Kezdőlap
Regisztráció
Belépés
Szóval, mivel mindenki tudja, hogy pünkösd van épp, és hogy én meg lelkész (hallgató) vagyok, aki szeretné elolvashatja a prédikációm.
Na meg hogy érdekesebb legyen, cserélje ki mindenki a neveket és fogalmakat úgy, hogy ezt nagytiszteletű Esroniel von Himmelreich mondta, a hellenburgi nagytemplomban.
Jó olvasást, áldott ünnepet mindenkinek!
1. Vígasztaló
"És én kérem az Atyát, és más vígasztalót ád néktek, hogy veletek maradjon mindörökké." - Halljuk Krisztus szavait ugyanezen fejezetből, Károli Gáspár bibliafordítása szerint. Ő "vígasztalót" mond, míg az Új Fordítású Bibliában, ahonnét az igét felolvastam, a "pártfogó" szót találjuk.
Ha mélyebben megforgatjuk ezt a két szót a szívünkben, könnyedén elbizonytalanodhatunk, hiszen a két fogalom nem ugyanazt jelöli. Míg a Vigasztaló egy olyan személyre mutat, akire támaszkodhatunk, ha szívünket bántja valami, békét, megnyugvást találhatunk nála, addig a Pártfogó egy erős szövetséges, aki kiáll az ügyünkért, és képviseli azt valaki előtt.
Melyik fordítás a rossz? Talán Károli, esetleg a Bibliatársulat munkatársai nem voltak elég tájékozottak az ógörögben?
Nagy megkönnyebbülés talán, hogy egyik sem. Az eredeti görög nyelvű szövegben itt a "Paraklétosz" szó áll, ami nem csak vigasztalót vagy pártfogót, de közbenjárót és szószólót is jelent.
"A Paraklétosz pedig a szentlélek..." Milyen jó nekünk, kedves testvéreim, hogy a Szentlélek, mely Jézus Krisztus testi jelenléte helyetti örök társunk, ilyen sokféle módon segítségünkre lehet.
Nem csupán támasz ő, aki begyógyítja lelkünk sebeit, nem csupán szövetéges, aki támogat minket a nehéz helyzetekben, de előttünk jár az Atya trónjánál és képvisel minket Jézus Krisztus ígéretében: "Ne félj, én veletek vagyok a világ végezetéig..."
Isten lelke valódi Paraklétoszunk nekünk is. Emberek nem érhetnek fel hozzá, bármely ügyvédnél jobban képviseli a megváltásunkat az Atya előtt. Bármely pszichológusnál igazabb a támogatása, és minden halandónál készségesebb a segítsége.
Jézus megismerésére is csak ő vezethet minket, hiszen a Szentlélek munkája által lett maga a Szentírás is sugalmazva. Jól lehet abban az áldásban részesülünk, hogy lelkes teológusaink és kiváló lelkészeink rendszeres magyarázatán keresztül juthatunk ismeretre, de teljesen csak a Szentlélek segíthet annak megértésében. Miért van ez így?
2. A kétféle kijelentés
Könnyedén tűnhet úgy, hogy Isten kijelentése, igéje, csak a Bibliára korlátozódik. Mintha az Atya elkényelmesedve "lediktálta" volna a szentíróknak a szöveget, és ezzel kész is lenne a "műve", amire könnyedén utalgathat majd, amikor annak idején számba veszi földi cselekedeteinket.
Szerencsénkre ennél sokkal többről van szó. Isten sokféle úton szól, ezek közül a Biblia, bár az egyik legfontosabb, csak egy.
Isten kijelentésének van egyfajta általános megnyilvánulása is. Kaphatunk üzeneteket a lelkiismeretünk által, de akár a természet szépségét figyelve is. Bogárdi Szabó István, dunamelléki püspök hitvallásismeret órán mesélte a következő történetet.
Az ő szülőfaluja egy, az itteniekhez nagyon hasonló kis település, Sárbogárd. Miután már lelkész lett, egy nap meglátogatta egy régi jó ismerősét, egy idős férfit, aki épp juhokra vigyázott. Az idős úr, egy rövid beszélgetés után a következő kérdést tette fel Püspök úrnak: "Tiszteletes úr, tudja, hogy melyik az én Istenem? Ez." - Mondta, majd végigmutatott a tavaszi pusztán, ahol messze el lehetett látni. Püspök úr kérdő tekintetére a férfi mosolyogva felelt: "Az az én Istenem, amelyik ilyen gyönyörű világot tud teremteni."
Isten nagyságáról tehát bárhonnét kaphatunk benyomást, akár egy puszta mező szépségében is. Ez Isten kijelentésének a legáltalánosabb fajtája.
Az Igének legkülönlegesebb megnyilvánulása maga Jézus Krisztus. János evangélista így mondja: "Az Ige testé lett, közöttünk lakott..." Isten megígérte a szabadításunkat, kijelentette írott igéjében, majd megvalósította a Testé Lett Igében.
Erről nem más, mint a Szentírás tanúskodik. A bibliai szövegeket azonban még nekünk, akik minden nap velük foglalkozunk, sem könnyű megérteni. Akik ezekkel a szövegekkel dolgoznak maguk sem értelmezhetnék pontosan, saját erejükből.
Szükség van egy közbenjáróra. Egy Paraklétoszra, aki megvilágítja a szívünkben a szentírás üzenetét. Reformátor elődeink azt mondták, hogy a hirdetett ige, tehát a prédikáció is Isten Igéje, és pont amiatt, mert a Szentlélek maga adja az üzenetet a Szentírás alapján.
Láthatjuk tehát, hogy milyen fontos feladata is van a Szentléleknek. És bár a hasznossága olyan végtelen, ahogy Isten igéjének üzenete is, még egy fontos feladatára szeretném felhívni a kedves testvérek figyelmét!
3. Krisztus hitelesítésére küldi az Atya
Az újszövetség keletkezésének idején élt emberek számára, akik nem látták személyesen Jézust, a történetek igazán hihetetlenül hathattak. Az izraelita emberek ma sem hiszik úgy, hogy eljött a megváltó, pedig ők sokkal régebb óta várják a pogányoknál. Szintén, a mi mostani korunkban sem könnyű elhinni az akkor történteket.
A Bibliát támadó személyek egyik gyakori érve az, hogy olyan hihetetlenek a benne olvasott történetek. Talán nem is hibáztathatjuk őket, hiszen a csodák józan ésszel nehezen felfoghatóak.
Miért lehet mégis az, hogy annyi ember, az egész Anyaszentegyház és mi is, akik itt vagyunk, kedves testvérek, elhisszük és elfogadjuk mindazt, amit Isten elkészített nekünk az ő megváltásában és be is teljesített fia kereszthalálában majd dicsőséges feltámadásában?
Ez bizony a Szentlélek munkája. Isten lelke, a mi Paraklétoszunk hitelesíti szívünkben az igét. Pecsét a szentlélek az Atya igéjén, amely örökké tartja érvényét. Emiatt lehetünk olyan nyugodtak, hiszen nem más, mint maga a Biblia szerzője teszi rá ezt a pecsétet.
Segít hogy megértsük az igét és segít, hogy ez az ige szívünkben gyümölcsöt hozzon.
Az igaz hit gyümölcse ugyanis a jó cselekedet. A Szentlélek belülről ösztönöz is, hogy Isten parancsolatai alapján éljük életünket, és hogy ezeket megosszuk másokkal is.
Ilyen gyümölcsök a megbocsájtás, a segítségnyújtás, az egymásért való imádkozás de akár egy kedves szó a másikhoz, egy bátorítás is. Az egyházért végzett szolgálat is ide tartozik, ennek leglátványosabb áldásos cselekedete pedig az új egyháztagok hozatala.
És ennek a termését láthatjuk most is, hiszen Istennek hála, idén is voltak konfirmandusaink, akik most már teljes jogú egyháztagokká váltak.
A konfirmáció nem a hittanórák és az előkészítő alkalmak vége. Kezdet inkább, hiszen ezután a Szentlélek minden ajándékából részesülhetnek úgy, ahogy mi mindannyian tesszük, és ezek közül a legszentebb az, amiben ma először, és Isten segedelmével nem utoljára, lesz részük: Az úrvacsora szentsége, a Jézussal való közösség legszebb megnyilvánulása.
Kívánom nekik, hogy mindannyian éljék meg a Szentlélek munkájának csodáit, azét a Szentlélekét, amely kitöltetésének ünnepét üljük ma is, pünkösdkor.
Testvéreim! Mindannyiunknak kívánom, hogy ne emberi szó, hanem mindig a mi Atyánknak bátorítása és Fiának áldozata lebegjen a szemünk előtt, amikor cselekszünk, és hogy ez a hit mindannyiunk életében gyümölcsöző legyen. Emlékezzetek meg mindig Isten jó cselekedeteiről életetekben, és meglátjátok, jó gyümölcsöket fogtok teremni! Ámen!
Na meg hogy érdekesebb legyen, cserélje ki mindenki a neveket és fogalmakat úgy, hogy ezt nagytiszteletű Esroniel von Himmelreich mondta, a hellenburgi nagytemplomban.
Jó olvasást, áldott ünnepet mindenkinek!
1. Vígasztaló
"És én kérem az Atyát, és más vígasztalót ád néktek, hogy veletek maradjon mindörökké." - Halljuk Krisztus szavait ugyanezen fejezetből, Károli Gáspár bibliafordítása szerint. Ő "vígasztalót" mond, míg az Új Fordítású Bibliában, ahonnét az igét felolvastam, a "pártfogó" szót találjuk.
Ha mélyebben megforgatjuk ezt a két szót a szívünkben, könnyedén elbizonytalanodhatunk, hiszen a két fogalom nem ugyanazt jelöli. Míg a Vigasztaló egy olyan személyre mutat, akire támaszkodhatunk, ha szívünket bántja valami, békét, megnyugvást találhatunk nála, addig a Pártfogó egy erős szövetséges, aki kiáll az ügyünkért, és képviseli azt valaki előtt.
Melyik fordítás a rossz? Talán Károli, esetleg a Bibliatársulat munkatársai nem voltak elég tájékozottak az ógörögben?
Nagy megkönnyebbülés talán, hogy egyik sem. Az eredeti görög nyelvű szövegben itt a "Paraklétosz" szó áll, ami nem csak vigasztalót vagy pártfogót, de közbenjárót és szószólót is jelent.
"A Paraklétosz pedig a szentlélek..." Milyen jó nekünk, kedves testvéreim, hogy a Szentlélek, mely Jézus Krisztus testi jelenléte helyetti örök társunk, ilyen sokféle módon segítségünkre lehet.
Nem csupán támasz ő, aki begyógyítja lelkünk sebeit, nem csupán szövetéges, aki támogat minket a nehéz helyzetekben, de előttünk jár az Atya trónjánál és képvisel minket Jézus Krisztus ígéretében: "Ne félj, én veletek vagyok a világ végezetéig..."
Isten lelke valódi Paraklétoszunk nekünk is. Emberek nem érhetnek fel hozzá, bármely ügyvédnél jobban képviseli a megváltásunkat az Atya előtt. Bármely pszichológusnál igazabb a támogatása, és minden halandónál készségesebb a segítsége.
Jézus megismerésére is csak ő vezethet minket, hiszen a Szentlélek munkája által lett maga a Szentírás is sugalmazva. Jól lehet abban az áldásban részesülünk, hogy lelkes teológusaink és kiváló lelkészeink rendszeres magyarázatán keresztül juthatunk ismeretre, de teljesen csak a Szentlélek segíthet annak megértésében. Miért van ez így?
2. A kétféle kijelentés
Könnyedén tűnhet úgy, hogy Isten kijelentése, igéje, csak a Bibliára korlátozódik. Mintha az Atya elkényelmesedve "lediktálta" volna a szentíróknak a szöveget, és ezzel kész is lenne a "műve", amire könnyedén utalgathat majd, amikor annak idején számba veszi földi cselekedeteinket.
Szerencsénkre ennél sokkal többről van szó. Isten sokféle úton szól, ezek közül a Biblia, bár az egyik legfontosabb, csak egy.
Isten kijelentésének van egyfajta általános megnyilvánulása is. Kaphatunk üzeneteket a lelkiismeretünk által, de akár a természet szépségét figyelve is. Bogárdi Szabó István, dunamelléki püspök hitvallásismeret órán mesélte a következő történetet.
Az ő szülőfaluja egy, az itteniekhez nagyon hasonló kis település, Sárbogárd. Miután már lelkész lett, egy nap meglátogatta egy régi jó ismerősét, egy idős férfit, aki épp juhokra vigyázott. Az idős úr, egy rövid beszélgetés után a következő kérdést tette fel Püspök úrnak: "Tiszteletes úr, tudja, hogy melyik az én Istenem? Ez." - Mondta, majd végigmutatott a tavaszi pusztán, ahol messze el lehetett látni. Püspök úr kérdő tekintetére a férfi mosolyogva felelt: "Az az én Istenem, amelyik ilyen gyönyörű világot tud teremteni."
Isten nagyságáról tehát bárhonnét kaphatunk benyomást, akár egy puszta mező szépségében is. Ez Isten kijelentésének a legáltalánosabb fajtája.
Az Igének legkülönlegesebb megnyilvánulása maga Jézus Krisztus. János evangélista így mondja: "Az Ige testé lett, közöttünk lakott..." Isten megígérte a szabadításunkat, kijelentette írott igéjében, majd megvalósította a Testé Lett Igében.
Erről nem más, mint a Szentírás tanúskodik. A bibliai szövegeket azonban még nekünk, akik minden nap velük foglalkozunk, sem könnyű megérteni. Akik ezekkel a szövegekkel dolgoznak maguk sem értelmezhetnék pontosan, saját erejükből.
Szükség van egy közbenjáróra. Egy Paraklétoszra, aki megvilágítja a szívünkben a szentírás üzenetét. Reformátor elődeink azt mondták, hogy a hirdetett ige, tehát a prédikáció is Isten Igéje, és pont amiatt, mert a Szentlélek maga adja az üzenetet a Szentírás alapján.
Láthatjuk tehát, hogy milyen fontos feladata is van a Szentléleknek. És bár a hasznossága olyan végtelen, ahogy Isten igéjének üzenete is, még egy fontos feladatára szeretném felhívni a kedves testvérek figyelmét!
3. Krisztus hitelesítésére küldi az Atya
Az újszövetség keletkezésének idején élt emberek számára, akik nem látták személyesen Jézust, a történetek igazán hihetetlenül hathattak. Az izraelita emberek ma sem hiszik úgy, hogy eljött a megváltó, pedig ők sokkal régebb óta várják a pogányoknál. Szintén, a mi mostani korunkban sem könnyű elhinni az akkor történteket.
A Bibliát támadó személyek egyik gyakori érve az, hogy olyan hihetetlenek a benne olvasott történetek. Talán nem is hibáztathatjuk őket, hiszen a csodák józan ésszel nehezen felfoghatóak.
Miért lehet mégis az, hogy annyi ember, az egész Anyaszentegyház és mi is, akik itt vagyunk, kedves testvérek, elhisszük és elfogadjuk mindazt, amit Isten elkészített nekünk az ő megváltásában és be is teljesített fia kereszthalálában majd dicsőséges feltámadásában?
Ez bizony a Szentlélek munkája. Isten lelke, a mi Paraklétoszunk hitelesíti szívünkben az igét. Pecsét a szentlélek az Atya igéjén, amely örökké tartja érvényét. Emiatt lehetünk olyan nyugodtak, hiszen nem más, mint maga a Biblia szerzője teszi rá ezt a pecsétet.
Segít hogy megértsük az igét és segít, hogy ez az ige szívünkben gyümölcsöt hozzon.
Az igaz hit gyümölcse ugyanis a jó cselekedet. A Szentlélek belülről ösztönöz is, hogy Isten parancsolatai alapján éljük életünket, és hogy ezeket megosszuk másokkal is.
Ilyen gyümölcsök a megbocsájtás, a segítségnyújtás, az egymásért való imádkozás de akár egy kedves szó a másikhoz, egy bátorítás is. Az egyházért végzett szolgálat is ide tartozik, ennek leglátványosabb áldásos cselekedete pedig az új egyháztagok hozatala.
És ennek a termését láthatjuk most is, hiszen Istennek hála, idén is voltak konfirmandusaink, akik most már teljes jogú egyháztagokká váltak.
A konfirmáció nem a hittanórák és az előkészítő alkalmak vége. Kezdet inkább, hiszen ezután a Szentlélek minden ajándékából részesülhetnek úgy, ahogy mi mindannyian tesszük, és ezek közül a legszentebb az, amiben ma először, és Isten segedelmével nem utoljára, lesz részük: Az úrvacsora szentsége, a Jézussal való közösség legszebb megnyilvánulása.
Kívánom nekik, hogy mindannyian éljék meg a Szentlélek munkájának csodáit, azét a Szentlélekét, amely kitöltetésének ünnepét üljük ma is, pünkösdkor.
Testvéreim! Mindannyiunknak kívánom, hogy ne emberi szó, hanem mindig a mi Atyánknak bátorítása és Fiának áldozata lebegjen a szemünk előtt, amikor cselekszünk, és hogy ez a hit mindannyiunk életében gyümölcsöző legyen. Emlékezzetek meg mindig Isten jó cselekedeteiről életetekben, és meglátjátok, jó gyümölcsöket fogtok teremni! Ámen!
