Quest for Azrael
Would you like to react to this message? Create an account in a few clicks or log in to continue.
Belépés

Elfelejtettem a jelszavam!



Multiváltó
Felhasználónév:


Jelszó:



You are not connected. Please login or register

[Magánjáték - Damien & Nessa] Im Wien ist die Wahrheit

2 posters

Go down  Üzenet [1 / 1 oldal]

Wilhelmina von Nachtraben

Wilhelmina von Nachtraben
Vámpírmágus
Vámpírmágus
[Magánjáték - Damien & Nessa] Im Wien ist die Wahrheit 4dcb16b4db4a603ebc7aa0aa2a9d3749

Egy különleges kérés érkezett a birtokra. Egy meglehetősen hosszú fantázianevű borból rendelt tekintélyes adagot egy nemes, akivel nem ártott kedvezően tartani a diplomáciai kapcsolatokat. A grófnő otthon maradt ezúttal a gyermekével, mint oly sokszor, s Damien őszintén remélte, hogy nem bánta ezt. Mina nem szerette cselédekre bízni a gyermeket. Senkire nem szerette bízni, még akkor sem, ha borzasztóan fáradt volt attól, hogy el kellett látnia őt.
Damiennek viszont hasznos volt már csak kilépni is a kastélyból.
Ahogy a kék tornyok rózsás illatukkal együtt eltűntek mögötte, fellélegzik és megdörzsöli homlokát, lelkifurdalásos megkönnyebbüléssel.
Hellenburgba érve azon veszi észre magát, hogy figyel mindent, akár egy gyermek. Ritkán jár errefelé egyedül, így minden újnak fest, pedig már sokszor látta ezeket az épületeket, a hajnalban munkába vonuló embereket, piacon az árusokat.
Mina még minden bizonnyal alszik. Hacsak Sebastian fel nem keltette.
Ekkor jut eszébe, hogy körbenézhetne valamelyik piacon, hogy vigyen neki valamiféle ajándékot. Nem, mintha a maga életkorával különösen felfogná még a kisfiú, hogy mi az. De enni nagyon szeret...
...meg talán akad errefelé valami játék is, amit talán nem tör szét rögtön.
Megállítja hát a lovakat és körbenéz Hellenburg egyik, a város szélén található piacán. Udvarias mosollyal hűti le a kofákat, akik zöldséget és gyümölcsöt sóznának rá, erre most nincs szüksége. Sikeresen talál egy bódét, ahol apró fajátékokat árulnak, s vesz egy strapabírónak tűnő kisebb falovat. Kemény fából készült, s fehérre van festve, hintaló. Nem kerül szinte semmibe.
Ezek után előveszi táskájából a sebtében felskiccelt térképet, amelyet a nemesember üzenetküldője magyarázata alapján alkotott, hogy ne kelljen kérdezősködnie, merre is van az a bizonyos kocsma. Nos, az illető valamiféle más szóval illetve, tekintve, hogy egy igen drága és magas rangú helyről van szó, de alapvetően alkoholügyben járul oda, így... kocsma.
Néhány fölösleges kanyar után meg is pillantja a cégért: élénklila szőlőfürt egy világoszöld háttér előtt, lemenő nappal a hátterében, alatta cikornyás betűk, nehéz kivenni, de határozottan az a név, amelyre neki szükség van.  Visszfény Borozó. Mily kreatív.
Bár lényegében minden létező fogadó- illetve kocsmanévre ezt a megjegyzést szokta alkalmazni, talán nem annyira igazságosan. Rengeteg ilyen létezik elvégre.
Végiggondolja, pontosan mennyit is kell rendelnie abból a borból, majd vesz egy nagy levegőt és benyit az épületbe. Határozott léptekkel a pulthoz siet, bejelenti,  mifélét szeretne vásárolni, s ellenőrzi óvatosan figyelve, hogy a papírra valóban az kerül-e. Majd készségesen megköszöni és mivel beletelik egy időbe, míg hazaér, előtte rendel egy adag sültet, majd egy félreeső asztalhoz ül s várja, hogy étele megérkezzék.


_________________
"Legendákat mesélnek rólad. A tékozló gyermek, aki a semmiből bukkant fel és hős lett a márványfalú városban a sárkány tombolása után. Igazán büszke lehetsz magadra." - Lucretia von Nachtraben

Nessaris Maera

Nessaris Maera
Kísértő
Kísértő
Nessa még csak percekkel korábban érkezett vissza Hellenburgba legutóbbi utazgatásaiból, de már azon törte a fejét, hogy mit csináljon a fővárosban. Már hónapok teltek el, hogy utoljára itt járt volna, és már nagyon várta, hogy jobban magára figyelhessen pár napig, mint amire lehetősége adódik a poros utakon, és kisebb falvakban. Leginkább talán egy kellemes fürdőre vágyott, akár egy fogadóban, akár egy úriember otthonában. Minden esetre, bár már sok helyet ismer a városban, azok nagy többsége leginkább a jó árukról híresek, úgyhogy épp idejét látta egy új helyet felfedezni. Na nem olyan drágát amire még a bugyija is rámenne, de valami olyat, ahol azért a minőség egy fontos szempont.
A várost járva így látott meg Nessa egy érdekes táblát az egyik fogadó ajtaja fölött, aminek sikerült annyira megragadnia a figyelmét, hogy meg akarja nézni közelebbről is. Bár nem tudta hogy mit várjon a helytől, mégis belépett a Visszfény Borozóba, első sorban a kíváncsiságtól hajtva. Első dolga az volt, hogy alaposan szétnézett bent, és hamar észre is vett egy ismerős arcot. Már azon gondolkozott, hogy egyből odamenjen hozzá, de támadt egy jobb ötlete, és inkább a pulthoz vette az irányt.
-Üdvözletem, miben segíthetek?
-Rendelt már valamit az a fiatalember? - biccentett Nessa hátrafelé, az ismerős sötételf irányába.
-Már ne haragudjon hölgyem, de mi köze van hozzá?
-Régi ismerősöm. - felelte a lány, de a pultos nem tűnt túlságosan meggyőzöttnek, úgyhogy folytatta. - -Arra gondoltam, hogy megtréfálom kicsit, és én viszem ki neki a borát.
A tulajdonos gyanakvó pillantásokkal vizsgálta a lányt, majd végül így felelt: -Sültet rendelt. Hamarosan kész is lesz, nyugodtan várja meg itt.

Nessa reménykedett, hogy az ismerőse nem szúrja idő közben, vagy legalábbis nem ismeri fel. A sült végül tényleg elkészült mindössze pár percen belül, így azt, egy kancsó borral kiegészítve vihette oda Damiennek.
-Üdvözletem uram! Meghoztam a rendelését. Nagy szerencséje van, az italt most a ház állja. Szolgálhatunk még valamivel? Most különleges ajánlatainknak köszönhetően nem kell magányosan innia, kellemes társaságot is tudunk biztosítani hozzá, és ha úgy óhajtja, az ágya sem marad hidegen! - adta elő magát, de meg sem várta a feleletet, miután megterített barátjának, ő is odaült mellé. -Hogy vagy?


_________________
Adatlap
https://questforazrael.hungarianforum.net/t1666-nessaris-maera

Wilhelmina von Nachtraben

Wilhelmina von Nachtraben
Vámpírmágus
Vámpírmágus
Gondolatban már szervezkedik, s csak sokára kapja azon magát, hogy már megint nem éppen a pillanatban él, hanem visszalovagolt a kastélyban és intézi a dolgait. Pedig most egyedül van. Nos, emberek veszi körül, ez igaz, azonban olyanok, akik nem tudják, ki ő. Ez már majdnem egyedül. Akár ki is élvezhetné, ritka alkalom.
Elkalandozása eredményeként nem tűnik föl neki az ismerős hang és alak, csak akkor, amikor fölpillant a kiszolgálószemélyzetre, és hibát érzékel a rendszerben.
Nos. "Hibát". Valószínűleg sokkal inkább egy viccről lehet szó.
Szórakozott mosoly telepszik az arcára és ott is marad, amíg Nessa végigmondja a szövegét, majd helyet foglal mellette s lazán tegezésre vált.
- Igazán köszönöm a szívélyes kiszolgálást. Egy kisebb adagot rendeltem különféle borokból. Szükségünk van rájuk, vendégségek és hasonlók - jegyzi meg kissé szürkén, érezhetően fáradtan. Amíg valakinek nincs az önmaga elképzeléséhez képest meglepően hatalmas vagyon, s ezzel adódó státusza, talán nem gondol bele, mennyire kimerítő is lehet ez. Ám joga persze nincs panaszkodni, hisz mindene megvan, míg mások éheznek. És szomjaznak. A státusz persze segít, hogy ezen némileg változtasson, de nem eleget, főleg, amíg különféle nemeseket kell parádéztatni fényűző lakosztályukban havonta többször.
Ezért is "imádja" az efféle beszerzéseket. Kérjen valamit s fizessen érte, mikor voltaképp nem is vágyik rá. Sebaj, meg kell tenni, s Wilhelmina grófnő természetesen nem látogathat ide, amikor fia van, ráadásul igencsak fiatal. S különben is. Ha Sebastian nem létezne, Damien akkor sem engedné, hogy Mina járkáljon mindenfelé. Legalábbis nem egyedül. Igen, talán jönne vele, s rácsodálkozna mindenre. Ahogy mindig is tette.
- Éppen itt dolgozol? Vagy csak megtréfáltál?- kérdi halvány mosollyal, majd eszébe jut, hogy a szüreti bálon is a konyhán dolgozott Nessa. Nos, valamiből pénzt is kell szerezni. Zavartan gondol bele, hogy nem sok ötlete van arról, az efféle démonok hogyan jutnak pénzhez. Nem sokkal beszélt életében, a legélénkebb emléke pedig az eichenschildi bordélyházhoz kötődik, ahol, nos, logikus professziót láttak el a csábdémonok.
Valószínűleg az az épület is csak egy halom rom már.
Mennyi borús gondolat. Megfordul a fejében, hogy nyúljon a borospohárért, de még nem teszi. Előtte ennie kellene valamit, s most inkább beszélgetne. Nessa feltűnése a meglepetés jóleső érzetével tölti el.


_________________
"Legendákat mesélnek rólad. A tékozló gyermek, aki a semmiből bukkant fel és hős lett a márványfalú városban a sárkány tombolása után. Igazán büszke lehetsz magadra." - Lucretia von Nachtraben

Nessaris Maera

Nessaris Maera
Kísértő
Kísértő
-Óh, igen, tényleg, Minával is találkoztam az óta egy ilyen bálon, gondolom ez ilyen mikor ki tartja oda-vissza meghívásos alapon megy főnyire. Egyébként nem is tudtam, hogy ti ilyen... - elgondolkozik a jó szón. Valószínűleg nem a nemes az amit keres, sötét tündénél elég furcsa lenne. ...gazdagok? Vagytok. - húzza fel a szemöldökét Nessa esetleges korrekcióra és pontosításra várva.
Nem, nem itt dolgozok. - mosolyodik el. -Épp most érkeztem vissza Hellenburgba, és gondoltam benézek valami igényesebb helyre, a hosszú út porától megszabadulni. Nem szoktam túl sokáig egy helyben maradni, de időnként mindig visszatérek ide, mégsincs másik ilyen város. Tudod, mindenféle jóság van itt ami máshol nem igazán. A borbélyoktól a bordélyokig minden, és néhány helyen még fürdeni is lehet, vagy van ahol máshogy kényeztetik az embert. Csak ahogy megláttalak, nem tudtam ellenállni a tréfának. Most nézd meg, még rendelni is elfelejtettem. Szóval igen, nem dolgozok itt. - összegzi az egészet, miközben fölkel az asztaltól, hogy ő is rendeljen valamit, ám még mielőtt elindulna, egy mosollyal az arcán, kacsintva egyet, halkan odasúgja Damiennek: -Kivéve ha a kellemes asztaltársaságon felül szeretnél még valami extra szolgáltatást. - nem mintha igenlő válaszra számítana, de akkor már legalább egy kis pírt lásson az arcán a téma szóba, és az ő zavarba hozásával. Ezt követően viszont elmegy vissza a pultoshoz, hogy ő is rendeljen egy adagot abból, amit barátja is eszik. Gyorsan ki is fizeti, majd visszaül vele szembe az asztalhoz.


_________________
Adatlap
https://questforazrael.hungarianforum.net/t1666-nessaris-maera

Wilhelmina von Nachtraben

Wilhelmina von Nachtraben
Vámpírmágus
Vámpírmágus
Helyeslően bólogat. A legtöbb efféle bálnak több köze van a protokollhoz, mint a szórakozáshoz, bár szokott igyekezni, hogy Mina ne legyen teljesen kimerült a végére, rendszerint sok feladatot elvállal, s odafigyel, hogy ha már nagyon sok lenne valami, átvegye tőle a feladatokat.
Nessa bizonytalan "gazdagok"-ján önkéntelenül is felnevet halkan. Annyira meglepődik, hogy képtelen visszafogni.
- Elnézést. Furcsa, hogy valakinek ez nem természetes, jó ideje ez az életünk. - Néha nem ártana magát is emlékeztetnie, jut eszébe. Ugyanakkor... igen gyakran emlékszik vissza ez előtti életére. Néha vágyódva, néha kevésbé. Sok előnye van, hogy nem kell a túlélés miatt aggódniuk. Sok előnye van a hírnévnek is. Ez is jár azonban olyan feladatokkal, melyeket gyakran a háta közepébe sem kívánna. - Eichenschild ostromának "köszönhetjük". - Nem rajzol idézőjeleket a levegőbe, de hallatszik a hangsúlyából. Elhivatottságukért jutalmat kaptak, azonban az az esemény minden, csak nem valami, amire büszkének lehetne lenni.
Könnyed odafigyeléssel nyugtatja szemét Nessán, udvariasan. Szavai mögött megszokott felszínességet vél felfedezni, szinte a legegyszerűbb mondat is flörtként távozik a szájából.
Megemeli a poharát és iszik.
- Legutóbbi találkozásunk alapján gondolhattam, hogy itt dolgozol. - mutat rá magyarázatként.
Ahogy Nessa a fülébe suttog, megborzong, és biztos benne, hogy egész azon oldali karján végigfut a libabőr. Vajon ez feltűnő? Nagyrészt takarja az öltözéke.
Hálás érte, hogy Nessa ekkor hátat fordít, így van ideje rendezni vonásait. Ha pirulást szeretne látni, a démonnak nem kell csalódnia.
Lázasan gondolkozik a válaszon. Másodpercei vannak, pillanatai. Ismét megemeli a poharát, hörpint egyet, majd nagyot sóhajt, ahogy visszateszi az asztalra. Nyugalmat és könnyedséget erőltet az arcára.
- Nem tartozol nekem semmiféle szolgálattal - feleli engedékenyen, halvány mosollyal, ahogy Nessa visszaül vele szemben. A mondat úgy hangzik részéről, mint egy - remélhetőleg - jól irányzott pengevágás. Miért érzi úgy, hogy az egész beszélgetés egy kifinomult harc?


_________________
"Legendákat mesélnek rólad. A tékozló gyermek, aki a semmiből bukkant fel és hős lett a márványfalú városban a sárkány tombolása után. Igazán büszke lehetsz magadra." - Lucretia von Nachtraben

Nessaris Maera

Nessaris Maera
Kísértő
Kísértő
-Hehe. - kuncog egy kicsit. - Lehet, hogy neki furcsa ez, de honnan kellene tudnom ilyeneket? Amikor találkoztunk, egyszerű zsoldos félék voltak csak, pont mint ahogy én. - Ahogy jobban belegondol a lány, azon kapja magát, hogy milyen alapvető dolgokat nem tudnak még egymásról. -Azt hiszem jobban meg kéne ismernünk egymást.... Damien von Eichenschild. -teszi hosszá egy mosoly keretében, miután felfogta, hogy már sem ő, sem pedig Mina nem az az egyszerű, ártatlan, naív, jó tét lélek, mint aminek megismerte a vámpírt. Rowan bálján is látta, hogy mire képes, de még így sem gondolta volna, hogy háborúzni járna el a barátnője.
-Igen, szoktam ilyen helyeken dolgozni. Valamiből meg is kell élni, de szeretem is csinálni. Olyan jó nézni, amikor a nap végén a fáradt emberek betérnek kicsit leengedni, kipihenni a napot, iszogatni egy kicsit, és a végén jó kedvvel távoznak. - ismét elmosolyodik, ahogy Damient is elképzeli pár pohár borral később, ahogy levedli ezt a feszes, katonás rendet, amit mindig lát rajta.

Nagyot sóhajt Nessa. "Tartozás." Teljesen úgy hangzik, legalábbis számára, mintha valaki olyannak néznék, aki csak pénzért, de azért bármit. Dolgozott örömlányként, és szerette, de ettől még nem lesz egy ilyen olcsó ribanc, és nem szereti ha annak nézik, még ha nem is mondják ki kerek perec. Azért magára eröltet egy mosolyt, ami így kicsit kínosra sikerül, és megpróbálja finoman tisztázni a dolgot.
-Tudom, hogy nem tartozok semmivel, de neked nem is kell, hogy tartozzak. - majd további magyarázat helyett jobbnak látja, ha csak látványosan kacsint egyet.


_________________
Adatlap
https://questforazrael.hungarianforum.net/t1666-nessaris-maera

Wilhelmina von Nachtraben

Wilhelmina von Nachtraben
Vámpírmágus
Vámpírmágus
Ha világosabb bőre lenne, most látványosan elsápadna. Látható így is, ahogy kissé megfeszülnek az arcán az izmok, s a nyugodt, könnyed mosoly picit ráfagy az arcára. Eichenschild. Milyen szimbolikus is lenne, ha valóban ez válna hivatalos nevükké. A mészárlás helyszíne, egy romhalmaz, mely... tény, hogy újjáépült azóta, de korántsem lett olyan, mint régen volt.
Jó kérdés, Nessa hol lehetett akkor. Eljátszik ezzel a gondolattal, és arra a megállapításra jut, hogy a démon talán el sem tudná képzelni, mi zajlott ott. Talán arra gondol, hogy Damien számára ez milyen dicsőség lehetett.
Nos, Mina így érezte egy ideig... kissé.
- Nos. Aligha illene a nevemhez. Az embereknek épp elég megtanulni, hogy hogy kell kiejteni a nevemet, ha az emberi nyelvvel kevernék, az már túl sok lenne. - próbálja elviccelni a dolgot egy félmosoly kíséretében. Meglepően jólesik mosolyogni. Ugyanakkor eszébe juttatja, hogy még mindig itt van, nem pedig úton.
A végén jó kedvvel távoznak. Hát persze. Minden bizonnyal nem csak az étel és ital miatt, fut át az agyán, és kényszerítenie kell magát, hogy tekintetét a bor felszínére fixálja.
Ahogy föltekint, épp nyúl a pohárért, hogy igyon egy kortyot, amikor megpillantja Nessa arcát. Keze megáll a levegőben. Az a mosoly... valamit elrontott. Csak ekkor jön rá, mennyire félreérthető volt, amit mondott.
Bolond.
- Nem... nem úgy gondoltam.
A szégyen úgy zúdul rá, mint a hirtelen jött záporeső, esélye sincs fedél alá menekülni, így úgy dönt, inkább elfogadja, hogy elrontotta és hagyja, hogy ázzon. Ujjaival megdörzsöli a homlokát és így arca nagy részét is takarja a keze. Persze nem maradhat mindig így.
Kattog az agya, hogy engesztelhetné ki Nessát. Eszébe jut, hogy meghívja egy italra, de azt most a ház állja, és egyébként is a pénzhez kapcsolódik, ezzel nem jutna előrébb.
- Ne haragudj. - kezdi, de nem bír rájönni, mivel folytassa. Most jönne az a rész, hogy magyarázkodik. Fáradt. Sok dolga van. Összezavarodott. Régóta nem beszélt emberekkel, leszámítva a hivatalos ügyeket, tele van az agya mindenféle ügyes-bajos dologgal. Ürügyek. Talán el sem hinné őket Nessa.
Miért zavarja ez annyira?


_________________
"Legendákat mesélnek rólad. A tékozló gyermek, aki a semmiből bukkant fel és hős lett a márványfalú városban a sárkány tombolása után. Igazán büszke lehetsz magadra." - Lucretia von Nachtraben

Nessaris Maera

Nessaris Maera
Kísértő
Kísértő
Nem úgy gondolta, persze. Mindig ezt mondják, de úgy gondolják, csak megsérteni nem akarnak. - gondolja Nessa, de utána felnéz, egyenesen Damien arcára, és látja rajta az őszinte bűnbánatot. Meg akar bocsátani neki, még ha ez ilyenkor, frissen, nem is olyan könnyű.
-Tudod, értékelem az őszinteséget is, még ha így nincs is mindig ínyemre amit hallok. Szóóóval, mit is gondolsz rólam? -összekulcsolja az ujjait az asztal fölött, ahogy rákönyököl, és megtámasztja a fejét, kíváncsian, és immár egy őszinte mosollyal várva, hogy mit mesélnek neki magáról.


_________________
Adatlap
https://questforazrael.hungarianforum.net/t1666-nessaris-maera

Wilhelmina von Nachtraben

Wilhelmina von Nachtraben
Vámpírmágus
Vámpírmágus
Újból felsóhajt.
- Elnézést a rosszul választott szavaimért. Próbálhatnék magyarázkodni, de inkább nem teszem. Csak kérni tudom, hogy higgy nekem.
Maga sem hiszi el, hogy itt könyörög. Ez az egész furcsa. Nem kellene történnie. Már rég úton kellene lennie. Ám ez nem olyan egyszerű, persze, nem könnyű ellenállni a föld vonzásának sem, ugyanígy Nessáénak sem.
Hogy mit gondol róla? Ennek bocsánatkérésnek kell lennie? Üres és gyönyörű bókoknak?
Nem, hisz őszinteséget kért. Netán arra vár, hogy Damien ronda dolgokat fog állítani róla, elvörösödve és az asztallapot bámulva?
Mély levegőt vesz.
- Segítőkész vagy és nagyon vonzó. - mondja, mintha csak azt mondaná egy levesről, hogy csodás az illata, tényszerűen, ám tagadhatatlanul kissé sóvárogva. - Nyilvánvalóan kedvelsz engem, de nem tudom, hogy azért vagy-e kedves velem, mert jobban kedvelsz, mint másokat. Nem nagyon láttalak másokkal.
Furcsa, hűvös félelem fészkeli be magát a gyomrába. Mint amikor álmában valami szörnyen meggondolatlant mond vagy tesz, és érzi, hogy nincs visszaút. A csábdémonok képesek igazságot is kicsalni az elméből? Maga is meglepődik, hogy ezek a szavak elhagyták a száját. Gyöngének érzi magát, mint egy darab papír. Kellemesen könnyűnek.
Nyel egyet és rájön, hogy a szemei csak a semmibe révednek. Egyelőre nem tér vissza Nessa szemeihez, csak néz maga elé továbbra is.


_________________
"Legendákat mesélnek rólad. A tékozló gyermek, aki a semmiből bukkant fel és hős lett a márványfalú városban a sárkány tombolása után. Igazán büszke lehetsz magadra." - Lucretia von Nachtraben

Ajánlott tartalom


Vissza az elejére  Üzenet [1 / 1 oldal]

Permissions in this forum:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.