[Magánjáték - Johann & Mina] - Decoratio

Mina végiggondolja az aznapi tervét, eszébe jut, mifélét kért vacsorára, és ismét csak örülni tud, hogy nem neki kell elkészítenie.
Majd eszébe jutnak Cynewulf szavai, és már annyira nem örül neki, de azért... néhány alkalomkor jól jön.
- Megpróbálom, persze. Elkezdhetjük. Addig a férfiak mennek a maguk dolgára?
Damien széttárja a kezét.
- Attól függ, Johann úrnak van-e valami elképzelése indulás előtt. Meg hogy páros tánc tanulásáról lesz-e szó, vagy másról.
- Bálon alapvetően párosra lenne szükség.
- Akkor, gondolom, igényli a társaságomat.
Csak viccelődésből magázza Minát, természetesen.
- A levegőben is el tudom mutogatni a figurákat, de Viktóriának biztosan egyszerűbb lenne úgy - néz vissza incselkedően.

Tehát a férje, ez már legalább nyilvánvaló. de hogy Viktória ennyire féltékeny legyen... Mina kissé elvörösödik, hisz semmiféle... olyan szándéka nem volt.
- Ugyan, igazán bízhatna benne, nem tűnik olyannak, mint aki miatt el kellene átkozni bárkit is. - próbálja enyhíteni a helyzetet egy mosollyal.
- Nosss, én... Johann uram, amennyiben nem bánja, inkább rábíznám a hölgyekre, hogy megtanítsák önnek a táncot.
Oh, és tényleg. - jut Mina eszébe, és azon gondolkozik, hogy fogja ezt a bált ép ésszel túlélni, ha már ilyen csodásan indul.
De a díszlet legalább pompás lesz, ez biztos.
Megpróbálja kiüríteni az elméjét és arra figyelni, hogy a figurákat minél konkrétabban és szebben át tudja adni. Felidézi, miket tanult gyermekkorában s az előző években, amíg ha Johann-nak valami kívánsága volna, igényét megteheti és természetesen kiszolgálják a cselédek bármiféle enni- vagy innivalóval. Viktória pedig majd megtaníthatja neki, amit tanult, hogyha hazamentek.