Totál fáradt voltam, csak azt nem tudom, hogy miért. Előző este egy jó kis kocsmában iszogattam a haverokkal, teljesen kiütöttük magunkat...de ez nem ok a fáradtságra, ugye? Lehet, hogy a csajok szívtak volna ki belőlem minden erőt? Határozottan emlékszem a nőkre, és arra, hogy valami házikó felé indultunk el. Aztán teljesen kiesett minden számomra, úgy hogy akár a szerveimet is eladhatták valami kereskedőnek. Hát, sok sikert a májammal, bro, annak már sok hasznát nem veszed...A szemem még csukva volt, amikor hallottam, hogy valaki a ruhákat kapkodja magára. Arcomon önelégült vigyor terült szét, bal kezemmel az éjjeli szekrény felé nyúltam, ahol lennie kellett volna valami piának, a jobbal elkezdtem kitakarni magamat, és egy szexinek ígérkező mosolyt erőltettem az arcomra, majd az éjszakai hálótársam felé fordultam. Óh istenem, tuti hogy valami bögyös szőkeség lesz, formás alakkal, piros ajkakkal és igéző tekintetekkel. De amikor oda fordultam, hát...nem éppen a legnőiesebb alkat volt, azt meg kell hagyni. Az első dolog, ami megfogott benne, az a mérete volt...már mint magassága. Te magasságos Isten! Aztán csak ennyit tudtam kinyőgni:
- Ugye....nem volt semmi az este? -kérdeztem riadtan tőle, szégyenlősen takarva vissza hm....ingóságaimat.
- Ugye....nem volt semmi az este? -kérdeztem riadtan tőle, szégyenlősen takarva vissza hm....ingóságaimat.