Aréna - Celi és Asael

Veszélyre fel, mert jön az arénamesterasszony halálosztag vezetője!

Természetesen Délen vagytok, annak vidékét járjátok. Egy öt településsel odébb lévő faluban meg, tegyük fel, nem túl régen volt egy fesztivál - onnan tartotok hazafelé Hellenburgba. Utatok békés és hosszú ideig könnyű, viszont a második falut magatok mögött hagyva egy teljesen átlagos erdős területen áthaladva kénytelenek vagytok megállni, ugyanis jön az ellenfél, ami nem más...
... mint egy halom csontváz, szám szerint négy, nagyjából négy-öt méterre tőletek, körben. Zörögve és csörögve közelednek felétek a gyengébb élőholtak megszokott lassúságával, mérgezett kardjaikat veszélyesen feltartva, hogy megöljenek titeket.
Sajnos könnyed menekülésre nem úgy tűnik, mintha lenne esélyetek, kénytelenek vagytok hát harcba bocsátkozni. Lássuk, mi lesz az első lépésetek!

Vidáman beszélgetve sétáltunk hazafelé a fesztiválról Asaellel, akit ugyan láttam már párszor Hellenburgban, de csak most ismerkedtünk össze. Az tény, hogy a nekromantáknál senkit nem utálok jobban, de ez is csak azért van, mert eddig a démonok nem adtak rá okot. Persze nem kedvelem őket, de ugye mindig akadnak kivételek. Meglepődtem, hogy milyen jól kijövünk egymással, pedig alig pár napja ismerkedtünk meg egymással.
Vidáman csevegtünk most is mindenféléről, amikor egy apró neszre figyeltem fel és egyidejűleg három csontvázat láttam megjelenni előttünk. Elöntött a düh, ahogy a maguk lassú tempójában a méregtől csillogó pengéjükkel közelítettek meg minket. Hátrapillantottam, hogy vajon lenne-e esélyünk elmenekülni, nem mintha el szerettem volna. De bárki is idézte őket ide, gondolt arra is, hogy ne tudjunk elmenekülni: két csontváz közelített minket hátulról is.
- Mondd csak, mennyire vagy jó a harcokban? - kérdeztem tőle, a vállam fölött hátraszólva, úgy, hogy egy percig se vegyem le a tekintetem a csontvázakról. Felhúztam az íjamat és fejen lőttem az egyiket.

A katonák mindig olyan egyformák voltak számomra. Valamiért a legtöbb íjász (és vadász is, kíváncsi vagyok mi a helyzet a Schwarzjäger vámpírokkal), aki nő volt ugyanolyan kültakaróval rendelkezett, így Celina von Wald is pont olyan volt, mint a többi.
Ettől függetlenül nem tűnt rossz alaknak, így az emberek szociális eseménye után igazán felüdítő volt a napi gondjaimról és árvaházas élményeimről mesélni. Pár óvatos tesztkérdés után ki is tűnt, hogy a legalább közepesen művelt rétegbe tartozik, tudásainak mélyebb kiismeréséhez azonban időre lenne szükségem.
Egyelőre úgy határoztam, hogy értékes szövetséges lehet, szóval kifejezetten örültem, hogy nem nekem egyedül kell majd szembenézni a minket nem túl taktikusan körülvevő csontvázakkal. Jó eséllyel kezdő lehet a nekromanta, de jól rejtőzködik. Meg lehet értelmes lépés lenne semlegesíteni, mielőtt a Zsinati Gárda hatáskörébe kerülne.
- Mondd csak, mennyire vagy jó a harcokban? - kérdezte von Wald.
- Mihez képest? - Feleltem nefilim szokás szerint kérdéssel, majd hátat fordítottam,hogy szembenézzek a mögöttünk ólálkodó két ellenfélnek. - Az első kettő a tiéd. - Vetettem oda, majd lángoló pokoltűz dárdát idéztem, és egy lendületes lépés kíséretében a tőlem balra eső fejébe dobtam. Lassúak voltak, így volt időm mögé érnem a jobb oldalinak, hogy annak meg a gerince közé döfjek egy árnyékokból szőtt sötét dárdát - de szigorúan kézben fogva, takarékoskodva a varázserővel. Ki tudja, hányat tud még idézni ez a sunyi alak...

Két csontváz gyorsan kiiktatásra kerül: amelyik fejébe fúródik a dárda, az gyakorlatilag azonnal hanyatt is esik, zörögve-csörögve, majd eltűnik, a gerincén átszúrt lény viszont még tesz egy próbát, mielőtt előredőlne, ő is a porba hullva. Hátralendíti a pengét, hátha eltalál, azonban esélye sincs, mivel nem annyira mozgékony, egy csontváz hajlékonyságáról ne is beszéljünk...
Lényeg a lényeg, a négyből kettőt Asael már el is intézett, de nem ez minden! A következő pillanatban újabb ellenfelekkel gazdagodtok, nem is akármilyenekkel: rothadó húsú, bűzlő, férges, gusztustalan, hörgő zombikkal. Közvetlenül Asael előtt és mögött jelenik meg egy-egy, és akármit is tegyen, jobb csuklóját így is elkapja az előtte lévő. Ha nem mocorog, akkor a mögötte lévő könnyedén rámászik...
Mindeközben Celina felé még mindig közeledik a korábban ráküldött két lény.