[Magánjáték] - The Sound of Silence

- Ó! Merre találjuk a kereskedőidet? Kicsit örül ám, hogy nem kell könyvtárba menniük, ahol biztos halálra unná magát, ám fogalma sincs, hogy néz ki egy olyan igazi térkép. Rajzolni ő is rajzolt, mikor tervezgetett, de csak bottal a földbe, hogy a karámot körülbelül hogy kellene felosztani, hogy jó is legyen.
- Freia? Hát ő... Nem a feljebbvalóm, inkább csak megígérte a... halott szüleimnek, hadarja el gyorsan a két szót hogy vigyázni fog rám, amíg ereje bírja. Szóval ja, el kell kérnie magát, de hát ha nem megy messzire és Csillag is ott van igazán nincs mitől tartaniuk. Nem hinné, hogy a tündetársa ne engedné el, persze lehet nem kellene elmondani neki, hogy Gerard egy démon, mert nincsenek jó megítéléssel a fajtájáról, pedig teljesen rendben van amúgy a férfi.

Némán bólintott egyet. Minden világos volt így most már.
- Jól van. Én elmegyek térképet keresni, addig beszélj a gyámoddal. Hajnalban szeretnék útnak indulni, mert akkor a legcsendesebb az országút. Hány napra van szükséged, hogy útra kész legyél?
Ezzel egyértelműen tudtára adta, hogy kívánja a társaságát, s hajlandó várni, ha neki több időre volna szüksége. Kár volna csak azért, mert sietős a dolga maga mögött hagynia ezt a talán túlontúl tövises rózsát.

- Ő, oké. Mennyi idő eljutni hozzád meg vissza ide körülbelül? Csak, hogy mit mondjak neki. Nem árt ilyesmiket tudnia. Nagyon visszatartani úgy sem tudná őt Freia, ennyi szabadság csak kijár, hogy elmenjen egy kis világnéző útra.Kicsit örül, hogy nem kell a térképhez segédkeznie, mert nem is ért hozzá különösebben.
- Akkor holnap hajnalban indulhatunk is szerintem. Jelenti ki izgatottan és magabiztosan. Már alig várja a közös utat és váratlan harcokat, ahol még több mágiát bevethetnek akár. Neki az is jó, ha csak résztvevő ezekben, az is annyira szuper!

Halvány mosollyal fordult el tőle, aztán így felelt.
- Fogalmam sincs, sosem lehet tudni. Soha nem tudhatod, mikor történik veled valami. A legjobb nem előre tervezni, csak aggódni kezdene érted, ha nem érnél vissza időben.
Ez a Freia biztos nagyon rövid pórázon tarthatta a lányt...de nem, az nem lehet, akkor nem reménykedne benne, hogy eljöhetne vele csak úgy. Egyszer talán őt is meg fogja ismerni. Kíváncsi volt, vajon milyen ember lehetett.
- Holnap hajnal, megbeszéltük. A fogadó előtt várlak a keleti kapunál. - mondta, aztán intett egyet és elindult térképet keresni.