Johanes Hagen - Aréna 3

Helyszín: Város
Ellenfél: Bármi

Az aréna neve legyen hát: Ami késik, nem múlik! S ehhez hívem az ellenfél is hasonló módon vélekedik.

Sétálsz a Főváros egyik külső körében. A vidék lepukkant, közel sem ékes, vagy díszes, mint a felső negyedben. Ám a népek beszédesek, a kocsmák sötét titkoknak rejtegetnek,s megéri olykor-olykor egy rövid kis túrát tenni oda. Utad a környékbéli templom mellé vezet,a kis kertben a háta mögött, ahol a helyi plébánossal tervezel találkozni. Ám terveidet egy rejtélyes alak hiúsítja meg. Az illető egy magas, kecskeszakállas férfi volt, hosszú, bokáig érő kék, csuklyás köpenyt viselt, mely arcát is remekül takarta. Egyik kezét a köpeny alatt tartotta, másikat előre tartotta, egyenesen a plébános irányába. A gond az volt, hogy egy rövidkard állt a végén, mely keresztüldöfte paptársad mellkasát.

Judica mea / "Szolgáltass nekem igazságot..." (Kaszt képesség)
Típus: Bűbáj (1/2 kör)
Erősség: I.
Felhasználás: Szövetség alapú
Az inkvizítor rámutatva, igazságot szolgáltatva kínzó fájdalmat okoz célpontjának, ami egy szempillantásnyi időre meg is bénul ettől. Fizikai sérülést nem okoz.

Ahogy az átkod telibe találja a titokzatos támadót, az megdermed, remegés és jeges iszonyat fut végig a testén, ahogy feléd fordítja a fejét, és idegesen vicsorogva nézi mozdulatlanul, ahogy nyargalsz felé. A néha kollégát sikeren döföd át, viszont ellenfelednek úgy tűnik bőven van még trükk a tarsolyában. Éppen készülsz döfni fele, amikor ellenfeled a hullát egy határozott rúgással neked löki. A penge bele fog hatolni a testbe, efelől kétség sem fér, ám félő, hogy a hulla tovább száll feléd, s éppen készül rád borulni.

Fiat voluntas tua /"Legyen meg a te akaratod"/  (Kaszt képesség)
Típus: Mágia
Erősség: III.
Felhasználás: Szövetség alapú
Az inkvizítor öt kör erejéig képes a Flagellatio hatását egyszerre három láncon alkalmazni, figyelme pedig fokozódik annyira, hogy akár három különböző módon is képes legyen mozgatni a láncokat.

Titokzatos ellenfeled ugyancsak meglepődik, amikor meglátja a láncokat nemes egyszerűséggel lebegni körülötted.
- Ezt szeretem. - mondta selymes, dudorászó hangon - Az idegen alapos. - hajlította be óvatosan a térdét, ahogy a láncok közeledtek felé.
A hulla elől sikeresen elugrasz és nem sokkal mellette támasztod meg magad, miközben a láncaid távol tartják a férfit...azaz csak tartották volna. A titokzatos idegen, elrugaszkodik, majd szédületes, szinte követhetetlen sebességgel előrelendül, s suhan a levegőben, egy jó négy métert megtéve, közelebb kerülve hozzád. Fegyverét lejjebb engedi, alulról felülre egy íves vágással támad meg téged, miközben a kardod próbálod elérni.

Sajnos a láncaim nem elég gyorsak ahhoz, hogy a felém vetődő idegennel kezdjenek valamit, az elsuhan mellettük, egyenesen mellém landolva. Nem érkeztem e rövid idő alatt kirángatni a fegyveremet a papból, így hát döntést kellett hoznom - előhúzom a tőrömet, és kockáztatom a sérülést, vagy inkább védekezek és visszaszerzem a fegyveremet. Végül az utóbbi mellett döntöttem. Láncaimat közelebb húztam magamhoz, és ugyanazokat a pontokat támadtam velük újra amit az előbb is célba vettem, majd egy Kyrie imát elmormolva magamban folytattam a fegyverem eltávolítását a halott pap testéből.

Láncok: 2/5
Kyrie / "Uram irgalmazz..." (Kaszt képesség)
Típus: Bűbáj (1/3 kör)
Erősség: IIa
Felhasználás: Szövetség alapú
Az inkvizítort megóvja Isten az ellenfeleitől, ezt a képességet aktiválva a következő támadás biztosan elkerüli.

A titokzatos ellenfelet készületlenül éri a varázslat. Nem számított erre a lépésre, s a kard tökéletesen elkerüli Hans, mellette suhanva el. Hans így gond nélkül a kardja mellé tudott lépni, majd kihúzni azt a holttestből. A láncok pedig közben egyre csak közeledtek felé.
Az illető ekkor imádkozni kezd. Nem is akármilyen imába, német nyelvű imába. Hans füle talán csend, de pár pillanatra rá világos lesz, nem képzelődik, ez az ember minden bizonnyal protestáns. Noha az imának semmi hatását nem látni...egyelőre. A láncok közelednek, az ember pedig pár kecses mozdulattal úgy tér ki mindhárom elől, mintha csak ökörnyál lenne, amit a szél próbál az arcába fújni. Noha az ima és a láncoknak hála elvesztette a lendületét, így miután kikerülte őket egy lépést hátrálva készül fel Hans következő támadására.

Wiederholung / Ismétlés (Faji képesség) - Képességhasználat és támadás
Típus:Mágia
Felhasználás: Akarat alapú
Leírás: Az emberek gyorsan tudnak szorult helyzetben megfelelő döntést hozni. 3. szinttől ezen adottságuknak hála egy választott kör alatt kétszer is képesek cselekedni.

Thurificator / Tömjénező (Kaszt képesség)
Típus: Bűbáj (Fenntartott)
Erősség: IIa
Felhasználás: Szövetség alapú
Az inkvizítor akaratával lángra gyújtja a magánál hordott tömjénezőt, amely erős szentelt füstöt kezd magából árasztani. A tömjénfüst az Egyház tagjai számára ártalmatlan, az átlagembereket zavarja és rontja a látásuk, a démonokat, vámpírokat és protestánsokat viszont köhögésre készteti és nehezíti a légzésüket.

Láncok: 3/5

A tömjénező ontani kezdi magából a füstöt. Ellenfeledet nem érte viszont váratlanul, a férfi mintha számított volna rá, úgy hátrál mellőle. Sokáig nem tud sajna hátrálni, mert ismét támadást indít Hans ellene. A gyors ellentámadás kizökkenti őt a ritmusából, de továbbra is állja a sarat. Hiába támadnak felé a láncok három irányból, könnyedén rántja el előlük a kezét, anélkül, hogy odanézett volna. Hasonlóképp járt el a kardcsapással is, noha nem tudta teljesen elkerülni. A penge megvágja a mellkasát és az állát éri neki a hegye, ahogy a titokzatos támadó megpróbál előle elhajlani, de Hans gyors támadása és a tömjén maró közelsége miatt nem képes teljesen kikerülni.
A különös harcos feje fölött ekkor egy fél vedernyi víz kezd el lebegni. A közeli pocsolyák tartalma a levegőbe emelkedett, s egy egykezes kardot formázott meg. A kard ott lebegett a válla felett, majd mintha csak dárdaként dobták volna el repült egyenesen Hans felé.

Láncok: 4/5
Judica mea / "Szolgáltass nekem igazságot..." (Kaszt képesség)
Típus: Bűbáj (1/2 kör)
Erősség: I.
Felhasználás: Szövetség alapú
Az inkvizítor rámutatva, igazságot szolgáltatva kínzó fájdalmat okoz célpontjának, ami egy szempillantásnyi időre meg is bénul ettől. Fizikai sérülést nem okoz.

A különös fegyver ahogy nekiütközik a láncoknak mintha egy kemény, szilárd tárgynak ütközött volna. Agyagra emlékeztető csattanással roppan a vízkard össze. Miután összeütköztek, úgy viselkedik, akár egy átlagos vödör víz, s könnyedén szétsepri a három lánc.
A tömjénezőnek hála a titokzatos ellenfél, bármennyire is marad távol tőle darabosabban mozog, s a reflexei is lassultak. Kardját előretartja, felkészül a hárításra. Úgy tűnt, pontosan tudta merre próbálsz meg szúrni, mert a Judica mea ellenére sem kell a kardját mozdítania, ahol kitartotta ott súrolja meg a pengéjét, majd egy hárítással oldalra tolja. A férfi ekkor lábát emeli, majd előrelendül, s hasonlóan a korábbihoz iszonyatos sebességgel indul meg Hans felé, tiszta erőből gyomorszájon rúgva, de úgy, hogy hátrarepül tőle pár métert, mielőtt földet érne. Szédül is Hans tőle, fáj is neki, de tagjai felett még nem vesztette el az uralmat, s magánál van. Az idegen ekkor megtorpan, hogy levegőt tudjon venni. A harc már egy ideje tart, s látszott is rajta, szaporán veszi a levegőt, amiben a tömjénező sem segített.

Láncok: 5/5

Az idegen támadó némi levegőhöz jutott, miután eltaszította magától Hans-t. Nagyokat lihegve szedte össze magát és acélozta meg a tekintetét. A láncok láthatólag nem zavarták, továbbra is játszi könnyedséggel kerülte ki mind az összeset, az utolsónál már oda sem nézett, anélkül is tudta, merre kell hajolnia. Kastiana felbukkanása viszont meglepte, noha nem felelt a lánynak, csak megindult Hans felé, hogy minél előbb pontot tegyen az ügy végére.
Ekkor látta csak meg a felé repülő tőrt, ami egyenesen a fejének tartott. A dobás kellően pontos volt, ő pedig nem figyelt oda, így a homlokát érte a fegyver. A férfi idegesen kezdett el imát mormolni, ahogy a tőr hagos koppanással fejének csapódott...aztán úgy pattant le róla, mintha csak egy nagy kőhöz vágták volna hozzá.
- Á, ez meg mire volt jó?! - ordította fájdalmában, ahogy üres kezével megdörzsölte a homlokát. A fején enyhe horzsolás látszott, pirospozsgás volt a tőr helyén, ahol most kissé bedagadt, s látszólag sajgott is neki rendesen. Seb azonban egy darab sem volt.

Nem tudom mit keresett itt ez a nő, de nem is érdekelt. A lényeg, hogy egy pillanatra eltudta terelni a férfi figyelmét rólam, miután az játszi könnyedséggel került ki mindent, ami rázúdítottam – úgy tűnik mindössze a tömjénező volt hatásos. Ahogy azonban a nőre kezd figyelni, azonnal felpattanok, és odafutok a hátamögé, amilyen gyorsan csak tudok. Meg sem nézem, hogy a tőr milyen sérülést okozott neki, fogom az egyik körülöttem lebegő láncot, és megpróbálom átvetni a nyaka körül – ha minden támadást kikerült eddig, úgy lehet az egyszerű módszerekhez kell folyamodni: megfojtom. Ha sikerül átvetni a láncot, úgy jó erősen megszorítom a két végét, és kezdem el húzni magam felé. A biztonság kedvéért – hiszen teljesen mellette álltam – elrebegek egy Kyrie-t, nehogy meg tudjon sebesíteni.
Kyrie / "Uram irgalmazz..." (Kaszt képesség)
Típus: Bűbáj (1/3 kör)
Erősség: IIa
Felhasználás: Szövetség alapú
Az inkvizítort megóvja Isten az ellenfeleitől, ezt a képességet aktiválva a következő támadás biztosan elkerüli.

Az alak idegesen áll talpra és húzza ki magát. Ám az a pillanatnyi habozás is elég volt Hansnak, hogy mögé lopakodjon és a láncot a nyaka elé rántsa. Az alak látszólag tudta, hogy ez fog következni, s azt is, hogy nem tudja elkerülni, mert két kezével azonnal megragadja azt és próbálja magától el húzni. Érezni lehet, bár a lánc meg sem horzsolja a bőrét, bizony valóban össze tudja nyomni. A titokzatos támadó kapálózni kezd, ahogy Tia minden gond nélkül fel tudja venni a tőrét és elgáncsolni. A támadás, ellenben az előzővel meglepetésként éri, s magatehetetlenül zuhan lefelé.
- Elég! - ordította, ahogy az ajkába harapott.
A különös kék köpenyes harcos alól ekkor a semmiből víz csapott ki az utcakövek közti résekből. A víz a levegőben kezdett el tekeregni, nyolc darab hosszú, kígyószerű lény formálva belőle. Csillogott, fénylett a víz, mintha csak egy napot át fényezett aranyfüst volna. A kígyós vastagok voltak, majd olyas vastagok, mint egy jól megtermett béreslegény karja. Szempillantást alatt a két ellenfél felé csaptak, négy-négy mindkettejük felé és megragadták a négy végtagjukat, rátekeredve, szétfeszítve őket, módszeresen megállítva őket. A víz, hasonlóan mint a kardnál kemény volt, a különös mágia szilárdságot adott neki. Hans egyik karja, hála varázslatának megúszta, s szabadon maradt. A vízkígyó, mely nem tudta elkapni, nem sokkal utána szertefoszlott, a többi viszont helyben maradt, egyre csak fogva le a kék köpenyes két ellenfelét. A víz eloltotta a tömjénezőt is, s a titokzatos harcos megkönnyebbült sóhajával jelezte, jobban van.

Kastiana miután felkapta a tőrét és kigáncsolta a kék köpenyest. Akit Tertullius egy lánccal fojtófogásban tartott és a gáncsolástól el is esett, elképesztő módon kipréselt magából, egy elég kiáltást s valamilyen vízmágiát használva visszatámadott. Egyszeriben őrá is és Tertulliusra is több vízkar tekeredett. Tia csak nézte, ahogy víz csap fel a térkövezet alól s ahogy egy pillanat alatt mind a négy végtagját szorosan fogták körbe a vízkígyókarok, megfeszítve a testét; A fenébe, nem bírok mozdulni. Kastiana nem tudott tenni semmit, de pánikba nem esett, bár vergődött a fogságban, de a tőrét nem ejtette el. Mi több, a kezeit s a csuklóit még tudja mozgatni a karjaira fonódott vízkígyóktól. Tertulliusra pillant, bár nem mintha különösebben érdekelné az idegen férfi, de most akárhogy is, perpillanat egy csapatban játszanak. Tiana látja, neki az egyik keze szabadon maradt. Szóval, mint az előbb, a gáncsolásnál, megpróbál vele összejátszani, csapatmunkában összedolgozni.
Ahogy Tertullius megpróbálja kezével fojtogatni a kecskeszakállast, Tia odaszól neki, miközben a kezében a dobótőrét forgatja.
- Vágd el a torkát! – Ha elég közel vannak egymáshoz és Tertullius is odanyúl, akkor átadja a tőrét.

A láncok sebesen csapnak a merevedett víz felé, s pár mozdulattal szétzúzzák őket. A titokzatos támadó viszont mindeközben össze tudta magát szedni annyira, hogy ismét felüljön. Tertullius ismét megpróbálja földre teperni, ám a férfi gyorsan válaszol, s megpördülve tengelye körül egy jól irányzott rúgással találja el a püspök úr jobb orcáját, hátralökve és megállítva a támadását. Tertullius meginog, fáj is tőle a feje, de sikerült megtartania az egyensúlyát, ha sz ütésektől elég kótyagosan is, s nem esett hátra.
Kastiana mindeközben örömmel konstatálja, hogy pár a vízkígyók megragadták a tagjait, korlátozottan ugyan de képes mozgatni őket. A rúgást követően Tertullius tőle nem messze köt ki, s amennyiben el veszi, gond nélkül át tudja neki nyújtani a tőrét. Az inkvizítor három lánca még mindig a levegőbe emelkedett, aminek hála az ellenfelük hezitált, fel akart készülni a támadásra, így a rúgást követően megpróbál felállni, hogy könnyebben védhesse magát.

Ellenfele ijedten néz, ahogy a püspök nekiront, miközben láncait próbálja lekerülni...sikertelenül. Az egyik lánc derekasan fejbevágja, amitől megszédül és elveszti a lendületét, hogy felállhasson. Johannes ekkor készül lecsapni rá. A férfi agya gyorsan forog, hogyan is mászhatna ki a slamasztikából. Végül egyenesen a penge felé veti magát. Hirtelen ismét suhanni kezd a levegőben, akárcsak, amikor egy szempillantás alatt ugrott egyik pontról a másikra. Neki Johannesnek, magával sodorja őt, és több méterrel odébb taszítja. Johannes a hátára esik, zakatoló fülzúgással dörzsölve végig a macskakövet, a férfi pedig a tetején...a penge pedig egyenesen a húsába mélyedt. A kis tőr ott feszült neki az oldalának, helyén a ruha vörös színre festődött. Felnyögött fájdalmában az idegen. Abban a pillanatban ő és Johannes is ugyanarra gondoltak: befejezni, minél előbb. A férfi öklét emelte a magasba, hogy lesújtson vele Johannesre, akin éppen rajta ült.

Láncok: 5/5

A férfi csuklójára csavarodott rá a lánc, visszatartva az öklét, mely fél arasszal Johannes orra előtt áll meg. A tőr indulna beljebb, mélyebbre, ám megakad. Olyan érzés, mintha a férfi húsa nem tágulna tovább, hasonló módon, mint amikor Kastiana a fejéhez próbálta vágni a pengéjét. A láncok lassan erejüket vesztik, a titokzatos támadó pedig hirtelen ötletből vezérelve rájuk markol, öklét körbeöleltetve vele, hogy Johannest saját láncával próbálja meg arcon ütni.