Két fegyver használata 1500 váltó
És a kis sztori ami a megtanulását meséli el. Remélem tetszeni fog.
Akae akár csak minden reggel korán felkelt és elindult a városba munkát keresni. A nap ezen fázisába mindig kétségek gyötörték, hisz ki akarna alkalmazni egy kislányt egy ilyen komoly munkakörben. Ahogyan mindig ma is sok helyről elzavarják míg egy felettébb gyanús alak kínál neki egy munkát.
- Hatalmas pénzhez juttatlak apróság, ha képes vagy megölni őt. -Mutat egy képre-
- Hallgatom... -Válaszolt ridegen a kislány-
- Ő egy profi bérgyilkos akinek a felyén váltság díj van... öld meg hozd elém a fejét és tied a pénz.
- Rendben, hol találom? -Tette fel a kérdést Akae-
- Nem messze innen egy kis erdőben tanyázik, tessék itt egy térkép. -Mondatát befejezve nyújtja át a fel bérelt sötételfnek-
Akae nem is várt sokat és elindult abba a bizonyos kis erdőbe ahol az információknak megfelelően a célpontja tartózkodott. A fák között lapulva figyelte hogyan tolti az idejét, merre helyez el csapdákat, de semmi még csak egy botló dróthorogra kötött boros üveg sem. A célpont lefeküdt pihenni, nincs is jobb alkalom ennél. A leány el tervezi hogyan vágja el pihenés közben áldozata torkát, és el is indul kivitelezni azt. Hangtalanul akár egy árnyék megközelíti célpontját és a tőréért nyúl, de mikor lecsapna rá észre veszi hogy az alak már vagy 2-3 méter távolságban van. Akae szemei elkerekednek a csodálattól észre sem vette mikor kelt fel, nem ám hogy hogyan jutott el olyan messzire.
- Egy ily aranyos teremtésnek nem kéne ezen zord, és kegyetlen utat járnia. A szemid tükrözik hogy erősebb vagy annál mint amit kívülről látni. Adok egy esélyt... Nem fogok megmozdulni sétálj ide és szúrj le. Sikered esetén tied a pénzjutalom.
Akae gyanúsnak találta ezt, de nem vesztegetheti el ezt az esélyt.
- Rendben
Majd elindul a másik bérgyilkos felé, szíve lüktet, fél, nem tudja mi vár rá, ahogyan egy méterre ér ellenfele elengedi kését és a kislány szemével a késre fókuszál, szinte nem is látja célpontját. A férfi elmosolyodik majd határozottan összecsapja tenyerét a fiatal sötét elf előtt aki megdermed az ijedségtől. Képtelen mozdulni. A férfi a kabátja alól előhúz egy másik tőrt majd a kislány torkának szegezik.
- Ebből is látszik hogy nem egy kezdő vagy aki csak nem talált más lehetőséget, pontosan tudod milyen a haláltól való rettegés, és hogy milyen az ha valakinek saját kezűleg veszed el az életét. -Mondtad kedves hangon a bérgyilkos-
Még nem vagy felkészülve arra hogy velem végezz, de van benned potenciál és ez tetszik. Mit szólnál ahhoz ha tanítanálak egy kicsit aztán majd újra megpróbálhatsz megölni, de nem fogom hagyni magamat.
Akae szépen lassan magához tért és örömmel fogadta el az ajánlatot.
Ott maradtak az erdőben és a férfi bemutatkozott a kislánynak.
- A nevem Reaper, persze nem ez a rendes nevem, de így hívnak szakmán belül. Téged hogy hívnak?
- Akae vagyok, és a szakmán belül még nincs nevem. A korom és a nemem miatt nem igazán alkalmaznak így elég nehéz "hírnevet" szerezni.
- Megértelek, ám mégsem teljesen hisz nekem sok volt a munkám fiatal koromban. Ellenben ne is húzzuk tovább kezdjük meg az edzést.
- Fogd-ezt a fa kést, én is fogok kettőt, és próbálj megölni. -nyújt át Akaenak 2 fa tőrt-
- Értettem!!
Majd megkezdődött a harc, egyik csapást követte a másik egy-egy támadás elég közel is ért Reaperhez, aki elengedte ismét az egyik fegyverét és a tenyerét összecsapta a kislány arca előtt, aki amint észre vette hogy ellenfele mire készül a tapssal egybevágóan elharapta a szája szélét hogy talpon tudjon maradni. Reaper kése ettől függetlenül Akae torkán végezte.
- Megint vesztettem... -Mondta elkeseredetten a fiatal bérgyilkos-
-Ne aggódj emiatt, ha mindent úgy csinálsz ahogyan mondom, mire végzünk az edzéssel képes leszel megölni engem. Ha mást nem is ezt garantálhatom. Újra!
Akae ismét támadásba lendül és egymás után próbálja bevinni a csapásokat, de alig-alig használja másik fegyverét ez elég feltűnő volt ellenfelének.
- ÁLJ! -kiabált rá-
A lány megáll és értetlen arccal néz hogy vajon mit csinált rosszul.
- Azért van nálad két kés hogy használd, ha nem tudod hogyan tedd kísérletezz harc közben. Most meg megteheted élesben már halott lennél...
- Értem... Sajnálom... -Felelte az elf-
- Na gyere!
Akae ismét elindult, de most teljesen máshogy mint eddig. Nem halálos sebet, vagy végzetes csapást akart mérni az ellenfelélre csak ki akarta tapasztalni hogy vajon hogyan tudja hasznosítani azt hogy 2 tőr van nála egy helyett. Elég sokáig küzdöttek szépen lassan be is sötétedett és Reaper úgy gondolta ideje lepihenni.
- Mester nem kellene csapdákat állítanunk? Így könnyen meg tudnak támadni alvás közben. -javasolta Akae-
- Ha csapdát állítasz és kikerülik már nem lesz óvatlan a támadó, folyamatos feszült figyelemmel követ és nem fogod tudni megtámadni. "A bérgyilkos akinek nincs rejtett tőre nem bérgyilkos többé." ezzel a mondattal búcsúzott el tőlem a mesterem mikor végzett a kiképzésemmel. Egyszerű de mégis a legjobb tanács amint adhatott. Fölöslegesen soha ne áruld el hogy mit tudsz mert onnantól csak egy egyszerű harcos vagy. Na de ideje lefeküdni mert holnap nagyon kemény edzésed lesz.
Akae és Reaper lefeküdtek és az éjszaka hátralévő részében békésen aludtak, még egy rovar sem próbálta megzavarni nyugodt álmukat. A nap éppen súrolta a horizontot mikor Reaper felkeltette a békésen szunyókáló lánykát.
- Ideje nekiállni az edzésnek, nem sok időnk van gyakorolni.
-Rendben -dörgölte kicsit még a szemét-
Akae felkelt és meg sem várta ellenfele utasítását a támadásra. Azonnal neki esett Reapernek aki mosolyogva kerülte el azokat a támadásokat, hisz még mindig kiforratlan technikája volt a kislánynak. Dél körül járhatott a nap mikor Akae abbahagyta a támadásokat.
- Elfáradtam és éhes vagyok... hozzád sem tudok érni.
- Én lepődnék meg a legjobban, ha képes lennél egy napi gyakorlás után megütni. Még aludtál felállítottam egy nyúl csapdát és ha jól halottam van is benne fogás. Menjünk és együnk, pihenünk egy keveset és estig fojttatjuk az edzést. Megfelel?
- Igen -felelte mosolyogva a kislány-
El is indultak és ahogyan annak lennie kellet a csapdában ott is volt a nyúl, de nme sokat töltött benne hisz elég gyorsan pörköltként végezte. Megebédeltek majd ahogyan azt eltervezték lepihentek és vagy két órán keresztül aludtak. Felébredtek, de most Akae kelt fel először és ezt kihasználva meg is próbálta álmában megszúrni a fa tőrével Reapert. A támadás majdnem be is talált, de a profi számított erre is, és abban a pillanatban hogy Akae be akarta fejezni a támadását már a földön fekve egy tőrrel a nyakán találta magát.
- Majdnem...
- De nem! Na gyere támadj!
És ahogyan annak lennie kellet Akae folytatta a támadás és egyre gyorsabban egyre ügyesebben használta a rendelkezésére álló két fegyvert. Még közel sem kezelte olyan stabilan mint a másik kezével. Telt múlt az idő Akae és Reaper miden nap együtt ettek, aludtak és harcoltak. Nem is kellet ennél több hogy egyfajta szeretet alakuljon ki kettöjük között, Akae úgy tekintet Reapere mint az apjára Reaper, Akaera pedig mint lányára. Mindketten tudták hogy ennek a fura ám kellemes kapcsolatnak nemsoká vége lesz. Eltel egy hónap és a kis bérgyilkos már-már tökéletesen kezelte a két fegyvert.
- Akae gyere. Beszélnünk kell!
A kislány félénken odalép mesteréhez.
- Már tudod hogyan harcolj két fegyverrel, de arra szeretnélek kérni hogy a továbbiakban is csak egy pengét használj és csak a legvégső esetben használd a rejtett tőrödet. Ahogyan az elmúlt hónapban töbször is halhattad, az a bérgyilkos aki nyitot lapokkal játszik könyen fűbe harap. Nemsokára elérkezik a végső próbád napja, de előtte még szeretném megmutatni neked a titkos technikámat. Ugyan ismered, de alkalmazni még nem tudod.
Akae érdeklődő és kíváncsi tekintetét le sem veszi mesteréről egy pillanatra sem.
- A bénító tapsot fogom neked megtanítani. Először beszélnünk kel az alkalmazásának körülményiről. A bénítás csakis kizárólag olyan ellenfeleken működik akik tudják mi az a halál. Ez talán a legfontosabb tényező, a második hogy csak akkor van értelme ha legalább kettő fegyvered van. A harmadik pedig hogy az ellenfeled nem ismerheti a technikát különben képes azt kivédeni ahogyan azt te is tetted. A sokkolt állapotot könnyű kezelni ha még a sokk beállta előtt észrevesszük, elég egy apó sérülést ejteni magadon és már is kizökkentél a kábulatból. Ez igaz az utána is... ha sikerül elkábítani egyetlen határozott vágással végezned kell a célponttal különben kizökkented a sokkos állapotból és újra harcképes lesz.
Akae nem felelt semmit csak bólintott és továbbra is feszülten figyelt.
- Van még egy apróság amire oda kell figyelned, de ezt a következő harcunkban a végső leszámolás előtt megmutatom inkább. Na Készítsd a tőrjeidet és gyere támadj.
Akae kezébe veszi egyik fegyverét másikat pedig a nadrágjára erősíti hátul egy szinte észrevehetettlen pontra. Majd elindul és ismét mestere felé támad immáron a titkos technika tudatában. A kislány gyorsan támadási zónába kerül és ahogyan azt kell elengedi tőrét és készül elkábítani a mesterét. Ezt azonban Reaper és nagyon jól tudta és még mielőtt a lány tenyere összeérhetett volna egy hatalmasat tapsolt az orra előtt, amitől Akae sokkot kapott akár csak a bénító tapstól. Reaper megált és nevetett.
- Ez az utolsó apróság amire oda kell figyelned, ha az ellenfeled nálad jobban ismeri a technikát képes megelőzni téged és még mielőtt célba érnél elkábít és végez veled. Szedd össze magad, pihenünk eszünk és megvívjuk a végső csatánkat.
A kislány szépen lassan fel bírt állni, de ám közel sem volt eléggé magabiztos abban hogy képes lesz legyőzni mesterét. Elékezett az utolsó csata ideje, Reaper és Akae teljesen felkészülve egymás előtt álltak hogy eldöntéske ki a jobb. Akae ezúttal nem mosolygott mint mindig, hisz neki csak veszteni valója van ezen a párbajon, ha veszít meghal, ha nyer végez az egyetlen személlyel akivel sikerült közeli kapcsolatba kerülnie. Egyenletesen, akár egy óramű húzzák ki fegyvereiket a tokból, ám ezúttal nem fából készült játékokkal harcolnak hanem éles, ölésre alkalmas fegyverekkel. A felek csak nézik egymást, az elméjükkel már pecek óta elkezdték a csatát, majd ahogyan egy levél hull le előttük a két bérgyilkos egymásra támad és próbál felülkerekedni a másikon. Még csak pár perce megy a csata, de mintha órákon keresztül próbálták volna megölni a másikat. Kiegyenlített csatának tűnt míg Reape a semmiből elő nem húzott egy második pengét. Akae éppen hogy képes volt azt kikerülni, hátrányba került. Tudta ha előhúzza ő is a másik tőrét az egyenlő a vereséggel. Tanácstalanná vált, míg eszébe nem jutott mesterének, a mesterének szavai. "A bérgyilkos akinek nincs rejtett tőre nem bérgyilkos többé." Most étette csak meg hogy ez a mondat mit is jelent. Akae egyszerre felnézett mesterér, elmosolyodott majd elengedte a kezében lévő tőrt.
- Mester! Szeretlek! -Kiabálta-
Reaper kizökkent, nem bírta kezelni a szituációt és ez volt az a hiba amire a kislány várt. Előkapta a másik tőét és egyenesen mester hasfalába állította azt. Hideg tekintet azt sugározta mintha egy teljesen más személy állná Reper előtt. Részben más is ált előtte, a harc hevében a nap nyugovóra tért és a kis Akae eddig egyetlen igaz barátja vette át a szerepet. Neki nem voltak se pozitív se negatív érzelmei ő csak kizárólag azért létezik hogy megvédhesse az egyetlen személyt aki elfogadta őt. "A teremtőjét".
- Teh... Tehát volt... volt még egy ütőkártyád... Gra...Graa... Gratulálok... Győztél! Ég veled...
Majd Reaper saját vérében úszva esett össze az általa kiképzett bérgyilkos keze által. Miután Akae magához tért eltemette mesterét és nagyon sokáig sírt a föld bucka mellett amit csinált. Felkelt, megtörölte szemit elfordult és csak ennyit mondott.
- Ég veled! Barátom.
Kezdőlap
Keresés
Regisztráció
Belépés
