Név: Gregor Dayne
Faj: Ember
Frakció: Északi királyság
Kaszt: Katona
Nem: Férfi
Kor: 19 év
Kinézete: Vállig érő göndör haj, amit hátul összefog. A bal szeme kék a jobb pedig zöld. Testalkatát tekintve magas, jó kiállású és izmos. Szája mindig mosolyra húzódik. Széles arca van, markáns vonásokkal. Szakállal öregnek és ijesztőnek néz ki, így mindig levágja. A bőre fehér. A láncingén és kardján kívül egy sötétpiros utazóköpenyt hord, amelyre a családja címere van belehímezve (Egy lovas egy piros mezőn) ezen kívül gyapjú kesztyűt és fekete csizmát visel. Habár a poggyásza mérete változik az aktuális szerencséjétől függően, a lantját mindig magánál hordja.
Jelleme:
Találkoztál már olyan emberrel, akit habár korábban soha nem láttál, hirtelen úgy érezted, hogy ezer éve ismered és el tudsz beszélgetni vele bármiről és legszívesebben egész este innál és tréfálkoznál vele? Gregor Dayne ez az ember. Idegen helyen ő az első, aki összebarátkozik a helyiekkel. Mindig hallatja a hangját (ha kérdezték ha nem) és a kocsma az ő nevetésétől zeng a leghangosabban. Gregor, akkor van a lételemében ha társaságban lehet, ahol mindenkinek a figyelmét előbb-utóbb magára irányítja és előszeretettel nyűgöz le tömegeket a zenéjével.
Háttér:
- Az élet rövid, nem szándékozom megkeseredetten egy helyben tölteni. Nem tudom mit hoz a holnap és azt se, hogy hova megyek. De azt tudom, hogy sok part van ahol nem hajóztam, sok hegy, amit nem másztam meg, sok cimbora, akikkel még nem barátkoztam össze és sok nő, akit nem ismertem. Lehet, hogy holnap eltalál egy bandita nyílvesszeje és véget ér a történetem. Lehet, hogy családunk történetében én leszek a semmirekellő kóborló, de lehet, hogy daliás hősként emlékeznek majd rám. De azt tudom, hogy én írom a történetem senki más, se az apám, se Nora Greenwood se a templom.
Gregor egy nemesi család sarjaként cseperedett fel. A családját nem lehetett gazdagnak nevezni, de szegénynek sem. A legkisebb gyermekként előszeretettel rabolta el a szülei és a ház népének a figyelmét három fivére elől. Vérbeli rosszcsont volt, aki képtelen volt 5 percig nyugton maradni, de ugyanakkor képes volt elrabolni a szülei és a tanárai szívét. Tehetséges gyermek volt, viszont nehéz volt lekötni az érdeklődését, csak két dolog volt, ami iránt igazi szenvedélyt érzett és így rendesen foglalkozott is velük, a vívás és a zenélés.
Serdülő korára páratlan vívó és zenész lett belőle. Imádott ismerkedni, új helyeket felfedezni és új emberekkel találkozni. 15 évesen már a város összes kétes erkölcsű helyén megfordult és ismert mindenkit. A bálokon, míg testvérei egyáltalán izzadva és szorongva odamerészkedtek a kiszemelt lányhoz, addig ő már legalább három lánnyal táncolt. Az egyik szüreti bálon fogadást kötött a barátaival, megtáncoltat az este folyamán minden egyes lányt a bálon. Másnap alig tudott járni, de a fogadást megnyerte.
Aranyifjú hírében állt, aki körül legyeskedtek a nők és maga köré szervezett egy hasonló életfelfogással rendelkező kompániát. A Vörös kakasoknak hívták magukat és soha nem vetettek meg egy jó mulatságot. Egyszer ágyban találták egy másik férfi jegyesével. Kiegyeztek egy párbajban, amit Gregor könnyűszerrel megnyert. Innentől kezdve párbajhős hírében állt, ami tovább könnyítette a hölgyekkel való ismerkedést. Habár nem volt kifejezetten jóképű, (de ronda se) humorával és bájával sok sikert ért el.
Sajnálatos módon az örömteli vigadozás nem tarthatott örökké. Az egyik nap az apja a lehető legszörnyűbb hírt közölte vele, meg kell nősülnie. Párjául Lord Greenwood fiatalabb lányát Mary Greenwood-ot választotta. Első ránézésre Mary nem nyerte el a tetszését. Volt benne valami lányos báj, de nem vetette meg az édességet és ez bizony látszódott rajta. Az eljegyzésükről viszont atyáik döntöttek, így nem volt más választása, mint megbarátkozni a gondolattal.
Mary elsőre félénk volt és alig mert megszólalni, ezen nem segített a tény, hogy Gregor pedig feszengett a lány külseje miatt. Viszont megtört közöttük a jég, amikor a lány megemlített, hogy mennyire szeret hárfázni. Amikor hallotta a lányt játszani és énekelni, úgy érezte, mintha egy angyal jelenlétében lenne. Hirtelen nem bánta annyira a lány túlsúlyát, hiszen ezentúl bármikor hallgathatta mennyei énekét. Eltervezték, hogy együtt fognak fellépni, mint férj és feleség és, hogy zeneakadémiát fognak alapítani.
Boldogságuk és álmaik nem tartottak sokáig. Járvány ütötte fel a fejét, ami elvette tőle Maryt. Viszont Mary nővérének a jegyese is meghalt, így Lord Greenwood és Lord Dayne rövid egyeztetés után úgy döntött, hogy Mary helyett Gregornak Nora Greenwood-ot kell elvennie. Korábban párszor futólag látta Nora-t, de soha nem beszélgetett vele hosszabban. A húga furcsa mód soha nem beszélt róla és rövid időn belül megtudta, hogy miért.
Első ránézésre bárki Nora-t választotta volna Mary helyett. Nora alakja tökéletes volt, a haja hosszú és vörös keblei formásak és teltek. Kék szemei között elveszett az ember. Egy hónappal Mary halála és a járvány elmúlta után bejelentették az eljegyzésüket. Soha nem felejti el az első beszélgetésére Nora-val. A Greenwood kastély falain sétáltak. Kezdetben a szokványos semmiségekről beszéltek, mint az időjárás, aztán hirtelen Nora élesen témát váltott:
-Úgy hallottam te vagy a Vörös Kakasok vezetője, igaz ez?
Gregor meglepődött a kérdésen és a nő számhonkérő hangnemén.
- Öhm, annyira vagyok a vezetőjük, mint ők az enyémek. A barátaim, nem az alattvalóim, miért kérdezed?
- Szóval csak együtt tivornyáztok?
- Hát, ha így fogalmazol, akkor igen.
- Miután összeházasodtunk nem találkozhatsz velük többet.
Gregor köpni nyelni nem tudott a nő kijelentésén, de mielőtt még visszavághatott volna egy frappáns megjegyzéssel a nő megfogta a mellényét, a kék szemei hirtelen vörössé váltak és meglepő erővel odanyomta a várfal széléhez és éppen, hogy csak nem esett le.
- És soha többet nem viszel más nőt az ágyadba, megértetted?
Miután hosszú percekig nem eresztette és az alatta tátongó mélység látványa kellően megijesztette nyüszítve válaszolt.
- Nem, soha!
Erre Nora visszahúzta, a szemei visszaváltoztak kékké, majd odabújt hozzá.
- Én szerelmem.
Búgta Gregor fülébe.
Miután elhagyta a Greenwood kastélyt és valamelyest magához tért, Gregor döntött, nem fogja elvenni ezt az őrült démoni nőt. De valóban démon? Az elkövetkező napokban kihallgatta (leitatta) a Greenwood kastély szolgálóit és érdekesebbnél érdekesebb dolgokat tudott meg jövendőbeliéről. A 4 éves kis Nora macskákat nyúzott. A szolgálófiú aki kiöntötte Nora-ra a bort kiesett az ablakon. Nora egy sápadt nővel tölti a szabadidejét, aki valahonnan messziről jött. Nora a Greenwood család kriptájában tölti az estéit.
Minél többet gondolkodott rajta annál valószínűbbnek tartotta, hogy a Nora áll a nővére és a korábbi jegyese halálának a hátterében. Közölte az apjával, hogy nem fogja elvenni ezt a nőt. Elmesélt neki mindent, a démoni szemeit, azt, hogy ki akarta lökni a várból és a szolgák vallomásait. Az apja csak nevetett és közölte vele, hogy vagy elveszi Nora-t vagy elküldi szerzetesnek.
- A harmadik lehetőséget választottam, összepakoltam és kalandozónak álltam. Azt, hogy mit hoz a holnap még nem tudom, de egy biztos, én írom a sorsomat és nem valami démoni nő. De elég volt belőlem. Kocsmáros! Bort kérek mindenkinek! Hallgassátok az új dalomat, a címe: A Vörös Démon.
Faj: Ember
Frakció: Északi királyság
Kaszt: Katona
Nem: Férfi
Kor: 19 év
Kinézete: Vállig érő göndör haj, amit hátul összefog. A bal szeme kék a jobb pedig zöld. Testalkatát tekintve magas, jó kiállású és izmos. Szája mindig mosolyra húzódik. Széles arca van, markáns vonásokkal. Szakállal öregnek és ijesztőnek néz ki, így mindig levágja. A bőre fehér. A láncingén és kardján kívül egy sötétpiros utazóköpenyt hord, amelyre a családja címere van belehímezve (Egy lovas egy piros mezőn) ezen kívül gyapjú kesztyűt és fekete csizmát visel. Habár a poggyásza mérete változik az aktuális szerencséjétől függően, a lantját mindig magánál hordja.
Jelleme:
Találkoztál már olyan emberrel, akit habár korábban soha nem láttál, hirtelen úgy érezted, hogy ezer éve ismered és el tudsz beszélgetni vele bármiről és legszívesebben egész este innál és tréfálkoznál vele? Gregor Dayne ez az ember. Idegen helyen ő az első, aki összebarátkozik a helyiekkel. Mindig hallatja a hangját (ha kérdezték ha nem) és a kocsma az ő nevetésétől zeng a leghangosabban. Gregor, akkor van a lételemében ha társaságban lehet, ahol mindenkinek a figyelmét előbb-utóbb magára irányítja és előszeretettel nyűgöz le tömegeket a zenéjével.
Háttér:
- Az élet rövid, nem szándékozom megkeseredetten egy helyben tölteni. Nem tudom mit hoz a holnap és azt se, hogy hova megyek. De azt tudom, hogy sok part van ahol nem hajóztam, sok hegy, amit nem másztam meg, sok cimbora, akikkel még nem barátkoztam össze és sok nő, akit nem ismertem. Lehet, hogy holnap eltalál egy bandita nyílvesszeje és véget ér a történetem. Lehet, hogy családunk történetében én leszek a semmirekellő kóborló, de lehet, hogy daliás hősként emlékeznek majd rám. De azt tudom, hogy én írom a történetem senki más, se az apám, se Nora Greenwood se a templom.
Gregor egy nemesi család sarjaként cseperedett fel. A családját nem lehetett gazdagnak nevezni, de szegénynek sem. A legkisebb gyermekként előszeretettel rabolta el a szülei és a ház népének a figyelmét három fivére elől. Vérbeli rosszcsont volt, aki képtelen volt 5 percig nyugton maradni, de ugyanakkor képes volt elrabolni a szülei és a tanárai szívét. Tehetséges gyermek volt, viszont nehéz volt lekötni az érdeklődését, csak két dolog volt, ami iránt igazi szenvedélyt érzett és így rendesen foglalkozott is velük, a vívás és a zenélés.
Serdülő korára páratlan vívó és zenész lett belőle. Imádott ismerkedni, új helyeket felfedezni és új emberekkel találkozni. 15 évesen már a város összes kétes erkölcsű helyén megfordult és ismert mindenkit. A bálokon, míg testvérei egyáltalán izzadva és szorongva odamerészkedtek a kiszemelt lányhoz, addig ő már legalább három lánnyal táncolt. Az egyik szüreti bálon fogadást kötött a barátaival, megtáncoltat az este folyamán minden egyes lányt a bálon. Másnap alig tudott járni, de a fogadást megnyerte.
Aranyifjú hírében állt, aki körül legyeskedtek a nők és maga köré szervezett egy hasonló életfelfogással rendelkező kompániát. A Vörös kakasoknak hívták magukat és soha nem vetettek meg egy jó mulatságot. Egyszer ágyban találták egy másik férfi jegyesével. Kiegyeztek egy párbajban, amit Gregor könnyűszerrel megnyert. Innentől kezdve párbajhős hírében állt, ami tovább könnyítette a hölgyekkel való ismerkedést. Habár nem volt kifejezetten jóképű, (de ronda se) humorával és bájával sok sikert ért el.
Sajnálatos módon az örömteli vigadozás nem tarthatott örökké. Az egyik nap az apja a lehető legszörnyűbb hírt közölte vele, meg kell nősülnie. Párjául Lord Greenwood fiatalabb lányát Mary Greenwood-ot választotta. Első ránézésre Mary nem nyerte el a tetszését. Volt benne valami lányos báj, de nem vetette meg az édességet és ez bizony látszódott rajta. Az eljegyzésükről viszont atyáik döntöttek, így nem volt más választása, mint megbarátkozni a gondolattal.
Mary elsőre félénk volt és alig mert megszólalni, ezen nem segített a tény, hogy Gregor pedig feszengett a lány külseje miatt. Viszont megtört közöttük a jég, amikor a lány megemlített, hogy mennyire szeret hárfázni. Amikor hallotta a lányt játszani és énekelni, úgy érezte, mintha egy angyal jelenlétében lenne. Hirtelen nem bánta annyira a lány túlsúlyát, hiszen ezentúl bármikor hallgathatta mennyei énekét. Eltervezték, hogy együtt fognak fellépni, mint férj és feleség és, hogy zeneakadémiát fognak alapítani.
Boldogságuk és álmaik nem tartottak sokáig. Járvány ütötte fel a fejét, ami elvette tőle Maryt. Viszont Mary nővérének a jegyese is meghalt, így Lord Greenwood és Lord Dayne rövid egyeztetés után úgy döntött, hogy Mary helyett Gregornak Nora Greenwood-ot kell elvennie. Korábban párszor futólag látta Nora-t, de soha nem beszélgetett vele hosszabban. A húga furcsa mód soha nem beszélt róla és rövid időn belül megtudta, hogy miért.
Első ránézésre bárki Nora-t választotta volna Mary helyett. Nora alakja tökéletes volt, a haja hosszú és vörös keblei formásak és teltek. Kék szemei között elveszett az ember. Egy hónappal Mary halála és a járvány elmúlta után bejelentették az eljegyzésüket. Soha nem felejti el az első beszélgetésére Nora-val. A Greenwood kastély falain sétáltak. Kezdetben a szokványos semmiségekről beszéltek, mint az időjárás, aztán hirtelen Nora élesen témát váltott:
-Úgy hallottam te vagy a Vörös Kakasok vezetője, igaz ez?
Gregor meglepődött a kérdésen és a nő számhonkérő hangnemén.
- Öhm, annyira vagyok a vezetőjük, mint ők az enyémek. A barátaim, nem az alattvalóim, miért kérdezed?
- Szóval csak együtt tivornyáztok?
- Hát, ha így fogalmazol, akkor igen.
- Miután összeházasodtunk nem találkozhatsz velük többet.
Gregor köpni nyelni nem tudott a nő kijelentésén, de mielőtt még visszavághatott volna egy frappáns megjegyzéssel a nő megfogta a mellényét, a kék szemei hirtelen vörössé váltak és meglepő erővel odanyomta a várfal széléhez és éppen, hogy csak nem esett le.
- És soha többet nem viszel más nőt az ágyadba, megértetted?
Miután hosszú percekig nem eresztette és az alatta tátongó mélység látványa kellően megijesztette nyüszítve válaszolt.
- Nem, soha!
Erre Nora visszahúzta, a szemei visszaváltoztak kékké, majd odabújt hozzá.
- Én szerelmem.
Búgta Gregor fülébe.
Miután elhagyta a Greenwood kastélyt és valamelyest magához tért, Gregor döntött, nem fogja elvenni ezt az őrült démoni nőt. De valóban démon? Az elkövetkező napokban kihallgatta (leitatta) a Greenwood kastély szolgálóit és érdekesebbnél érdekesebb dolgokat tudott meg jövendőbeliéről. A 4 éves kis Nora macskákat nyúzott. A szolgálófiú aki kiöntötte Nora-ra a bort kiesett az ablakon. Nora egy sápadt nővel tölti a szabadidejét, aki valahonnan messziről jött. Nora a Greenwood család kriptájában tölti az estéit.
Minél többet gondolkodott rajta annál valószínűbbnek tartotta, hogy a Nora áll a nővére és a korábbi jegyese halálának a hátterében. Közölte az apjával, hogy nem fogja elvenni ezt a nőt. Elmesélt neki mindent, a démoni szemeit, azt, hogy ki akarta lökni a várból és a szolgák vallomásait. Az apja csak nevetett és közölte vele, hogy vagy elveszi Nora-t vagy elküldi szerzetesnek.
- A harmadik lehetőséget választottam, összepakoltam és kalandozónak álltam. Azt, hogy mit hoz a holnap még nem tudom, de egy biztos, én írom a sorsomat és nem valami démoni nő. De elég volt belőlem. Kocsmáros! Bort kérek mindenkinek! Hallgassátok az új dalomat, a címe: A Vörös Démon.