Név: Draven Sattler
Faj: Sötét tünde
Frakció: Tünde Királyság-Sötét elf
Kaszt: Bérgyilkos
Nem: Férfi
Kor: 30
Kinézet:
Körül-belül 180 centi magas, erős férfi. Szemei sötét, ám csillogó vörösek. Bőre enyhén szürke. Mindig van rajta egy kék köpeny ami fején csuklyában végződik, alul végigfut övén is. Ezt egy fekete minta szövi át. E fejfedőt szinte mindig magán hordja. Arcát, egészen szeme aljáig egy csontváz mintás maszkkal takarja el, de ezt a ruhadarabot nem viseli mindig csak munka közben stb. Egy öv van rajta mi vászon, bőrveretes nadrágot tart, felül pedig egy bőrvért szerű, de védelmet nem nagyon nyújtó ruhadarabot hord. Fegyvereit övén tartja, és alkarján. Haja fekete, rövid, 5 centi körül van, de ezt senki nem nagyon látta még. Cipőnek egy vászon, halk tapintású darabot hord. Tetoválásai nincsenek, egy hege van mi arcán fut végig (bővebben az előtöriben).
Jellem:
Nos, Draven-nek talán ez a legnehezebben megfogalmazható része. Ismerheted a történetét, láthatod, hogy néz ki, de, hogy ki ő és éppen mit akar, na azt nem fogod megmondani sosem. Talán én sem leszek most elég pontos, de megpróbálok le írni neked mindent amit csak tudok eme személyről. Magányosan szereti a világot, nappal sosem lehet vele találkozni, ez egészen biztos. Ha te nappal látod Draven-t akkor ott, valami nagyon komoly probléma van. Hidegvérű típus, hidd el, régóta ismerem, sosem láttam mérgesnek, csak egyszer, de a haragjától a Hold anya kegyelmezzen, mert akkor kő kövön nem marad, majd erről mesélek. Nem barátkozik, nem beszélget, csak amíg megbízzák, hogy megöljön valakit. Mindig tudja mit akar, temperamentumos, de mégis épp olyan távolságtartó, mint amilyen szótlan. Régen nem ilyen volt, a legkedvesebb self volt akit ismertem, de mára ez teljesen megváltozott. Mindenkit gyűlöl, senkiben nem bízik. Talán egy tiszta szívű ember megenyhíthetné, de lehet, hogy még előtte megölné. A legrosszabb, hogy sosem lehet tudni mit akar, de ő mindig tudja. Hát igen, már ez teszi azzá, aki.
Előtörténet:
A helyszín a Tünde Erdő, pontosan harminc évvel ezelőtt. Ekkor és itt született azonban Draven, de a szüleinek sosem kellett ezért eldobták őt. Az utcán hagyták két éves korában míg aludt. Egy bérgyilkos mester, bizonyos Navel találta meg őt. Először a mester megpróbálta megölni a kisfiút, de amikor bele nézett a szemébe, egy csepp félelmet sem látott. A fiú küzdött a lázzal, a hideg miatt, mint egy harcos a farkassal. Az öreg Navel magához vette őt, és elkezdte tanítani. Kis idő alatt megmutatott neki mindent amit csak tudhat valaki a bérgyilkos ösztönökről. Ez a kis idő persze nem olyan kis idő, hisz több, mint húsz év volt.
Huszon valamennyi évvel később:
* Egy sötét sikátorban járunk. Egy csuklyás fiút pillanthatunk meg, vagy nem pillanthatunk... Árnyékban jár, vászon cipője simul a talajra, köpenye meglebben, aztán már el is tűnik. Egy falon mászik felfelé, pont, mint egy macska, ami áldozatát látja a holdfényes éjszakában. A fal tetején egy íjjász, éjpenge villan, és holtan zuhan lefelé. Átveszi helyét az árnyékban járó, és végigrohan a keskeny járaton, tökéletesen egyensúlyozva, szinte hangtalanul, aztán egy tompa, csendes földre érkezés után a fal másik oldalán találja magát. Egy pillanat, aztán már megint láthatatlan a sötétben. Átrohan a szemközti udvarra, ahova az út egy kivilágítatlan téren át, egy kapun vezet, amelyen a Tünde angol nyelv feliratai vannak kikövezve díszesen. Na tudom, nagyon belecsaptam a közepébe, egy kis bevezető nem ártott volna mi? Draven mesterét, Navel-t múlt éjszaka valaki kegyetlenül megölte. A kegyetlen alatt a tényleg kegyetlent értem, egy tőrt a szemébe szúrtak, kitépték, és bele vágták a másikba. Kigúnyolták a mesterét... Te mit tennél ez esetben? Dra az egyetlen rossz döntést hozta amit hozhatott. Szépen sorban elkezdett ki iktatni minden gyilkost, hogy bosszút álljon. Nem, nem a gyilkolás miatt volt ez a döntés rossz, inkább az miatt, hogy az egészet egy befolyásos személy rendelte el. A fiú kiskorában látta először ezt az embert, és bele égett a szemébe. Mr. Falen egy nagyon provokatív ember, aki a kezében tartja azóta is az alvilág egy nagyon nagy részét. Ha nem öli meg az öreget, megölte volna az őt. Navel tudott valamit, és ő egy kegyetlen bérgyilkos volt. Egy igazi fejvadász, aki ha elhatározta, hogy elpusztítja aki vele szemben áll, akkor meg is tette. Most az ifjú megtudta, hogy hol találja, apja gyilkosát, merthogy e mesterre apjaként tekintett, hiszen ő nevelte fel. Azért meg, hogy megtudja mi történt, aztán kegyetlen módon megölje őt. Felmászott a toronyba, ahol a Mr lakosztálya volt, betörte az ablakot, és a tőrét teljes erőből, és valami iszonyatos pontossággal, ( komolyan, ilyet még én sem láttam sosem, ) a gyilkos lábába dobta. Az ablakon beugorva egyből támadt, ám ellenfele ravasz volt. Talán még a ravasznál is ravaszabb. Ami Dravennel szemben állt, csak egy Holdvetület képesség által létrehozott klón volt. Amint az eltűnt, a fiút egy ütés érte a tarkóján és, mint egy krumplis zsák amit az asszonyok a kertben használnak, elterült a betonon.
Ébredezni kezdett, úgy húsz perccel később. Mondjuk lehet csak azért ébredezett mert arcon borították egy vödör vízzel. Tudod ilyen jó kis fülessel, amit szintén az öregek használnak, mikor ruháikat a patak vízében mossák. (Véleményem szerint, most találták fel az Ice Bucket chalenge-t ) Draven egy széken ült, megkötözve, tele foltokkal, szinte meztelenül, vele szemben Fallen. A helyiségben valamilyen jellegzetes szag volt, de a fiú nem tudta mire vélni, hogy mi az. Végül szóba elegyedtek. *
-Megölted az összes eberem. Mind, egytől-egyig tökéletes harcosok voltak. Minek köszönhetem ezt? * Tette fel a kérdést az edzett testű, sárgás szemű Mr, igencsak hideg vérrel a körülményekhez képest. *
-Igazából csak hetet öltem meg. Három még hiányzott, de nem tudtam ki várni ezt a találkozást. * Felelt a megkötözött rab, gúnyosan. *
-Meglepően gúnyos vagy. Pedig úgy tudom sosem beszélsz, csak amennyit muszáj.
-Mi van hófehérke, megöltem a hét törpédet és most morci vagy?
-... Vicces kedvedben vagy, pedig nem kéne. Érzed ezt a szagot fiam?
-Igen, jó nagyot finghattál. Mellesleg ne merj fiadnak nevezni. * Fallen felnevetett. *
-Kár, hogy meg kell ölnöm téged. Na hova kéred a tőrt? A szádba vagy a melledre?
-Tegnap este anyukád is pont ezt kérdezte. * A gyilkos elmosolyodott, majd orrba vágta öklével az ifjút. *
-Ez a szag robbanó gáz. Nehéz ezt megtenni, főleg, hogy az apád vagyok, de egy kissé azért élvezem a dolgot. * Draven elsápadt erre a mondatra, Fallen pedig egy örökre megmaradó sebet ejtett fián. Bal szeme vonalába bele vésett egy vonalat. Egy vékony kis sebet, ami mára egy ronda heg. Miután ezt megtette, egyszerűen elhagyta a helyszínt, Dra pedig székestül kiugrott az ablakon. Pont időben, a gáz berobbant és az egész torony semmissé vállt, a térrel, a fallal, a kapuval együtt. A fiún a láng hulláma akkorát lökött, hogy a patakba esett, és a szék még a levegőben darabokra tőrt. Talán a Hold apa segítsége, hogy volt ereje a partra vergődni, mert ott, azonnal elvesztette eszméletét, és ez két napig így is maradt. *
Napjainkban:
* Évek teltek el a robbanás óta. Draven sebei is begyógyultak, Fallent pedig azóta is keresi, próbálja megtalálni, de hírét sem hallotta sehol. Nem látta senki, sosem, egyszer sem. Mintha egy szellem lenne. A fiú pedig, nos, új célt is talált közben. Falujukban, az öregek, egy kard legendájáról meséltek naphosszat, minden este. Egy fegyver, ami talán mindent megváltoztathatna. Egy fegyver, amit Azrael a földön hagyott, és amivel jogos tulajdonosa, elérhet bármit, amit csak akar. Dra nem akart sokat, de teljes szívéből kívánta, hogy igaz legyen a legenda, és bármit megtesz, hogy megszerezze a kardot, mert ezzel végre elkaphatná mestere gyilkosát, azaz az édesapját, és talán népén is segíthetne. Na persze, mint mindig, ez megint csak egy mellékes cél számára. Őszintén nem tudom mit hoz a jövő, de azt tudom, hogy amikor a férfi megbízást kap, senki, de senki nem állíthatja meg, ahogy abban sem, hogy elérje céljait. Most épp az erdőben üldözi itteni célpontját. Egy kocsmában kapott egy papírt, amire egy név volt írva, és mellékelték az összeg felét. Na meg egy üzenetet miszerint a másik felét akkor kapja meg, ha elhozza egy héten belül ugyan ide, Atema De Vone fejét. Egy Sötét Tünde tanácstag, aki pénzénél fogva Tünde nőket raboltat el, és a bordélyházában bizonyos szolgáltatásokra kényszeríti őket. Nem volt nehéz a nyomára akadni, csak pár napba tellett, de nagyon profi álcaművész. Még senki nem látta ugyan azokkal az arcvonásokkal. Hogy sikerül-e elkapnia az még a jövő zenéje. De minden megölt alvilágival, közelebb kerül Fallenhez, és a megöléséhez. Hidd el, nem nyugszik, amíg éjpengéjével lyukat nem üt a gyilkos koponyáján. *
Megjegyzés: A játékba Astorien Michelberger hívott. Őt lehet megrugdosni érte.
Faj: Sötét tünde
Frakció: Tünde Királyság-Sötét elf
Kaszt: Bérgyilkos
Nem: Férfi
Kor: 30
Kinézet:
Körül-belül 180 centi magas, erős férfi. Szemei sötét, ám csillogó vörösek. Bőre enyhén szürke. Mindig van rajta egy kék köpeny ami fején csuklyában végződik, alul végigfut övén is. Ezt egy fekete minta szövi át. E fejfedőt szinte mindig magán hordja. Arcát, egészen szeme aljáig egy csontváz mintás maszkkal takarja el, de ezt a ruhadarabot nem viseli mindig csak munka közben stb. Egy öv van rajta mi vászon, bőrveretes nadrágot tart, felül pedig egy bőrvért szerű, de védelmet nem nagyon nyújtó ruhadarabot hord. Fegyvereit övén tartja, és alkarján. Haja fekete, rövid, 5 centi körül van, de ezt senki nem nagyon látta még. Cipőnek egy vászon, halk tapintású darabot hord. Tetoválásai nincsenek, egy hege van mi arcán fut végig (bővebben az előtöriben).
Jellem:
Nos, Draven-nek talán ez a legnehezebben megfogalmazható része. Ismerheted a történetét, láthatod, hogy néz ki, de, hogy ki ő és éppen mit akar, na azt nem fogod megmondani sosem. Talán én sem leszek most elég pontos, de megpróbálok le írni neked mindent amit csak tudok eme személyről. Magányosan szereti a világot, nappal sosem lehet vele találkozni, ez egészen biztos. Ha te nappal látod Draven-t akkor ott, valami nagyon komoly probléma van. Hidegvérű típus, hidd el, régóta ismerem, sosem láttam mérgesnek, csak egyszer, de a haragjától a Hold anya kegyelmezzen, mert akkor kő kövön nem marad, majd erről mesélek. Nem barátkozik, nem beszélget, csak amíg megbízzák, hogy megöljön valakit. Mindig tudja mit akar, temperamentumos, de mégis épp olyan távolságtartó, mint amilyen szótlan. Régen nem ilyen volt, a legkedvesebb self volt akit ismertem, de mára ez teljesen megváltozott. Mindenkit gyűlöl, senkiben nem bízik. Talán egy tiszta szívű ember megenyhíthetné, de lehet, hogy még előtte megölné. A legrosszabb, hogy sosem lehet tudni mit akar, de ő mindig tudja. Hát igen, már ez teszi azzá, aki.
Előtörténet:
A helyszín a Tünde Erdő, pontosan harminc évvel ezelőtt. Ekkor és itt született azonban Draven, de a szüleinek sosem kellett ezért eldobták őt. Az utcán hagyták két éves korában míg aludt. Egy bérgyilkos mester, bizonyos Navel találta meg őt. Először a mester megpróbálta megölni a kisfiút, de amikor bele nézett a szemébe, egy csepp félelmet sem látott. A fiú küzdött a lázzal, a hideg miatt, mint egy harcos a farkassal. Az öreg Navel magához vette őt, és elkezdte tanítani. Kis idő alatt megmutatott neki mindent amit csak tudhat valaki a bérgyilkos ösztönökről. Ez a kis idő persze nem olyan kis idő, hisz több, mint húsz év volt.
Huszon valamennyi évvel később:
* Egy sötét sikátorban járunk. Egy csuklyás fiút pillanthatunk meg, vagy nem pillanthatunk... Árnyékban jár, vászon cipője simul a talajra, köpenye meglebben, aztán már el is tűnik. Egy falon mászik felfelé, pont, mint egy macska, ami áldozatát látja a holdfényes éjszakában. A fal tetején egy íjjász, éjpenge villan, és holtan zuhan lefelé. Átveszi helyét az árnyékban járó, és végigrohan a keskeny járaton, tökéletesen egyensúlyozva, szinte hangtalanul, aztán egy tompa, csendes földre érkezés után a fal másik oldalán találja magát. Egy pillanat, aztán már megint láthatatlan a sötétben. Átrohan a szemközti udvarra, ahova az út egy kivilágítatlan téren át, egy kapun vezet, amelyen a Tünde angol nyelv feliratai vannak kikövezve díszesen. Na tudom, nagyon belecsaptam a közepébe, egy kis bevezető nem ártott volna mi? Draven mesterét, Navel-t múlt éjszaka valaki kegyetlenül megölte. A kegyetlen alatt a tényleg kegyetlent értem, egy tőrt a szemébe szúrtak, kitépték, és bele vágták a másikba. Kigúnyolták a mesterét... Te mit tennél ez esetben? Dra az egyetlen rossz döntést hozta amit hozhatott. Szépen sorban elkezdett ki iktatni minden gyilkost, hogy bosszút álljon. Nem, nem a gyilkolás miatt volt ez a döntés rossz, inkább az miatt, hogy az egészet egy befolyásos személy rendelte el. A fiú kiskorában látta először ezt az embert, és bele égett a szemébe. Mr. Falen egy nagyon provokatív ember, aki a kezében tartja azóta is az alvilág egy nagyon nagy részét. Ha nem öli meg az öreget, megölte volna az őt. Navel tudott valamit, és ő egy kegyetlen bérgyilkos volt. Egy igazi fejvadász, aki ha elhatározta, hogy elpusztítja aki vele szemben áll, akkor meg is tette. Most az ifjú megtudta, hogy hol találja, apja gyilkosát, merthogy e mesterre apjaként tekintett, hiszen ő nevelte fel. Azért meg, hogy megtudja mi történt, aztán kegyetlen módon megölje őt. Felmászott a toronyba, ahol a Mr lakosztálya volt, betörte az ablakot, és a tőrét teljes erőből, és valami iszonyatos pontossággal, ( komolyan, ilyet még én sem láttam sosem, ) a gyilkos lábába dobta. Az ablakon beugorva egyből támadt, ám ellenfele ravasz volt. Talán még a ravasznál is ravaszabb. Ami Dravennel szemben állt, csak egy Holdvetület képesség által létrehozott klón volt. Amint az eltűnt, a fiút egy ütés érte a tarkóján és, mint egy krumplis zsák amit az asszonyok a kertben használnak, elterült a betonon.
Ébredezni kezdett, úgy húsz perccel később. Mondjuk lehet csak azért ébredezett mert arcon borították egy vödör vízzel. Tudod ilyen jó kis fülessel, amit szintén az öregek használnak, mikor ruháikat a patak vízében mossák. (Véleményem szerint, most találták fel az Ice Bucket chalenge-t ) Draven egy széken ült, megkötözve, tele foltokkal, szinte meztelenül, vele szemben Fallen. A helyiségben valamilyen jellegzetes szag volt, de a fiú nem tudta mire vélni, hogy mi az. Végül szóba elegyedtek. *
-Megölted az összes eberem. Mind, egytől-egyig tökéletes harcosok voltak. Minek köszönhetem ezt? * Tette fel a kérdést az edzett testű, sárgás szemű Mr, igencsak hideg vérrel a körülményekhez képest. *
-Igazából csak hetet öltem meg. Három még hiányzott, de nem tudtam ki várni ezt a találkozást. * Felelt a megkötözött rab, gúnyosan. *
-Meglepően gúnyos vagy. Pedig úgy tudom sosem beszélsz, csak amennyit muszáj.
-Mi van hófehérke, megöltem a hét törpédet és most morci vagy?
-... Vicces kedvedben vagy, pedig nem kéne. Érzed ezt a szagot fiam?
-Igen, jó nagyot finghattál. Mellesleg ne merj fiadnak nevezni. * Fallen felnevetett. *
-Kár, hogy meg kell ölnöm téged. Na hova kéred a tőrt? A szádba vagy a melledre?
-Tegnap este anyukád is pont ezt kérdezte. * A gyilkos elmosolyodott, majd orrba vágta öklével az ifjút. *
-Ez a szag robbanó gáz. Nehéz ezt megtenni, főleg, hogy az apád vagyok, de egy kissé azért élvezem a dolgot. * Draven elsápadt erre a mondatra, Fallen pedig egy örökre megmaradó sebet ejtett fián. Bal szeme vonalába bele vésett egy vonalat. Egy vékony kis sebet, ami mára egy ronda heg. Miután ezt megtette, egyszerűen elhagyta a helyszínt, Dra pedig székestül kiugrott az ablakon. Pont időben, a gáz berobbant és az egész torony semmissé vállt, a térrel, a fallal, a kapuval együtt. A fiún a láng hulláma akkorát lökött, hogy a patakba esett, és a szék még a levegőben darabokra tőrt. Talán a Hold apa segítsége, hogy volt ereje a partra vergődni, mert ott, azonnal elvesztette eszméletét, és ez két napig így is maradt. *
Napjainkban:
* Évek teltek el a robbanás óta. Draven sebei is begyógyultak, Fallent pedig azóta is keresi, próbálja megtalálni, de hírét sem hallotta sehol. Nem látta senki, sosem, egyszer sem. Mintha egy szellem lenne. A fiú pedig, nos, új célt is talált közben. Falujukban, az öregek, egy kard legendájáról meséltek naphosszat, minden este. Egy fegyver, ami talán mindent megváltoztathatna. Egy fegyver, amit Azrael a földön hagyott, és amivel jogos tulajdonosa, elérhet bármit, amit csak akar. Dra nem akart sokat, de teljes szívéből kívánta, hogy igaz legyen a legenda, és bármit megtesz, hogy megszerezze a kardot, mert ezzel végre elkaphatná mestere gyilkosát, azaz az édesapját, és talán népén is segíthetne. Na persze, mint mindig, ez megint csak egy mellékes cél számára. Őszintén nem tudom mit hoz a jövő, de azt tudom, hogy amikor a férfi megbízást kap, senki, de senki nem állíthatja meg, ahogy abban sem, hogy elérje céljait. Most épp az erdőben üldözi itteni célpontját. Egy kocsmában kapott egy papírt, amire egy név volt írva, és mellékelték az összeg felét. Na meg egy üzenetet miszerint a másik felét akkor kapja meg, ha elhozza egy héten belül ugyan ide, Atema De Vone fejét. Egy Sötét Tünde tanácstag, aki pénzénél fogva Tünde nőket raboltat el, és a bordélyházában bizonyos szolgáltatásokra kényszeríti őket. Nem volt nehéz a nyomára akadni, csak pár napba tellett, de nagyon profi álcaművész. Még senki nem látta ugyan azokkal az arcvonásokkal. Hogy sikerül-e elkapnia az még a jövő zenéje. De minden megölt alvilágival, közelebb kerül Fallenhez, és a megöléséhez. Hidd el, nem nyugszik, amíg éjpengéjével lyukat nem üt a gyilkos koponyáján. *
Megjegyzés: A játékba Astorien Michelberger hívott. Őt lehet megrugdosni érte.