Belépés

Elfelejtettem a jelszavam!



Multiváltó
Felhasználónév:


Jelszó:


Latest topics

» Fun facts...
by Sigrun Hjörnson Today at 11:58 am

» Küldetés: Vadász, vagy préda? (V.I.SZ. 821. Tél)
by Cedrick von Nebelturm Csüt. Jún. 04, 2020 5:04 pm

» Küldetés: Gott mit Uns!
by Lothar von Nebelturm Csüt. Jún. 04, 2020 1:00 pm

» Küldetés: Gott mit Uns!
by Lothar von Nebelturm Csüt. Jún. 04, 2020 12:59 pm

» Magánküldetés: Kicsi világ idegen mindenüve
by Lothar von Nebelturm Csüt. Jún. 04, 2020 10:29 am

» Magánküldetés: Havon át és jégen át...
by Lothar von Nebelturm Csüt. Jún. 04, 2020 9:59 am

» Májusi havi aktivitás
by Hilde von Nebelturm Szer. Jún. 03, 2020 9:26 pm

» Küldetés: Inthronizatio
by Iudex Hétf. Jún. 01, 2020 9:47 pm

» 'We borrow freedom'
by Jozef Strandgut Vas. Május 31, 2020 5:30 pm


You are not connected. Please login or register

Küldetés: Vadász, vagy préda? (V.I.SZ. 821. Tél)

Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4

Go down  Üzenet [4 / 4 oldal]

Hilde von Nebelturm

Hilde von Nebelturm
Vámpír Toronyőr
Vámpír Toronyőr
Szerencsére nem ütközött túlzottan nagy ellenkezésbe a terve, s ha kicsit kellett is kérlelnie a felderítőt, végül nagy nehezen rábólintott a kérésére, hogy megkaphassa a távcsövet. Ez persze azt eredményezte, hogy igen mázsásnak érezte a tárgyhoz tapadó ígéretét, menten attól tartott, hogy eltöri majd a csecsebecsét. Állandó problémája volt ez, az efféle kis felelősségek túlzottan elfoglalták a figyelmét, s képes volt indokolatlanul félni még attól is, hogy esetleg hasra esne, s úgy törné el.

A két felderítő végül a véletlenre hagyta, hogy ki is ment velük, s eképpen a Bernaldra esett a sor, aki viszont kissé málészájúnak tűnt társához képest. Jobban örült volna, ha Herr Heckettel utaznak, többek között a távcső miatt is, de végül persze nem panaszkodhatott. Követte hát a férfi példáját, s ő maga is levetette a páncélját, végül csak a vastag fegyverkabátját magán hagyva. Végső esetben az is meg tudta védeni egy-egy tétovább támadástól, arról nem beszélve, hogy így a Jóisten hidege se veszejtette oda annyira.

Egész sokáig kellett utazni a fagyos, sötét csillagok alatt, de végül idővel egy völgyhöz hasonlatos kis részhez értek, ahol a magas fű tökéletes búvóhelyet tudott jelenteni ahhoz, hogy kicsit jobban ráleshessenek a táborra. Legnagyobb meglepetésére végül sötéthez szokott szemeire se volt olyan nagy szükség, ugyanis a tűz kellő fénnyel terítette be a környéket ahhoz, hogy egy ember is beláthassa azt. Figyelte egy keveset a dolgokat, majd sóhajtva átnyújtotta a távcsövet Sigrúnnak.
– Ha más nem, székelni úgy székelnek, mint mi. Bár, ez még az északiaknak is sikerül néha napján, pedig igen nagy állatok... – nyögte ki halkan. 
Ismert pár nefilim szokást, de ilyen jellegű rituálék nem voltak jellemzőek rájuk, nem azokra, akik Hellenburgban éltek,  legalábbis. Nem tetszett neki ez az egész, pláne amiatt, mert egyáltalán nem a félangyalokra vallott, hogy sok fegyverrel utaztak volna (pláne nem íjjal).
– Herr Schölnedret, látott már valaha félangyal tábort felfegyverkezve? – kicsit hallgatott, majd végül ismét megszólalt. – Kételkedek a vámpírok szavában, nem nefilimekre vall a viselkedésük.
Kezét nyújtotta, hogy esetleg visszakérhesse a távcsövet, majd szemlélte még egy picit a csoportot. Volt pár dolog, amire különös figyelmet fordított: megpróbálta megszámolni, hogy hányan voltak, figyelte, hogy lát-e esetleg szárnyakhoz hasonló kinövéseket a katonák hátán, s végül a varázsköröket, s az írásokat kémlelte, keresve benne a nefilimek nyelvének karaktereit. Nem olvasta, sem beszélte azt, de látta már párszor, így úgy érezte, hogy ha mást nem is, a hasonlóságot felismerte volna.

Sigrun Hjörnson

Sigrun Hjörnson
Déli Katona
Déli Katona
Az eseményeken, s a további lépéseken gondolkodva simogatta szakállát, miközben Hildére, és másik társukra várakozott. Neki nem volt szüksége levetni magáról a pándélt, lévén sose hordott ilyesfajtát. Nem kedvelte különösebben, sokkal inkább magáénak érezte a bőrvértet. Kissé aggódik ugyan a Bernardt nevű miatt, azonban reméli, semmi olyan nem fog történni kis kiruccanásuk során, ami miatt bármi probléma adódhat. Amint ők is elkészülnek, útnak is indulnak felderíteni a környéket.
Nem sokkal meg is érkeznek egy völggyel szegélyezett tisztáshoz, ahol a megfelelő méretű fűben igen könnyűnek bizonyul a meglapulás. Elsőként Hilde fürkész körbe a kölcsönkért távcsővel, majd mikor végez, átnyújtja azt Sigrunnak. A lány megjegyzését hallva, elkuncogja magát. Csak óvatosan, hogy a közelben ólálkodók ne hallhassák.
- Nem feltételeztem volna, hogy egyszer majd tőled hallok ilyet - veszi át az eszközt továbbra is kuncogva, majd belepillant ő maga is. - Elég furcsa szerzetek ezek… - motyogja, miközben felméri a helyet. Sok apró alak fel-le mászkál, beszélget, és közben táplálják a tábortüzet.
Hilde kérésére visszanyújtja a távcsövet, s tovább gondolkodik a látottakon és hallottakon. Ha nem félangyalok, márpedig szinte biztos abban, hogy nem azok, akkor vajon miféle alakok lehetnek. Jó maga a rituálékat és efféléket nem nagyon ismerte, legfeljebb futólag.
- Nekem úgy tűnik, mintha szednék a sátorfájukat. Talán megneszelték, hogy a közelben járunk, és menekülni próbálnak. Esetleg elbeszélgethetnénk az egyikükkel, mondjuk amikor elvonul végezni a dolgát. Azt valószínűleg nem mindenki szeme láttára tenné. De akár meg is lephetjük őket valami módon. Mindig is szerettem a meglepetéseket - veti fel mosolyogva ötletét.

Tertullius

Tertullius
Klerikus
Klerikus
A szesz pocsék volt, de legalább nem méreg – legalábbis nem azonnal ható. Kicsit fel is melegített, kellemes volt a tűz mellett. Kiélveztem még néhány pillanatig az érzést, majd visszacsatlakoztam a beszélgetésbe. Szörnyű gyanúm támadt.
- Gregor, melyik a legközelebbi város? – lehet valamelyik aprócska kis part menti szigetre sodródtunk ki? Ha így van, rémálom lesz hajót találni ahhoz, hogy visszajuthassunk a Királyság területére. - Hol vagyunk pontosan?
Jotönüké tehát a hajó. Nehéz lehet elbírni velük, ráadásul a számukról sincs semmi információnk. Nem ők voltak ugyan, akik a tengerbe vetettek minket, de legszívesebben most az összes hasonló állatot megölném. Ez azonban botorság lenne. Előbb tudjuk meg hol vagyunk pontosan, és hogy mennyire létszükséglet feljutnunk a hajóra, vagy megszerezni azt – nem mintha irányítani tudnék egyet.
A férfinak azonban érezhetően felkeltettük az érdeklődését. Valamit nagyon akart tőlünk, talán a testvérét, talán mást. Jobb biztosra menni.

Dice mihi... (Egyedi képesség)
Típus: Bűbáj (1/2 kör)
Erősség: -
Felhasználás: Akarat alapú
Az inkvizítor oly sokat kutatott mások bűnös vágyai után, hogy képessé válik megérezni azokat. Egy kevés varázserő rááldozásával elég rápillantania a másikra, hogy megérezze (mintegy impulzusként), hogy mi is az, ami után a másik igazán sóvárog. A fiziológiai szükségletek mindig háttérbe szorulnak, legyen az éhség, szomjúság, stb.

79Küldetés: Vadász, vagy préda? (V.I.SZ. 821. Tél) - Page 4 Empty Re: Küldetés: Vadász, vagy préda? (V.I.SZ. 821. Tél) on Csüt. Május 21, 2020 11:32 pm

Robin Holzer

Robin Holzer
Klerikus
Klerikus
Szóval... félóriások, semleges területen... Egy hullagyűjtő hajóval... Remekül hangzik...
Míg a püspök igyekezett kideríteni, hova sodort minket a víz, én a helyzetet próbáltam feldolgozni, és valamilyen ötlettel előállni.
- Ha megszerezzük magának azt a hajót... Hajlandó elvinni oda, ahova utazni terveztünk a sajnálatos hajótörésünk előtt? -  kérdeztem. Nem tudom, miért bámul minket ez a férfi olyan érdeklődve, de úgy sejtem segítséget remél. Hát ajánljuk fel neki, hogy megfizesse. Még kellett pár információ, hogy biztos legyen a tervem, de... Kezdett körvonalazódni, hogyan segítsünk Gregoron, és magunkon is. Az biztosan nem segít, ha teljesen átmelegszünk, így kicsit tavolabb is léptem a tűztől, és nem ittam többet az ocsmány szeszből sem.  Valahogy bizonyára ellenőrzik a hullákat, máskülönben a férfi biztosan feljutott volna már a hajóra. A hullák pedig jéghidegek.


_________________

80Küldetés: Vadász, vagy préda? (V.I.SZ. 821. Tél) - Page 4 Empty Re: Küldetés: Vadász, vagy préda? (V.I.SZ. 821. Tél) on Hétf. Május 25, 2020 11:46 am

Lothar von Nebelturm

Lothar von Nebelturm
A Nebelturm család feje
A Nebelturm család feje
Tertullius, Robin Holzer: Gregor nem hezitált felelni. olyan érzés volt, mitha sejtette volna, hogy ezt a kérdést előbb utóbb felteszi valaki.
- Innen a legközelebbi település minden bizonnyal Madstein. Tőlünk délre, noha hogy milyen messze azt nem tudom. Az ember elveszti az irányérzékét ezen a vidéken. És higgyetek nekem, nagyon nyomós indok kell, hogy felderíteni induljon valaki útnak.
Robin kérdésére az öreg értetlenül nézett vissza. Egy pillanatra mintha torkán akadt volna a szó, kereste a megfelelő kifejezést.
- Nem okosat hajóztam, d talán menne. Egyetlen egy gond van csak. Hogyan tervezel nem csak, hogy észrevétlenül felosonni, de ellopni a félóriások hajóját? – nézett kérdően Robin felé.


Cedrick von Nebelturm: Ahogy Cedrick a társai felé ordított, azok megzavarodva, megdöbbenve álltak meg, majd gyanakodva léptek ismét az ő irányába.
- Mi történt?! – ordította az egyikük, szinte már követelőző hangnemben.
Ekkor sűrű köd fedve be az egész környéket. Nem lehetett látni még csak egyarasznyira sem, ahogy Cedrick varázsolni kezdett. A szellemet viszont nem zavarta, látszott is rajta, hogy visszalebegett, s Cedrick szemeibe nézett üres szemgödreivel.
- A sírásó, aki ezt a helyet alkotta. Ő tudja, ki a mestere az itt nyugvóknak. Keresd a Száraz-dombot a mocsárban, innen délre, s a tenger felé. Ott, ahol megélnek a fenyőfák. Ott él a sírásó, ahol nem tehet benne kárt az ingovány.
Nem sokkal eztán Cedrick őrtársai megtalálták a hozzá vezető utat a sűrű ködön át. A harcosok sietve rohantak oda mellé, állig felfegyverezve, majd sorakoztak körülötte fel, hogy fedezzék az esetleges támadástól.
- Mit találtál!? – kérdezte az egyikük, a sötét köveden jobbra balra fordulva. Hangja ingerült volt, feszült, mint aki kész bármikor lecsapni az előbukkanó ellenségre. A szellemnek ekkor már nyoma sem volt. Visszament a lyukba és megbújt ott.


Hilde von Nebelturm, Sigrun Hjörnson: Ahogy Hilde tovább szemléli a tábort, nagyjából egy tucat embert számol, noha a számolásban megnehezíti, hogy rengetegen ugyanúgy néznek ki. Szárnyakat, vagy bármi rá emlékeztetőt egyet sem látott Hilde semerre. Schölnedret a kérdésére csak bólintott egyet.
- Fajtájától függ. A harcedzettebbike igen. Azok, akiket Einburg körül láttam...kevésbé. Sokuk azt vallja, nincs más fegyvere az Úr áldását leszámítva. -az írás, melyet a körökre véstek teljesen idegen volt Hildének. Nem nefilim volt, de nem is hasonlított hozzá. Kétségkívül nem a félangyalok írása volt, amit oda véstek.
Sigrun ötletére a kis csapat elégedetten bólogatott.
- A feladatunk felderíteni. – mondta Herr Schölnedret – Ha nem hívjuk fel magunkra a figyelmet, akár még vissza is vehetjük az egyiket hadifogolynak. Tetszik az elképzelés. Noha kelleni fog egy alternatíva, ha netán balszerencsékre senkinek nem fog a szükség szólítani a következő órákban. – tette hozzá kissé kuncogva.
A csapat többi tagja halk motyogással fejezte ki egyetértését.

Wilhelmina von Nachtraben, Oswald von Bertold: A titokzatos vándor, aki a táborba tévedt, kényelembe helyezte magát a sátrak közt. A haditanácsnak lassan vége szakadt, s meghatározták, merre induljon tovább a sereg következőnek. Az estét itt töltötték, a táborban. Egy, vagy két nap múlva bont majd tábort a sereg, ahogyan azt több altiszt közzétette. A legfontosabb feladatuk most a sebesültek ellátása és a felderítés volt. Így mindenki kapott egy kis időt, hogy pihenhessen és visszanyerje az erejét.
Az idegen vándor érkezése rövidesen futófűzéként söpört a táboron végig. Nem kellett sok idő, hogy katonák, harcosok, lovagok vonuljanak sorra oda hozzá, kérdezzék ki, érdeklődjenek, vagy éppen csak szemügyre vegyék, miféle szerzet rázta fel az egész tábort. A tiszteknek is csakhamar a fülébe jutott a hír, ahogy odavonultak, hogy rendet vágjanak a már-már vásári hangulatot idéző gyülekezetben.
- Oszolj uraim! – rivallt az emberei az egyik rangosabb főúr, aki mint stratéga, tanácsadó, s hadvezér jött erre a hadjáratra – Engedjétek szegény párát levegőt venni.


Határidő: 2020.06.04.

Cedrick von Nebelturm

Cedrick von Nebelturm
Vámpír Toronyőr
Vámpír Toronyőr
És jól gondolta. A szellem lát a sötétben. Nincs se energiája, se figyelme visszaordítani a követelődző „Mi történt?!”-re. A szellemet figyeli, ahogy az közelebb lebeg. Akkor sem moccan, amikor a szemtelen halott beszélni kezd.
Nem tehet kárt benne az ingovány?
Visszakérdezne, de csak egy kis időt sikerült nyernie a köddel. És mire újra megszólalna, hogy visszatartsa a mögötte közeledőket, hogy még egy kis információt kicsikarhasson a szellemből.. Az már nincs sehol.
Kifújja az addig észrevétlen bent tartott levegőt, ahogy az emberek körbeveszik. A semmibe-tűnt jelenés helyét figyeli. Hogy mi történt? Mit talált? Ezt nehéz lenne megmondani. Összeszorítja a száját, visszalökve a tokjába a kardját. Menjen egyedül, vagy vigyen magával valakit? Szóljon valakinek, vagy ne? Ő szóljon valakinek, vagy bízza rá valakire..? Pörögnek a kérdések a fejében, ahogy felnéz a körülötte állókra.
- Nincs veszély. Nem itt van, akit keresünk.
Megvárja, amíg legalább egy kicsit ellazulnak az emberek. Nem, itt azt hiszi nem kell támadástól tartaniuk. De az a sírásó nem hagyja nyugodni. Talán nem is kéne utánamennie. Hiszen ki ő? És a tűzeső? Valóban olyan nagy dolog lett volna..? Azt érzi, hogy egyszerűbb, ha nem ő maga hozza meg a döntéseket. Ez nem az ő tábora.
- Beszélnem kell egy rangidős tiszttel, aki a tábor biztonságáért felel. Valaki tudja, kit keressek, és hogy hol találom meg? - néz körbe a kis csoporton.
Ez a leglogikusabb dolog, amit most tehet. Jelentenie kell, hogy őrségben volt amikor a tűzeső történt, és mindent amit kiderített, és mindezt lehetőleg egy felelős személynek. Aztán megmondják, mi legyen.


_________________
’Would you tell me, please, which way I ought to go from here?’
‘That depends a good deal on where you want to get to,’ said the Cat.
‘I don’t much care where--’ said Alice.
‘Then it doesn’t matter which way you go,’ said the Cat.

Ajánlott tartalom


Vissza az elejére  Üzenet [4 / 4 oldal]

Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4

Permissions in this forum:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.