva. Ha nincs közelükben a nekromanta, utolsó parancsát követik. Harcolni azzal harcolnak, amit a kezükbe nyomnak, mely gyakran egy jellegzetes nekromanta kard. Társadalom: Nagyon kevés csontvázhoz csatlakozik valamilyen tudat, de efféle eset nem precedens nélküli. A kitagadott nekromantákra kiszabott egyik jellegzetes büntetés a tudatuk csontvázba zárása, elveszítve ezzel testüket. Ez mégis ritka eset, s többnyire nem beszélhetünk semmilyen társadalomról.

Képességek, Erők: Gyengébbek egy átlagos embernél, nagy számban veszélyesek csak igazán. Csontjaikat képesek sebesen rekonstruálni kisebb sérülések esetén, komoly támadás viszont ripityára törik azokat.

Gyakoriság: Rendkívül gyakoriak, elvégre minden kezdő nekromanta le tudja őket gyártani, és gyakran eldobott játékszerként itt-otthagyják őket. Ha nekromanta meghal, de a csontváz talál valamiféle mágiaforrást, akkor képes "életben" maradni.

Veszélyesség: Mérsékelt



" Rohadt büdösek, és mellé kellőképpen erősek. A tökéletes élőholtak lennének, ha nem úgy mozognának, mint Hans egy kocsmázás után.  "

Kinézet, Testfelépítés: A felélesztett élőlénytől függően változhat, de többnyire ember méretűek. Büdösek, rohadnak, s hozzávetőleg tízszer olyan ellenállóak, mint egy átlagember, s hacsak nem vágjuk le a fejüket egész sebesen, igen gyorsan meggyógyulnak a kisebb karcolásokból. Végtagjaikat képesek elveszíteni, de ez nem sokban akadályozza meg a zombik harci kedvét, agyuk elpusztításán kívül semmiféle sebről nem vesznek tudomást (noha természetesen egy karok nélküli élőholt megragadni például már nem képes.) Életkor, Fejlődés, Szaporodás: Rohadásuk ellenére, nem pusztulnak el csak úgy maguktól, ameddig meg nem ölik őket, egészen jól elvannak, ha igazán nem is csinálnak semmit. Fejlődni nem fejlődnek sehova, az öregebb zombik egyszerűen csak bepenészednek. A nekromanták megoldják a szaporodásukat! Jellem, Viselkedés, Harcászat, Élőhely: Természetes jellemmel és viselkedéssel nem rendelkeznek, azt teszik, amit a nekromanta mond. Ha nincs ott, hogy parancsoljon nekik, többnyire megvadulnak és mindent megtámadnak, majd felemésztik prédájuk testét. Lassúak és könnyen kiszámíthatóak, fegyvereik-páncéljuk pedig változó. Képesek fogaikkal is komoly sebzést okozni, ugyanis irdatlan erő van az állkapcsukban. Mindenhol előfordulnak, de főleg ott ahol nekromanta van, vagy éppen hagyta őket.

Társadalom: Nincs társadalmuk

Képességek, Erők: Erejük körülbelül megegyezik annak a lénynek az erejével, melyből felélesztették. Harapásuk fertőző, egyfajta veszélyes betegséget terjesztenek, mely puffadást, vakságot majd végül halált okoz.

Gyakoriság: Gyakoriak. Ha nekromanta meghal, de a zombi talál valamiféle mágiaforrást, akkor képes "életben" maradni.

Veszélyesség: Közepes



" Van aki azt mondja amikor kirázza a hideg, hogy átment rajta egy szellem. Aki így gondolkodik, sose találkozott még egy igazival.  "

Kinézet, Testfelépítés: Testük átlátszó, méretük változó, akár 3 méteresre is megnőhetnek, de inkább az átlagos embermagasságban fordulnak meg. Anyaguk érinthetetlen, rettenetesen nehéz őket megsebezni valamivel, ami nem mágikus eredetű, vagy éppen nem ölt meg kellőképpen sok szellemet.A mágiára különösen érzékenyek, szinte bármilyen mágikus energia bontja az anyagukat. Életkor, Fejlődés, Szaporodás: Halhatatlan lények, amíg valaki el nem pusztítja őket, vagy nem üdvözülnek. Fejlődni nem képesek, bár az idősebb szellemek jobban és többféleképpen képesek mágiájukat alkalmazni, mint a frissen átváltozott fajtársak. Természetes módon nem szaporodnak, nekromanta hozza őket létre. Jellem, Viselkedés, Harcászat, Élőhely: Nekromanta által irányított Szellemek követik a parancsokat szó nélkül. A csontvázzal és a zombival ellentétben rendelkeznek saját tudattal, s amennyiben a nekromanta nem kellőképpen erős, probléma nélkül képesek kitörni annak szorításából. Harcban gyenge mágiákat használnak, illetve elszívják az ember erejét tapintás útján. Előfordulni bárhol előfordulnak, de különösen kedvelik a Kísértet Szigeteket, illetve az elhagyatott helyeket.

Társadalom: Kedvelik egymás társaságát, már amennyiben nem ellenkezik személyiségük. Laza kolóniákban élnek, ahol főleg egyedek közt alakul ki kapcsolat, klasszikus szerveződéssel nem rendelkeznek.

Képességek, Erők: Gyenge, minimális sebzést okozó mágiájuk van, tapintásukkal pedig ellopják az ember erejét, s negatív érzelmeket táplálnak abba, kellő idő után akár öngyilkosságot is okozva.

Gyakoriság: Nem olyan gyakoriak

Veszélyesség: Mérsékelt

Ok a vadászatra: Ektoplazmájuk értékes alkímiai összetevő.




" A szellemek ijesztőek, de a kísértetek? Láttam már sok rettenetes dolgot életemben, de a kísértet megpillantását követő napon az asszonynak ki kellett mosnia a nadrágomat. Nem a sebesülések miatt, egyszerűen összeszartam magam.  "

Kinézet, Testfelépítés: Vámpírméretű, de azokhoz nem hasonlító csontokból, s azokat lazán összekötő és lefedő ektoplazmából állnak. Testük nagyon szilárd, sokkal nehezebb sérülést okozni nekik, mint bármilyen alacsonyabb rangú "fajtársaiknak". Életkor, Fejlődés, Szaporodás: Ameddig el nem pusztítják őket, halhatatlannak számítanak. Fejlődni nem képesek, szaporodásukat pedig a Nekromágusoknak köszönhetik. Jellem, Viselkedés, Harcászat, Élőhely: Gonosz lények, a vámpír legsötétebb érzéseit és vágyait testesítik meg, mely egyike a vér, illetve az életenergia iránti vágyakozás. A nekromanta ugyan képes őket irányítani, de hogy miként hajtják végre a feladatokat, az tőlük függ, s gyakran saját szórakozásuk kedvéért gyilkolnak olyanokat is, akiket nem kéne. Erős az akaratuk, könnyen meg tudnak szökni az uruktól, de ezt nem olyan gyakran teszik, ugyanis céltalanságukban képesek elunni magukat. Emellett mégis előfordulnak olyan példányok, akik eléggé tiszta lélekkel rendelkeznek, s nem ártanak csak annak, aki fenyegeti őket. Fegyverük változó, azt használnak amit kapnak. Emellett képesek elszívni az ellenfél erejét mágia útján megerősítve magukat vele. Régi romokban és sötét erdőkben fordulnak elő, illetve hatalmas nekromanta környékén.

Társadalom: Nem tűrik egymás társaságát, arról nem is beszélve, hogy nagyon ritkán találkozik össze két kísértet. A szellemeket kedvelik, néha szárnyik alá vesznek egyet-egyet.

Képességek, Erők: Erős harcosok, egy-egy komolyabb lovaggal is egyszerűen elbírnak. Képesek az életerőt elszívni, illetve ugyanezzel gyógyítani magukat.

Gyakoriság: Nagyon Ritkák

Veszélyesség: Fokozott




" Életemben csak egyetlen ghoult láttam, ez is nagy szó egy átlagos felderítőtől... Egy fa tövében ült, pallosát vállán pihentette, s fáradtan a semmibe meredt. Közelebb léptem, amire érzelemmentes arcát rám fordította.
- Szép ez a mai este.
Furcsa teremtés volt, mellette pihenő sisakja nem takarta arcát, így meg tudtam figyelni sebesülésektől forradásos hófehér képét. Semmi visszataszító sem volt benne, mégis végigfutott hátamon a hideg. Mintha csak egy élő személy lett volna.
- Szép.
Hóhoz hasonuló pofázmányát egyfajta fáradt, bágyadt mosoly töltötte el, nem tudtam mi járhat a fejében. Lassan megmozdult, s helyére illesztette a sisakját, majd pallosát kezébe fogta.
- Szép.
Súlyos fegyvere oly elemi erővel mozdult, hogy szinte éreztem a levegőt megmozdulni a közelében. Ismét rám nézett, majd fáradtan megszólalt.
- Le fogtok vadászni, ha a világvégéig is rohanok?
- Le, isten kezében a kegyelem, amíg hamis hüvelyben szorul a lelked, üdvösséget nem nyerhetsz.
Kardját ide-oda igazítva a megjegyzést mérlegelte, majd nekem rontott, s vágását két tőrömmel a kézben próbáltam kivédeni. Hegyomlásnyi erejével nem bírhattam, a mögöttem lévő fának repültem, s fejem beütve elájultam. Másnap a delelő égitest sugaraira ébredtem, ott térdelt előttem a ghoul, önnön kardjába beledőlve, megkönnyebbült mosollyal az arcán. Pokol se tudja mi járhatott a fejében... De rohadt szép este volt, az már biztos.    "

Kinézet, Testfelépítés: Kinézetük teljesen hasonul ahhoz, amiből létrehozták őket. A többi élőholthoz képest sokkal kevésbé romlott a küllemük, igaz bőrük hófehér, s sebeik helyén szürkés forradások pihennek, mégis csak közelről lehetne eldönteni, hogy halottak. Szaguk nincs, inkább olyan mintha állandóan fagyos környezetben lennének, s valóban, tapintásuk mintha csak jég lenne. Bőrük ellenálló a sebesüléseknek, olyan mintha kemény réteg borítaná azt. Sérüléseik azonnal gyógyulni kezdenek, s akár leszakadt tagokat is képesek visszailleszteni. Roppant erősek, annak ellenére, hogy testméretük ezt néha jól rejti. Ők a tökéletes élőholtak, ugyanis egy ghoul akár képes lehet felismerhetetlenül végigsétálni egy városon, feltéve, hogy páncélt vagy csuklyát visel, s nincs a közelben egy egyházi. Jellem, Viselkedés, Harcászat, Élőhely: Jellemük sokoldalú, attól függően, hogy kiből hozták őket létre, és hogyan lettek befolyásolva. Egy hatalmas hősi lovagból létrehozott ghoul természetéből fakadóan jó szándékú és pozitív személy. Éppen emiatt törlik minden emléküket a nekromanták, így minden friss teremtmény kicsit olyan mint egy gyermek: Rettenetesen okos, tombol benne a tudásszomj, s minél több információt kíván magába szívni, amivel megismerheti a világot.

Ha jól vannak tanítva és előkészítve, nem fognak mestereik ellen fordulni, ám amennyiben faultis a folyamat, előbb utóbb eredeti énükre találnak, s folytatnák félbehagyott életüket, melyet gyakran úgy tesznek, hogy megölik a Mágust. Mértéktelenül erősek, nagyszerű harcosok, egyetlen ghoul képes lehet leszámolni egy kisebb seregnyi emberrel, s kiforratlan hősök sokaságával.

Életkor, Fejlődés, Szaporodás: Képesek tanulni saját hibáikból, így fejlődni is tudnak, de eredeti formájukon módosítani nem képesek.

Társadalom: Túlzottan kevesen vannak társadalmak létrehozásához.

Képességek, Erők: Használják minden előző életükben összeszedett képességüket, s pont emiatt különböznek oly nagyon egymástól.

Gyakoriság: Rettenetesen ritkák

Veszélyesség: A lehető legveszélyesebbek, annak ellenére, hogy nem mindegyikük vérszomjas.

Ok a vadászatra: Az egyház tűzzel vassal írtja őket, ugyanis létezésük még jobban ellentmond a tanoknak, mint bármely másik élőholté. Nagyon magas pénzjutalom üti egy Ghoul gyilkosának mancsát!




" Ha egy ilyet látsz, menekülj. Ki tudja, mit vág hozzád, aztán megnézheted magad."

Kinézet, Testfelépítés: Összeaszott, mumifikálódott holttestek, lábuk és csípőcsontjuk javarészt hiányzik. Igen gyakran mágikus szövetből álló díszes köpenyekben és ékszerekben jelennek meg, ugyanakkor ezeknek nem sok funkcionális haszna van, inkább látványelemek. Testük fizikailag elpusztítható, ám körülbelül egy láb magasságban igen nagy sebességgel lebegnek, így nagyon nehéz közel jutni vagy eltalálni őket. A ghoulokhoz hasonlóan képesek beszédre, ugyanakkor hangjuk reszelős és könnyen felismerhető. Életkor, Fejlődés, Szaporodás: Kifejezetten fejlődőképesek, életükből magukkal hozott kiemelkedő intelligenciájuknak hála gyorsan felismerik a helyzetekben rejlő lehetőségeket és tanulságokat. Nem egy lidérc teljesen önálló, több legenda szól nagyobb kriptákról, amelyet uralmuk alá vontak és egyéb élőholtakból furcsa, kitekert társadalmat építettek benne, sokuk még az emberekkel is hajlandó tárgyalni, amennyiben egy erős nekromanta nem utasítja őket másra.

Jellem, Viselkedés, Harcászat, Élőhely: Jellemük attól függ kiből hozták létre őket, ugyanakkor a legtöbb megfelelő alapanyag hideg, számító értelemmel rendelkezett életében. Ez a tulajdonság gyakran átüt a lidércekre is, újfajta helyzetük nem depressziót vált ki belőlük, mint a ghoulokból, sokkal inkább lehetőségnek tekintik. A legtöbb körmönfont és így nehezen irányítható, folyamatosan keresik hogyan szökhetnének meg uruk szolgálatából. A lidércek nagy mágusok feltámasztásával jönnek létre, így csatában is főleg mágiára támaszkodnak. Képesek élő veroniai mágiaágak képességeit utánozni, noha azokon mindig kiütközik az élőholt jelleg (színben, mellékhatásokban vagy csupán az okozott aurában). Élőhelyük, amennyiben nem egy nekromanta kriptája, úgy egyéb tágas mauzóleumok, elhagyatott várak vagy őrtornyok, de összességében elmondható, hogy igénylik a nagy tereket.

Társadalom: Egymás mellett nem képesek megmaradni a folytonos hatalmi harcaik miatt, a más, egyszerűbb élőholtakat azonban kifejezetten kedvelik. A valaha volt nekromantákból alkotott lidércek sokszor egész seregeket tartanak fent gyengébb élőholtakból, kiskirályként uralkodva fölöttük.

Képességek, Erők: Használják minden előző életükben összeszedett képességüket, s pont emiatt különböznek oly nagyon egymástól.  

Veszélyesség: A lehető legveszélyesebbek, annak ellenére, hogy nem mindegyikük vérszomjas.

Ok a vadászatra: Kifejezetten veszélyes kiemelkedő intelligenciájuk miatt, így minden frakció igyekszik nagyon gyorsan kiirtani őket.